November 10-ére a szervezetek újabb tüntetést jelentettek be.
Közel két hónapnyi középiskolai mobilizáció után Sébastien Lecornu végül kénytelen volt némi engedményt tenni. Két hete a kormány bejelentette, hogy 2027-től teljesen átalakítja a Parcoursup rendszert, 2028-ban pedig teljesen lecseréli, továbbá többletberuházásokat ígért az iskolai épületállományra és új forrásokat a legsúlyosabb helyzetben lévő intézményeknek. Ezek az intézkedések azonban nem bizonyultak meggyőzőnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ifjúsági és oktatási szervezeteket tömörítő interszakszervezeti csoport ezúttal november 10., keddre újabb sztrájknapot és tüntetéseket hirdet. Az egyik ok egy Matignonban tartott egyeztetés a Parcoursup pályaorientációs rendszer reformjáról, amely gyorsan félbeszakadt, mivel a középiskolai és egyetemi szervezetek nagy része, valamint az oktatási interszakszervezet elhagyta az ülést, tiltakozva a szélsőjobboldali és munkaadói képviselők jelenléte ellen.
„Arra hívunk mindenkit, aki támogatja a fiatalok jogos követeléseit, de a munkavállalókét is, hogy [kedden] legyen az utcán”, mondta Éloïse Lefebvre-Milon, az Union étudiante társfőtitkára a Matignonban tartott egyeztetés után.
Az interszakszervezeti CGT, FSU, FO, Solidaires, Union syndicale lycéenne, Unef, Union étudiante, Fage és FSE már szombaton is újabb demonstrációra szólított fel. „Eljött az idő, hogy fokozzuk a mobilizációt, és továbbra is nyomás alatt tartsuk a kormányt”, érveltek közös közleményükben az aláírók.
„Új lendületet adni a mozgalomnak”
A hétköznapi élethez való visszatérés így továbbra is igen távolinak tűnik a középiskolások számára. „Az erőviszonyok a mi oldalunkon állnak, folytatnunk kell. Nem azt mondom, hogy győzelmeink vannak, de azt igen, hogy jó úton járunk”, mondta hétfő este Ryad Rani, az Union syndicale lycéenne (USL) elnöke. „Mobilizáltnak kell maradnunk, nem csak magunkért harcolunk. Az oktatókért harcolunk, az ő munkakörülményeikért.”
„Az a cél, hogy a lehető legtágabb értelemben vett mobilizációs nap legyen, sztrájkokkal, tüntetésekkel és gyűlésekkel”, hogy „új lendületet adjunk a fiatalok mozgalmának, rendezett, biztonságos menetoszlopokkal, miközben a középiskolák előtt kezd jelentősen nőni a feszültség”, mondta Sophie Vénétitay, a Snes-FSU főtitkára, amely a legnagyobb szakszervezet a középfokú oktatásban.
Úgy tűnik, néhány bejelentésnél jóval több kell ahhoz, hogy véget vessenek ennek a mozgalomnak. Ez nehéz feladat a kormány számára. Az egykori köztársasági elnök, François Hollande ezt nagyon jól tudja. „Egy egyetemi vagy középiskolai mozgalom olyan, mint a fogkrém. Ki tudja nyomni a tubusból, de visszatenni már nem tudja”, jegyezte meg bizalmasan a 2016-os, a munka törvénykönyvének reformja elleni tüntetések idején.
Erőszak több középiskolában
Bár a megmozdulások többsége békésen zajlik, számos erőszakos cselekmény tört ki a mozgalomhoz kapcsolódóan. Így történt például a Seine-et-Marne megyében található Jehan-de-Chelles középiskolában is. Hétfőn mozsárvetőket lőttek el az intézményen belül, egy, a közösségi médiában megosztott videó szerint. Bár senki nem sérült meg, a créteil-i rektori hivatal „megrendült” diákokról számolt be.
Ugyanebben a, Párizs környéki városban mozsárvetőket lőttek a Louis-Lumière középiskolában is, ami a sziréna megszólalását váltotta ki. A regionális tanács közlése szerint két diák megsérült.
Számos más intézményt is erőszakos cselekmények értek hétfőn. A Seine-Maritime megyei prefektúra bejelentette öt ember letartóztatását, miután feszültség alakult ki a le havre-i és rouen-i középiskolák környékén, a France 3 Normandie információi szerint. Mozsárvetőket lőttek egy angers-i középiskola előtt is, számolt be róla az Ouest-France. Több incidensről számoltak be a középiskolák környékén Meurthe-et-Moselle megyében is, írja az Ici .