A globális aranyár-rendszert érintő manipulációk az utóbbi időben aláásták a befektetői bizalmat. A visszaélések miatt számos nemzetközi bankra
A globális aranyár-rendszert érintő manipulációk az utóbbi időben aláásták a befektetői bizalmat. A visszaélések miatt számos nemzetközi bankra szabtak ki nagy összegű bírságot, emiatt a kereskedők belenyugodtak, hogy új elektronikus rendszert vezessenek be.
1919. óta négy nemzetközi bank, a Barclays, az HSBC a Société Générale és a Scotiabank határozta meg az arany árát.
Eredetileg a bankok telefonon egyeztek meg arról, milyen áron kötnek üzleteket, és az így kialakult árat használta a világ nagy része referenciaként.
A folyamatba most az UBS Svájc és a Goldman Sachs is bekapcsolódott.
Az, új digitális ármeghatározó rendszerben a licitek és a kínálat valós időben frissül, és ha a kettő különbsége húszezer unciánál kevesebb, akkor az árat a rendszer fixálja. A megrendeléseket külön ügyfelenként és bankonként tartja nyilván a rendszer.
A témáról Nuredin Alhammurival, az abu-dhabi ADS Securities vezető elemzőjével beszélgettünk.
Euronews: - Az új digitális rendszerben kisebb lesz annak a veszélye, hogy manipulálják a napi árfolyamot?
Nureddin Alhammuri: – Ebben reménykedünk, a nagy világbankok számos nyersanyagpiaccal – tehát nem csak az aranypiaccal – kapcsolatos botrányba keveredtek. Ugyanazok a bankok, amelyek most unciánkénti ezer dollár alatti árat jósolnak az előrejelzésekben, nemrég még kétezer dollár felettiről beszéltek. Ezt félretéve, a nagy bankok a legnagyobb aranyvásárlók maradnak az Arany Világtanács legfrissebb jelentése szerint. Az új árfolyammeghatározó rendszer talán növeli bizalmat, különösen ha megfelelően átlátható lesz, és ezt sokan fogjuk figyelni a következő időszakban.
- Az előrejelzések szerint Kínának kulcsszerepe lesz az új árrendszerben. Hogyan?
- A pénzügyi válság kezdete óta Kína rengeteg aranyat vásárolt, így az egyik legnagyobb aranyfogyasztóvá vált az elmúlt hónapokban. Valóban, ha Kína beszáll az új ármeghatározó rendszerbe, kevesebb lesz a manipuláció, minél több a résztvevő, annál kisebb ennek az esélye a korábbiakhoz képest, amikor néhány bank határozta meg az árat.
A sárga aranyról áttérünk a feketére: a kuvaiti olajminiszter, Ali al-Omair a múlt héten borúlátóan nyilatkozott az olajár-csökkenés hatásairól hazája költségvetésére. Ugyanakkor megindokolta azt is, miért nem avatkozik be az OPEC a termelés csökkentésével.
- Természetesen aggódunk, hogy az alacsony olajár kihat majd a költségvetésre. Az OPEC-en belül nincs más választásunk, mint megtartani a jelenlegi termelési plafont, mert nem akarunk veszíteni a piaci részesedésünkből – mondta Ali al-Omair Kuvait Cityben.
Kuvait állami bevételeinek kilencvenhat százaléka származik a kőolajból. Az arab állam az év elején tizenhét egész nyolc tized százalékkal csökkentette a költségvetési kiadásokat – kizárólag az alacsony olajár miatt.
A témáról újfent Nureddin Alhammurit faggattuk.
- Al-Omair kifejezte aggodalmát az alacsony olajár miatt, de kiállt az OPEC döntése mellett, hogy nem csökkentik a termelést. Mi akadályozza az OPEC-et abban, hogy lépjen?
- Úgy gondolom, hogy ez inkább politikai, mint gazdasági kérdés, az OPEC tagjai nem találják a megoldást. Az a kérdés, hogy mennyivel csökkentsék a termelést, ebből mekkora rész jutna az egyes tagokra, világos hogy erről idáig nem tudtak megegyezni. A miniszter nyilatkozata azt jelezheti, hogy a júniusi OPEC-találkozón sem születik megegyezés. Egy új fordulat további kihívásokat jelent az olajpiaci szereplők számára: Irán megígérte, hogy ha a szankciók megszűnnek, egymillió hordóval növeli az olajexportját, ami egymillió hordós kínálatnövekedést jelent, ami további nyomás alá helyezi az olajárat.