A görög javaslat számokban

A görög javaslat számokban
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Araszolva haladnak a tárgyalások a görög adósság rendezéséről az athéni kormányzat és partnerei között.

HIRDETÉS

Araszolva haladnak a tárgyalások a görög adósság rendezéséről az athéni kormányzat és partnerei között. Az elmúlt hónapokban olykor ultimátumszerűen merült fel a grexit kifejezés, azaz Görögország kiválása az euroövezetből, esetlegesen az unióból.

Mindként oldal félve használja a kifejezést, mert kiszámíthatatlan folyamatok indulnának el az euróra is, az uniós országok gazdaságára és Görögország jövőjére nézve is, ha a grexit bekövetkezne.

A visszaszámlálás egyre nagyobb nyomásként nehezedik a megszorításokat ellenző görög miniszterelnökre, Alekszisz Cipraszra és pénzügyminiszterére, Janisz Varufakiszra is.

A görög javaslat 1 százalékos elsődleges költségvetési többletet említ jövőre, 2 százalékot a rákövetkező évre, ami azt jelenti, hogy nem számolnak az adósságtörlesztést tekintve nagyobb részletekkel.

Az állami bevételeket több adó beszedésétől, erősebb adózási fegyelemtől remélik, illetve egyfajta szolidáris adózási szisztémától, amiben a tehetősebbek többet adóznak, így az 50 ezer eurós éves jövedelem fölött. Évi 30 ezer euró alatt csökkentenék az adóterheket.

500 ezer euró éves jövedelem felett 8 százalék szolidaritási adót vezetnének be.

Az elképzelések szerint a társasági adót 29 százalékra emelnék, és 12 százalék speciális illetéket az 500 ezer euró felett profitáló vállalkozásokra.

A luxusadó is magasabb lenne a medencék, repülőgépek, autók és yachtok után.

Megtartanák a háromkulcsos forgalmi adót, alacsonyabb célt kitűzve, mint a hitelezők várják.

6 százalékot vetnének ki a gyógyszerekre és a könyvekre, míg a hitelezők 11 százalékot javasolnak. Az éttermeket a 23 százalékos ajánlással szemben csak 13 százalékkal adóztatnák.

A korkedvezményes nyugdíj szűkítését 2016-tól 2025-ig végeznék, kivételeket építve a rendszerbe, gondolva a kemény munkát végzőkre vagy a fogyatékkal élő édesanyákra.

A nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek megtartanák a havi 57-230 eurós pótlékot, amit 2020-ban felülvizsgálnának.

A hitelezők ezt megszüntetnék.

A görög javaslat szerint a privatizáció nem hozna eleget, elengedhetetlen, hogy befektetők élénkítsék helyi szinteken a gazdaságot, és figyelni kell a munkavállalók jogaira és a környezetvédelemre.

A hitelezők számára nem prioritás a görög állami tőke görög telekommunikációs szolgáltatójában lévő részének transzferje az ország privatizációs ügynökségébe.

Görögország nem privatizálja az elektromos hálózati szolgáltatót, illetve a meghatározó közmű és távközlési cégeket.

Athén javasolja a védelmi kiadások 200 millió eurós mérséklését.

*Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzőjét Efi Koutsokousta kérdezte a görög tárgyalás fejleményeiről Brüsszelben:

HIRDETÉS

- Az elmúlt öt hónap alatt most tűnik úgy először, hogy közel van a görög dráma megoldása. Ön szerint létrejön egy tisztességes kompromisszum?*

Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzője: – Nyilvánvaló, hogy a görög kormánynak sok mindenben engednie kellett és olyan dolgokban, olyan területeken is, amelyek érintették a választási ígéreteiket. Az állami bevételeket növelni kell, ezért lesznek adóemelések. Egy ilyen kompromisszum pedig nem tükrözi azt, amit a görög kormány, amit a Sziriza akart. Inkább a hitelezők elképzeléseinek felel meg. Ugyanakkor a mostani bonyolult helyzetben az eredmény jóval rosszabb lenne egy kompromisszum nélkül.

*Euronews: – Végső egyezség továbbra sincs, mire számíthatunk az eurócsoport szerdai ülésééig?*

Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzője: – Egy megoldatlan kérdés van, amelyre a Nemzetközi Valutaalap is kiemelten figyel. Ez pedig az adósság fenntarthatóságának az ügye., az, hogy lesz-e utalás a görög adósság szintjére a későbbiekben. Elképzelhető, hogy a 2012-ben elfogadott nyilatkozatnál tovább mennek majd. Akkor azt mondták, az adósság fenntarthatóságát elemzik és ellenőrzik majd.

*Euronews: – Christine Lagarde IMF-főnök azt mondta, sok még a tennivaló. Elképzelhető, hogy a valutaalap kikerül a hitelezők közül?*

HIRDETÉS

Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzője: – Ez nagyon bonyolult lenne, hiszen Németország azt szeretné, ha az IMF szerepet vállalna a jövőben is. Szerintem jó esély van arra, hogy végül az IMF továbbra is a hitelezők között marad. Ami azt is jelenti, hogy nem ér véget a görög dráma, ez adódik a valutaalap szerepvállalásából.

*Euronews: – A görög kormány sok engedményt tett, de mennyire lesz könnyű meggyőzni az embereket otthon?*

Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzője: – Ez lesz a következő lépés. A labda most a görög térfélen van. Tárgyalások kellenek a Szirizán belül és meg kell állapodni a kisebbik kormánypárttal is, ha parlamenti többséget akarnak biztosítani. Ez nem lesz könnyű, hiszen vannak ellenzői a tervnek. Ugyanakkor továbbra is 12 fős többsége van a kormánynak a törvényhozásban. A kérdés az, hogyan védik meg ezt a többséget. Szerintem van rá esély, hogy keresztülvigyék a tervet, de nem lesz könnyű feladat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Meredeken csökken az infláció az eurózónában, Belgiumban nulla százalék közelében van az index

Tavaly nyár óta először nem emelt kamatot az Európai Központi Bank

Az eurózóna növekedése idén kisebb lesz az eredetileg vártnál