Hirdetés

Brüsszel új olajbiztonsági tervvel készül a katonai üzemanyag-igényekre

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
A dán légierő vadászgépei gyakorlaton vesznek részt több száz, európai NATO-országokból érkező katonával a Jeges-tengeren, Nuuknál, Grönlandon, 2025 szeptemberében.
A dán légierő vadászgépei gyakorlaton vesznek részt több európai NATO-ország több száz katonájával az Északi-óceánon, Nuukban, Grönlandon, 2025 szeptemberében, hétfőn. -  Szerzői jogok  AP Photo / Ebrahim Noroozi
Szerzői jogok AP Photo / Ebrahim Noroozi
Írta: Marta Pacheco
Közzétéve:
Megosztás Close Button

Brüsszel beépíti a katonai üzemanyag-szükségleteket a nemzeti vészhelyzeti olajtartalékok tervezésébe és értékelésébe, egy, az Euronews által látott dokumentum szerint.

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha az uniós kormányok az olaj-vésztartalékokon túlmutató megoldásokat keresnének, hogy elegendő dízelhez, repülőgép-üzemanyaghoz és más olajtermékhez jussanak, és egy elhúzódó válság idején is fennmaradjanak az alapvető szolgáltatások és a katonai műveletek - derül ki egy, az Euronews által látott tervezett dokumentumból.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az EU-országok több mint fele (61.54%) arról számolt be egy 2025-ös bizottsági hatásvizsgálatban, hogy problémát jelent az elegendő üzemanyaghoz való hozzáférés biztosítása, amikor a fegyveres erők a kontinensen mozognak. Ez komoly akadályt jelent a blokk 2030-ra tervezett katonai felkészültségi céljai szempontjából.

Az Oroszország Ukrajna elleni háborúja az EU határainál zajlik, miközben az elmúlt hetekben hibrid támadások sorozata söpört végig a kontinensen. Andrius Kubilius védelmi biztos nemrég arra figyelmeztetett, hogy az EU-nak fel kell készülnie a katonai üzemanyag-fogyasztás jelentős növekedésére egy konfliktus idején.

Rámutatott, hogy háború kitörésekor a NATO-nak a válság első tíz napjában akár 100 000 katonát kellene mozgatnia és ellátnia, kiemelve a dízel és a repülőgép-üzemanyag fontosságát a katonai műveletekben.

Az energiaellátás biztonságára vonatkozó új uniós megközelítés szerint létfontosságú, hogy az olajellátás az EU szélesebb védelmi és stratégiai felkészültségi napirendjének részévé váljon, hogy „megelőzze vagy minimalizálja a kockázatokat” számos intézkedés tekintetében.

A bizottsági olajbiztonsági szabályok átalakítását rögzítő tervezett dokumentum szerint a nemzeti kormányoknak fel kell mérniük, mennyi vészhelyzeti üzemanyaggal rendelkeznek, és hogy finomítóik, kikötőik, vezetékeik és elosztóhálózataik képesek-e ellenállni a súlyos zavaroknak.

„Eltérés tapasztalható a fogyasztás alakulása, ideértve a katonai igényeket, és az üzemanyag-ellátási lánc fejlődése között, beleértve a katonai mobilitási folyosókat is”, áll a szövegben.

AP Photo/Ebrahim Noroozi
AP Photo/Ebrahim Noroozi Danish military forces participate in an exercise with hundreds of troops from several European NATO members in Kangerlussuaq, Greenland, Wednesday, Sept. 17, 2025.

A tervezet értelmében az uniós országoknak a katonai keresletet is figyelembe kell venniük a nemzeti kockázatértékelésekben, beleértve az üzemanyagigény hirtelen növekedésének lehetőségét, valamint a civil és katonai fogyasztók egyidejű szükségleteit.

Vizsgálniuk kell a sérülékenységet a katonai mobilitási folyosók mentén is, ahol a kikötők, finomítók vagy vezetékek működésének zavarai alááshatják a csapatok és felszerelések mozgatását.

Egy friss NATO-energiabiztonsági tanulmány (forrás: angol) megállapította, hogy az EU fegyveres erőinek üzemanyag-ellátási képességét gyengítheti a zsugorodó finomítóipar, a külföldi beszállítóktól való növekvő függés és az elégtelen repülőgép-üzemanyag-tartalékok.

„A kerozin pontosan az a termék, amelyből a NATO Európa szerkezeti hiánnyal küzd. Ez az az üzemanyag, amelynek kereslete várhatóan megmarad (sőt növekedhet) 2050-ig, és ez az a termék, amelyre a legkevesebb készletvédelem áll rendelkezésre; 49 napnyi”, áll a tanulmányban.

A NATO vizsgálata szerint Európa a repülőgép-üzemanyag 27% és 30% közötti részét importálja a régión kívülről, ami kiszolgáltatottá teszi a külföldi beszállítókkal szemben.

A függőség ráadásul erősen koncentrált. A külső import 36%-a egyetlen beszállítótól érkezik, míg három ország adja az összes külső szállítás 65%-át.

A finomítók kapacitásának felmérése

Miközben az uniós kormányok az ipari szén-dioxid-mentesítést erőltetik, a stratégiailag fontos finomítói kapacitás fokozatosan eltűnik, felvetve a kérdést, hogy a blokk finomítóipara nemzetbiztonsági kockázattá válik-e.

Az energiaváltás felgyorsítására tett erőfeszítések ellenére az új energiabiztonsági keret jelentős figyelmet fordít a finomítókra, egy olyan iparágra, amely az elmúlt közel két évtizedben visszaesett Európa-szerte.

„Ezzel a trenddel szembe kell mennünk, és biztosítanunk kell, hogy Európában megfelelő és rugalmas finomítói kapacitás álljon rendelkezésre. Ma és a jövőben is. Ez nem pusztán gazdasági versenyképességi kérdés. Ez biztonsági kérdés is” – mondta Dan Jørgensen energiaügyi biztos egy, a finomítókról tartott párbeszéd után, amelyet Kubilius védelmi biztossal közösen tartott.

Még ha az uniós országok csak nyersolajhoz jutnak is hozzá, elegendő kapacitásra van szükség ahhoz, hogy azt a közlekedés, az ipar és a védelem által igényelt dízellé, benzinné és repülőgép-üzemanyaggá alakítsák.

A tervezett dokumentum szerint a nemzeti hatóságoknak azonosítaniuk kell a finomítóikat, fel kell mérniük azok termelési kapacitását, és jelenteniük kell a nagyobb bezárásokat, bővítéseket és tervezett beruházásokat.

Brüsszel azt is elvárja a fővárosoktól, hogy vizsgálják meg, milyen következményekkel járna a kritikus infrastruktúra elvesztése, illetve a korlátozott számú külföldi beszállítótól való túlzott függés.

A dokumentumból az derül ki, hogy a Bizottság arra kéri a kormányokat, mérlegeljék: stratégiai sérülékenységet teremthet-e, ha hagyják eltűnni a hazai finomítói kapacitást, olyat, amelyet egy válság idején nem lehet könnyen helyrehozni.

A tervezet azt is előírná, hogy az uniós fővárosok térképezzék fel egyes beszállítóktól való függőségüket, beleértve azokat az országokat is, ahonnan nyersolajat, dízelt, benzint és repülőgép-üzemanyagot importálnak.

A cél annak felmérése, hogyan alakulhatnak ezek a függőségek az elkövetkező öt évben, és mi történne, ha egy jelentős beszállító hirtelen leállítaná a szállításokat.

Az uniós országok nagyobb ellenőrzéssel nézhetnek szembe vészhelyzeti felkészültségük tekintetében.

A tervezet szerint a fővárosoknak nemzeti kockázatértékeléseket, valamint felkészültségi és reagálási terveket kell készíteniük, amelyek kiterjednek fizikai támadásokra, kibertámadásokra, szélsőséges időjárásra, a kritikus infrastruktúra tulajdonosi szerkezetére és több ellátási útvonalat érintő elhúzódó zavarokra.

Ütközési pályán a tiszta átmenettel

Környezetvédő szervezetek szerint az EU-szerte működő finomítók újjáélesztése lassíthatja a blokk CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló céljait, egy olyan időszakban, amikor sorra lazítják a klímapolitikákat.

Az uniós szén-dioxid-piac és az autók CO2-kibocsátási szabályainak enyhítése, valamint a metánszabályok bevezetésének elhalasztása kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel képes lesz-e teljesíteni 2040-es klímacélját, és 2050-re ténylegesen karbonsemlegessé válni.

Az olajfogyasztás csökkentésére és az elektromosítás ösztönzésére irányuló törekvések ellenére Brüsszel elismeri, hogy a fegyveres erőknek továbbra is megbízható dízel- és repülőgép-üzemanyag-ellátásra lesz szükségük, beleértve a hirtelen megnövekedő katonai kereslet időszakait is.

Várhatóan december 2-án mutatja be a Bizottság az olajellátás biztonságára vonatkozó szabályok felülvizsgálatára irányuló javaslatát.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek