A világ sáfránytermelésének 90 százalékát adja Irán, ám a szankciók miatt külföldi kereskedők kezébe kerül a bevétel.
Nemcsak a kőolajpiac szereplői várják a nemzetközi szankciók feloldását Iránban, hanem a sáfránytermesztők is. A fűszerként használt jóféle sáfrány, latinul Crocus Sativus krókuszfajta Irán egyik legfontosabb exportcikke. Egy font, azaz 45 dekagramm ára 2000 és 10000 dollár között mozog. Ám a bevétel főleg külföldi kereskedők kezébe kerül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Erre panaszkodott egy sáfrány-gazdaság vezetője is. Arról beszélt, hogy ők egészséges fűszernövényt termesztenek biogazdaságukban, de sajnos terméküket a kereskedők saját márkanevükön exportálják külföldre.
A sáfrány a világ legdrágább fűszernövénye, évente egyszer, egy hét alatt lehet a krókuszok bibeszálát learatni. A kereslet pedig egyre nő. Míg 2013-ban Irán 73,9 millió dollárért exportált sáfrányt, tavaly már 116 millió dollárért.
A sáfránnyal és olajos magvakkal kereskedők szervezetének főtitkára arról beszélt, hogy a nemzetközi szankciók feloldásával már a saját márkanevük alatt csomagolhatják és exportálhatják a sáfrányt külföldre. Persze ehhez megfelelő marketingre, üzleti stratégiára is szükség van a célországokban.
Irán adja a világ sáfránytermelésének 90 százalékát, 46 országba szállítják a fűszert, köztük Európába. A még mindig kézzel szedett és válogatott sáfrány alig 10-15 százaléka marad a belföldi piacon. Évente körülbelül 300 tonna sáfrány kerül a világpiacra. Irán mellett Spanyolországban, Indiában, Görögországban, Azerbajdzsánban, Marokkóban és Olaszországban termesztik a jóféle sáfrány nevű krókuszfajtát.
Iráni tudósítónk arról beszélt, hogy az országában “vörös arany”-ként is nevezett sáfrány világszerte ismert, ám nemzetközi karrierjét nem iráni márkanevek alatt futja. Az iráni termesztők abban reménykednek, hogy ha feloldják a nemzetközi szankciókat, saját néven is kereskedhetnek termékükkel.