A Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz szerint a fiatalok joggal aggódnak a megéhetésük és a kilátásaik miatt. A feszültséget tovább szítja a mesterség intelligencia gyors térhódítása. A professzor régóta érvel a szupergazdagok megadóztatása mellett, ami persze nem old meg minden problémát.
Az elmúlt hetekben Franciaországban, Dániában, Olaszországban és Spanyolországban százezrek vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a megélhetési költségek emelkedése, a lakhatási válság és az alacsony bérek ellen.
Joseph Stiglitz, a Nobel-díjas közgazdász azt mondta, érti a fiatalok aggodalmait, és hogy a félelmeik „jogosak”.
„A probléma egy része [...] a nemzedékek esélyei közötti egyenlőtlenség” – mondta Stiglitz.
„Nem tudnak lakást megfizetni. Nem kapnak olyan oktatást, amely termelékennyé tenné őket. A mesterséges intelligencia újabb szorongásokat kelt” – fogalmazott.
A Világbank volt alelnöke és vezető közgazdásza szerint az a világ, amelyet a következő generáció örököl, bizonytalanságokkal teli, amelyeket a növekvő egyenlőtlenség, a klímaváltozás és más problémák táplálnak.
Az elmúlt hónapokban tömegtüntetések lepték el Európát, ezeket nagyrészt a növekvő vagyoni különbségek táplálják. „Úgy gondolom, ezek jogos panaszok” – mondta Stiglitz. - "Ezek a nyomások félelmet keltenek a fiatalabb generációkban, attól tartanak, hogy talán sosem érik el azt az életszínvonalat, amelyet a szüleik élveztek."
„460 eurót fizetek 5 négyzetméterért”
Múlt héten Spanyolországban százezrek vonultak utcára a 2012 óta első országos, 24 órás sztrájk alkalmával.
A zuhogó esőben vonuló tüntetők Madridban olyan táblákat vittek, amelyeken az állt, hogy „nincs otthonunk”, tiltakozva a megélhetési költségek emelkedése ellen.
„Az emberek rengeteget dolgoznak, és mégsem elég a pénz a lakbérre” – mondta Paula Diaz, a 25 éves színházi technikus, aki a szüleivel él.
Arturo Leon, 24 éves, Barcelonában tanul, és havonta 460 eurót fizet egy 5 négyzetméteres hálószobáért, amelyet négy másik lakótárssal közös lakásban bérel. „Nincs szerződésünk, és rengeteg dolog el van törve a lakásban, de a tulajdonos nem hajlandó megjavítani őket” – mondta az Al Jazeerának.
Sánchez a 2027-re tervezett választást előrehozta erre a hónapra, miután kisebbségi kormányának nem sikerült megszereznie a parlamenti jóváhagyást a tüntetésekre válaszul javasolt lakhatási intézkedéscsomagra.
„Nem akarunk egereket az iskoláinkban”
Olaszországban diákok ezrei követeltek több pénzt az oktatásra, miközben felvonultak, sátrakat vertek és elfoglalták az iskolákat, hogy hallhatóvá tegyék követeléseiket.
„Nem akarjuk, hogy az ablakok a fejünkre essenek, és nem akarunk egereket az iskoláinkban. Tiszta épületeket akarunk, és én jobb világban szeretnék élni, mint a mostani” – mondta a 16 éves római diák, Sofia Cataldi.
Ez a jobb élet iránti igény visszhangzik a Franciaországban szeptember eleje óta zajló diáktüntetésekben.
„Az iskolák állapota, a kórházak állapota, a létszám az iskolákban és a kórházakban, az, ahogyan minden közszolgáltatásban egyre csak romlanak a viszonyok, ezek azok a kérdések, amelyek igazán megérintenek bennünket” – mondta Aurelane Thos, a 38 éves ápoló.
„Stresszelünk a tanulmányaink miatt, de amikor minden reggel egy csapat rendőr áll a gimnázium előtt, az ember csak folytatni akarja a tiltakozást” – mondta Mathilde, egy 17 éves párizsi középiskolás.
Stiglitz támogatja a gazdagok megadóztatását
A 83 éves amerikai közgazdász régóta szószólója a szupergazdagok megadóztatásának. Azt vallja, hogy a kormányoknak több mozgásterük lenne a társadalmi igények kezelésére, ha hajlandók lennének több bevételt beszedni.
„Annyi pénz koncentrálódik a csúcson, hogy már egy alacsony adókulcs is óriási összegeket termel” – mondta.
Stiglitz támogatja például Gabriel Zucman francia közgazdász javaslatát, amely szerint minimum, nagyjából 2 százalékos adót kellene kivetni a 100 millió euró feletti vagyonokra.
Az ilyen adóbevételek lehetővé tennék, hogy több pénzt fordítsanak a közszolgáltatásokra, és szerinte uniós szinten kellene kivetni őket. Azt állítja, hogy az emberek és a tőke szabad áramlása a blokkban megkönnyíti az adóelkerülést.
A Columbia Egyetem professzora azonban arra figyelmeztetett, hogy önmagában az adózás nem fogja megoldani Európa problémáit. Szerinte az európai országoknak felül kellene vizsgálniuk közkiadásaik egy részét, és rugalmasabb nyugdíjrendszereket kellene bevezetniük, amelyek tükrözik a hosszabb várható élettartamot, ugyanakkor figyelembe veszik a fizikailag megterhelő munkákat.
Stiglitz szerint „a diákok talán nem értik teljesen”, hogy a szokásos költségvetési nyomáson túl „ez különösen nehéz időszak”.