Európai Tanács elnöke javasolja az EU 2028–2034-es költségvetésének közel 200 milliárd eurós, 10%-os csökkentését a takarékos országok meggyőzésére. Először csökkennének a kohéziós források; 3%-os digitális szolgáltatási illeték váltaná a vitatott társasági adót, az adósságtörlesztés lassulna.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa új uniós költségvetési javaslatot terjesztett elő abban a reményben, hogy az év végéig sikerül elnyerni az egyhangú támogatást. A terv azonban már most komoly ellenállásba ütközik a csütörtöki, kulcsfontosságú európai tanácsi ülés előtt.
Costa átvette a 2028-2034-es többéves pénzügyi keretről (MFF) folyó érzékeny tárgyalásokat, miután az ír elnökség a Tanácsban jelentős megszorításokat javasolt októberben.
Dublin terve nem győzte meg az úgynevezett takarékos országokat, köztük Németországot, Hollandiát és Svédországot, amelyek erős nettó befizető blokkot alkotnak, és kisebb összköltségvetést követelnek.
Az igényeik teljesítése érdekében Costa további 49 milliárd eurót vágna le jelenlegi árakon. A költségvetés a Bizottság közel 2 ezermilliárd eurós javaslatáról 1,78 ezermilliárd euróra csökkenne, ami 10%-os, 204 milliárd eurós mérséklést jelent.
Costa lépése kísérlet arra, hogy eleget tegyen a takarékosok azon követelésének, hogy a költségvetést „több száz milliárd euróval” csökkentsék, és hogy az év végéig biztosítsa valamennyi tagállam támogatását.
„Meggyőződésem, hogy ez a javaslat három okból is jó alapot teremt a végső megállapodás felé való elmozduláshoz. Először is ez egy olyan költségvetés, amely megfelel az ambícióinknak. Másodszor a nemzeti hozzájárulásokat ésszerű keretek között tartja. Harmadszor pedig kiegyensúlyozott csomagot tartalmaz az új saját forrásokból” - mondta Costa a javaslat ismertetésekor.
A 2025-ös árakon számolva azonban a csökkentés jóval visszafogottabb, és a javaslat tartalmazza az uniós közös adósság törlesztésének elhalasztását is, amit a takarékos országok várhatóan nem tekintenek valódi mérséklésnek.
Ha késik a megállapodás a költségvetésről, azzal több uniós program nem készülne el időben 2028-ra, és a tárgyalásokat tovább bonyolítanák az olyan kulcsfontosságú országokban tartandó választások, mint Olaszország, Lengyelország és Franciaország.
„Az új tárgyalási keret a következő többéves európai költségvetéshez nagyon kiábrándító” - közölte az Élysée Palota egyik forrása az újságírókkal. „Jelen formájában az Európai Tanács elnökének ez a javaslata nem jelent alapot a megállapodáshoz.”
Közben a költségvetési tárgyalások már eddig is tovább bonyolódtak, miután Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy nem születik megállapodás Ukrajna pénzügyi támogatásának egyhangú jóváhagyása nélkül, ami több tagállam részéről heves ellenreakciót váltott ki.
Costa javaslata lesz az EU-vezetők vitájának alapja a csütörtökön Brüsszelben kezdődő rendkívüli európai tanácsi ülésen.
Kiadási programok
A vita nemcsak a költségvetés összegéről szól, hanem arról is, hogy mire fordítják a pénzt. A takarékos országok inkább „modernizálóknak” szeretnék nevezni magukat, és azt szorgalmazzák, hogy több forrás jusson új, feltörekvő prioritásokra, például a versenyképességre és a védelemre.
A túloldalon a déli és keleti tagállamok közül 17 ország alkotja a „Kohézió Barátai” csoportot, amely a kohéziós politika révén szeretné megvédeni az alacsony jövedelmű régiók támogatását.
A csoport mérete miatt a kohéziós forrásokhoz korábban alig nyúltak a kompromisszumos javaslatokban. Costa ezen most először változtat, és 54 milliárd eurós csökkentést javasol a mezőgazdasági, halászati és kohéziós forrásokra, ami körülbelül 5%-kal kevesebb, mint a Bizottság javaslata.
A versenyképességre és védelemre szánt keret nagyobb vágást szenvedne el: 95,5 milliárd euróval, vagyis az eredeti javaslat 16%-ával csökkenne. A Globális Európa fejezetet éri a legnagyobb csapás, 45 milliárd eurót, azaz a bizottsági tervhez képest 21%-ot veszítene.
Az igazgatási kiadások valamivel jobban járnak, mint az ír tervben: a vágás közel 8%, így a keret jelenlegi árakon 108 milliárd euróra csökkenne a korábbi 9% helyett.
A Bizottság eredeti javaslata már eleve magasabb volt a jelenlegi költségvetésnél, így a csökkentések ellenére a legtöbb finanszírozási program még mindig növekedést mutatna a folyamatban lévő többéves pénzügyi kerethez képest.
Új digitális illeték
Costa javaslatának egyik kulcseleme az uniós szintű új vagy átalakított adók ambiciózus keveréke, amelyek jelenlegi árakon évente 64 milliárd euróval töltenék fel az uniós kasszát.
A legfontosabb újdonság a digitális szolgáltatásokra kivetett 3%-os adó az online hirdetésekből, digitális közvetítő szolgáltatásokból és a felhasználói adatokból származó bevétel éves nettó árbevételére. Az adó azoknak a vállalatoknak az esetében lenne alkalmazandó, amelyek uniós árbevétele meghaladja az 50 millió eurót, globális árbevétele pedig a 750 millió eurót.
Az illetéket eredetileg az Európai Parlament javasolta, és már létezik Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban. Costa ezt vezette be a Corporate Resource for Europe (CORE) helyett, amely a tagállamok leküzdhetetlen ellenállásába ütközött, mivel szembement az EU versenyképességi napirendjével.
Az ellenállás a digitális illetékkel szemben elsősorban az esetleges amerikai kereskedelmi megtorlástól való félelmekből fakad, mivel a szóban forgó méretű technológiai óriások többsége amerikai. A számítás láthatóan az, hogy egy, a félidős választási vereség miatt meggyengült Trump-kormány kevésbé lesz hajlamos megtorló lépésekre.
„Ezek az intézkedések ahhoz is hozzájárulnának, hogy kiegyenlített versenyfeltételek jöjjenek létre az egységes piacon, ahol az amerikai digitális óriások gyakran alacsonyabb adókkal szembesülnek, mint az európai vállalatok” - mondta az Euronewsnak Danuše Nerudová cseh európai parlamenti képviselő (Csehország/EPP).
A Parlament úgy becsülte az illetéket, hogy az évente akár 25 milliárd eurót is hozhatna 5%-os kulccsal és az online szolgáltatások szélesebb körére kiterjesztve. Costa változata közelebb áll a Bizottság 5 milliárd eurós becsléséhez az éves bevételt illetően.
Más uniós adók
A CORE feladása után a legvitatottabb új saját forrás az a javaslat, amely szerint az Emissziókereskedelmi Rendszerből (ETS) származó bevételek 30%-át az uniós költségvetésbe irányítanák, és ez továbbra is erős ellenállásba ütközik, különösen Lengyelország részéről.
Az ír elnökség már javasolta, hogy a Modernizációs Alapon keresztül fokozatosan vezessék be ezt a tagállamok számára. Costa ennél is tovább megy, és fokozatos indulást javasol: 2028-ban 0%, majd 2034-re éri el a teljes kulcsot.
Costa fenntartja továbbá azt a javaslatot, amely minimum 15%-os adókulcsot határoz meg a dohányra és kapcsolódó termékekre. Az ellenállás enyhítésére a leginkább érintett országokban fokozatosan vezetnék be: 5%-kal indulna, három év után 10%-ra emelkedne, és 2034-ben érné el a 15%-ot.
A kompromisszum emellett 2028-tól a nem újrahasznosított műanyag csomagolási hulladék után fizetendő hozzájárulás kulcsát is megemelné kilogrammonként 0,80 euróról 1,25 euróra.
Kevésbé vitatott illeték a tagállamok hozzájárulása a be nem gyűjtött elektronikai hulladék mennyisége alapján. A kompromisszum ezt kilogrammonként 2 euróról 2,25 euróra emelné.
Feltehetően a legkevésbé vitatott új forrás a szén-dioxid-intenzív importokra kivetett Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM), vagyis a karbonvám. Costa azt javasolja, hogy a Bizottság javaslatában szereplő 75%-ról 100%-ra emeljék az uniós költségvetésbe irányuló bevételi részt.
A javaslat felhatalmazást ad egy új, kriptoeszközökre kivetett illeték vizsgálatára is, ami szintén parlamenti ötlet. A közterhet úgy ítélték meg, hogy 2028-tól még nem áll készen bevételtermelésre, és további technikai és jogi előkészítést igényel.
Átvették továbbá az eurócsoport elnökének, egyben Görögország pénzügyminiszterének, Kyriakos Pierrakakisnak a javaslatát is, amely szerint az 5G- és 6G-hálózatok számára kiosztott rádióspektrum egyes sávjainak értékesítéséből származó bevételek egy részével töltenék fel az uniós költségvetést.
Közös uniós adósság
Costa terve a NextGenerationEU adósság 2028-2034 közötti törlesztését is 10 milliárd euróval csökkentené jelenlegi árakon. Ez jelentős mérséklésnek számít a kamatszintek közelmúltbeli megugrása miatt, amely felhajtotta a törlesztési költségeket.
A világjárvány utáni közös adósság törlesztése továbbra is 2028 és 2058 között futna, de a „profilja” megváltozott, közölte egy uniós tisztviselő az újságírókkal, anélkül hogy részletezte volna, ez mit jelent a meglévő adósság új adóssággal való megújítására nézve.
„Kissé megváltoztatjuk a tőketörlesztés módját” - mondta az uniós tisztviselő. „A tőketörlesztés 2028-tól kezdődik. Nem ugyanabban az összegben, de 2028-tól megkezdődik.”