Dublin 8%-os csökkentést javasol a következő uniós költségvetésre. Leginkább a globális együttműködés és versenyképesség kerete csökkenne, a mezőgazdasági és kohéziós csak 3%-kal. A terv 55 milliárd eurós saját forráscsomagot tartalmaz, amelyről az uniós vezetők október 15/16-án tárgyalnak.
Írország, amely jelenleg az EU soros elnökségét tölti be, azt javasolta, hogy a blokk következő hosszú távú költségvetését 141 milliárd euróval csökkentsék annak érdekében, hogy megnyerjék a Németország által vezetett ún. „takarékos” országok támogatását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ún. „tárgyalási keret” fogja megalapozni a kényes költségvetési tárgyalásokat az EU vezetőinek jövő heti találkozóján. A keret a csökkentések nagy részét a gazdasági versenyképességet és a globális együttműködést célzó programokra összpontosítja.
„A tárgyalási keret a tagállamok közötti számos nézeteltérés áthidalását szolgálja. Közelebb visz minket az úgynevezett költségvetési trilemma megoldásához” – mondta Thomas Byrne, Írország európai ügyekért felelős államtitkára.
Tárgyalási keret
Az EU-tagállamok kormányai a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) véglegesítésének döntő szakaszába lépnek.
Dublin azt javasolja, hogy a teljes keretösszeget 2025-ös árakon 1 622 milliárd euróra csökkentsék, ami 8%-kal alacsonyabb a Bizottság javaslatánál, de még mindig 30%-kal magasabb a jelenlegi MFF-nél. Jelenlegi árakon ez körülbelül 1 825 milliárd eurót jelent.
A kohéziós, mezőgazdasági és halászati kiadásokra szánt források – amelyek messze a legnagyobb kiadási tételt jelentik – a legkisebb, 3%-os csökkentést kapják: 914 milliárd euróra. A gazdasági versenyképességi, kutatási és védelmi programot 13%-kal, 456 milliárd euróra csökkentik.
Ahogyan az várható volt, az EU közigazgatása is súlyos csapást szenved, 8,8%-kal, 95 milliárd euróra csökken. A tagállamok szorgalmazták ezt a csökkentést, mivel számos fővárosban korlátozásokkal kell szembenézniük a saját közszolgálatukban.
A „Globális Európa” programot, amely harmadik országokban megvalósuló együttműködési projekteket finanszíroz, 17%-kal, 157 milliárd euróra csökkentik. Ez aligha fogja gyengíteni az EU világszerte 145 képviseletből álló hálózatát, amely számos kis tagállam számára biztosít globális jelenlétet.
„Biztos vagyok benne, hogy a teljes keretösszeg felülvizsgálata és a prioritások újbóli kiegyensúlyozása figyelembe veszi a tagállamok igényeit, és megnyitja az utat a tárgyalások következő szakaszához” – mondta Byrne.
Saját források
Az ír elnökség kompromisszumos szövege egy új saját forráscsomagot is tartalmaz, amely uniós szintű illetékekből áll, amelyek közvetlenül a brüsszeli kincstárba kerülnének, és becslések szerint évi 55 milliárd euró bevételt hoznának.
A Bizottság eredeti javaslatához képest a legnagyobb változás az, hogy Dublin a szén-dioxid-intenzív importárukra kivetett vámot jelentő szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) hívási rátáját 75%-ról 90%-ra kívánja emelni.
A szöveg emellett lehetővé teszi a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) saját forrásának fokozatos bevezetését a Modernizációs Alap által támogatott tagállamok esetében, miután heves ellenállás alakult ki a fővárosok által feladandó bevételek miatt.
A Bizottság javaslatai a dohányjövedéki adó (TEDOR), az európai vállalati forrás (CORE) és az elektronikus hulladékra kivetett illeték bevezetésére, valamint az EU vámbevételeinek 90%-át megtartó terv is megmaradnak.
A keret kihagyja az Európai Parlament által javasolt három saját forrást, amelyek a digitális szolgáltatásokat, az online szerencsejátékot és a kriptovaluta-eszközöket adóztatnák meg, annak ellenére, hogy a legfrissebb becslések szerint ezek hozama akár évi 32 milliárd euró is lehetne.
„Három kritériumot támasztottunk az új saját forrásokkal kapcsolatban. Először is, hogy egyhangúlag kell elfogadni őket. Másodszor, hogy jelentős bevételt biztosítsanak. Harmadszor pedig, hogy 2028. január 1-jére készen álljanak” – folytatta Byrne.
„Nem volt számunkra egyértelmű sem a bevételi kérdés, sem az, hogy 2028. január 1-jére megvalósítható lenne-e.”
Politikai kontextus
A cél egy politikai megállapodás megkötése az év végéig, még mielőtt 2027-ben több kulcsfontosságú országban is választások lennének. Franciaországban jelenleg egy euroszkeptikus jelölt a favorit a következő elnöki posztra.
A választások máris bonyolítják a helyzetet. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a tárgyalások közepén, november 29-re előrehozott választásokat hirdetett meg. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt regionális győzelmei várhatóan megkeményítik Berlin álláspontját.
Németország vezeti azt a hat „takarékos” országból álló koalíciót, amely azt szeretné, ha a Bizottság javaslatát „több százmilliárddal” csökkentenék, és a kiadásokat olyan új prioritásokra összpontosítanák, mint a védelem és a gazdasági versenyképesség.
Ezzel szemben az olasz Giorgia Meloni vezeti a 17 tagállamból álló, déli és keleti tagállamokból álló frontot, a „Kohézió Barátai” csoportot, amely a mezőgazdasági termelők és a legszegényebb régiók finanszírozásának védelmét tartja elsődlegesnek.
Júniusban az EU Tanács akkori ciprusi elnöksége 32,8 milliárd eurós csökkentést javasolt, amely a legjelentősebb megszorításokat a versenyképességi és védelmi kiadásokra összpontosította, felkeltve ezzel a takarékos tábor haragját.
Írország kompromisszuma megpróbálja a két álláspontot összeegyeztetni: 8%-os csökkentést javasol Ciprus 2%-os javaslatával szemben. Néhány takarékos ország azonban máris kifejezte csalódottságát a javaslattal kapcsolatban.
„Az új többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalási csomag ésszerűtlen. Az összköltségvetést jelentősen le kell csökkenteni. A tárgyalóasztalra tett számok továbbra is rendkívül megfizethetetlen mértékű emelést jelentenek, ezért még messze vagyunk a megállapodástól” – nyilatkozta Jessica Rosencrantz, Svédország uniós ügyekért felelős minisztere az X-en.
Az EU-nagykövetek vasárnap tárgyalják meg az ír javaslatot, mielőtt a miniszterek október 13-án az Általános Ügyek Tanácsán, majd az állam- és kormányfők október 15–16-án az Európai Tanács ülésén foglalkoznának vele.