Európa csökkentené fosszilisenergia-függőségét, de mivel továbbra is főként az olajra, különösen a dízelre támaszkodik, az olajfeldolgozó kapacitások leépítése a zöld átmenetben növelte a sebezhetőségét.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az európai finomítókról szóló „stratégiai párbeszédet” jelentett be kedden, amivel ráirányította a figyelmet az EU egyre növekvő sebezhetőségére, azaz a 2009 óta folyamatosan zsugorodó finomítói kapacitásra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az európai finomítók – amelyek a nyersolajat olyan finomított termékekké alakítják, mint a gázolaj vagy a repülőgép-üzemanyag – évek óta bezárnak vagy csökkentik kapacitásukat, ahogy az elöregedett üzemek egyre kevésbé bizonyulnak nyereségesnek, és átalakul a kereslet szerkezete.
Az Európai Unió ennek következtében mindinkább a kész üzemanyagok importjára szorul olyan helyekről, mint a megrendült Közel-Kelet, valamint a kiszámíthatatlanabb Egyesült Államok és India.
Az unió zöld célkitűzései mellett a fosszilis energiahordozóktól való elmozdulás kevesebb hagyományos üzemanyagot hagyott az EU-ban az elmúlt években, miközben a globális konfliktusok egyre nehezebbé teszik a megbízható energiaellátás biztosítását.
– mondta von der Leyen az európai uniós törvényhozóknak az előtt, hogy október 15-én összeülnek az uniós állam- és kormányfők.
A politikai egyeztetéseket Dan Jørgensen energiaügyi biztos és Andrius Kubilius védelmi biztos vezeti.
A legutóbbi, a G7 által bejelentett rendkívüli olajkészlet-felszabadítás az energiaárak emelkedésének rövid távú enyhítését célozta.
A globális piacokról származó kőolaj biztosítása jóval költségesebbé vált: a Brent hordónkénti átlagára szeptemberben 101 dollár volt, miközben éleződnek a feszültségek a Közel-Keleten.
Miután az Egyesült Államok és Izrael február 28-án lebombázta Iránt, az EU több mint 100 milliárd eurónyi többletköltséget fizetett ki a fosszilis energiahordozók importjáért anélkül, hogy tényleges üzemanyagot hozott volna be – közölte Jørgensen biztos.
Az ukrán támadások az orosz finomítók ellen, valamint Kína üzemanyag-exportjának felfüggesztése tovább súlyosbítják az amúgy is törékeny helyzetet, növelve annak kockázatát, hogy az EU a vártnál gyorsabban kimeríti rendkívüli olajtartalékait.
Az állami olajóriás, a Saudi Aramco vezérigazgatója, Amin Nasser nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a világ olajtartalékai „ijesztően alacsonyak”.
Európa a jelentős fennakadások ellenére is viszonylag könnyen tud nyersolajat importálni, csökkenő finomítói kapacitása azonban már nem garantálja a szükséges mennyiségű finomított gázolaj, repülőgép-üzemanyag és benzin rendelkezésre állását.
20 százalékkal kevesebb finomítói kapacitás 2009 óta
2025 végén az EU-27, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc területén 72 hagyományos finomító működött, amelyek elsődleges finomítói kapacitása évente 625,4 millió tonna volt – ez 167,6 millió tonnával kevesebb, mint 2009-ben – az iparági szervezet, a FuelsEurope tudományos részlege, a Concawe adatai szerint.
2025-ben az EU-27 önmagában 567,4 millió tonnát tett ki.
2025-ig további két finomítót zártak be. Legalább öt bezárt üzem „átalakítási folyamaton” ment keresztül: teljesen felhagyott a nyersolaj-feldolgozással, és biofinomítóvá alakították.
A számok alapján továbbra is Németország a legnagyobb finomítói központ, 98,7 millió tonnányi kapacitással, ezt követi Olaszország 78,6 millióval, Spanyolország 70,6 millióval, Hollandia 59,7 millióval és Franciaország 57,4 millióval. Belgium kapacitása 32 millió tonna.
A finomítás körüli vita gyakran a múlt kérdéseként jelenik meg, holott Európa jövőbeli ellenálló képességéről van szó" – mutatott rá a FuelsEurope szóvivője az Euronewsnak.
– tette hozzá a szóvivő.
Az érdekképviseleti szervezet szerint a G7 által felvetett legújabb aggályok ismét reflektorfénybe állítják az európai finomítói ágazatot: felhívták a figyelmet arra, hogy a finomítói kapacitásban 2009 óta bekövetkezett 20 százalékos csökkenés – 35 finomító bezárása miatt – most kezd visszaütni.
Ben McWilliams, a Bruegel nevű agytröszt munkatársa úgy vélte, hogy a vészhelyzeti készletek nem pótolják a hazai finomítói kapacitást, és hangsúlyozta, hogy az EU kőolaj-finomítási képessége „jelentős stratégiai jelentőséggel” bír.
„Európának gondosan ügyelnie kell arra, hogy fenntartsa a hazai finomítói kapacitás bizonyos szintjét, különösen az egyes üzemanyagfajták – köztük a dízel, a benzin, a kerozin és a vegyipar számára fontos nafta – eltérő igényeinek kielégítése érdekében” – mondta McWilliams az Euronewsnak.
„Nem a kapacitást kell vövelni, hanem a keresletet kiváltani" – állítja egy zöldpárti EP-képviselő
Michael Bloss német, zöldpárti EP-képviselő szerint az EU „veszélyesen” közel kerül ahhoz, hogy közvetlenül a tél előtt kimerítse rendkívüli készleteit.
„Zsarolnak bennünket, és nem mi irányítjuk a saját energiánkat. Jelenleg az Egyesült Államok gyakorol nyomást ránk a gázolajkészleteink miatt, Oroszország a dízel visszatartásával igyekszik alkupozíciót szerezni a szankciók ügyében, Kína pedig szünetelteti az exportját” – mondta Bloss az Euronewsnak.
Bloss szerint a finomítók azért zártak be, mert csökkent a kőolaj iránti kereslet, és zsugorodtak a nyereséghatárok.
„Ezek üzleti döntések voltak, és az olaj iránti kereslet tovább fog zuhanni, így valószínűleg igazuk volt” – tette hozzá a német képviselő.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „a valódi hiba” a finomított termékek hiánya az uniós vészhelyzeti készletekben.
– fogalmazott Bloss.
Bloss szerint a válság kezelésének ökológiailag helyesebb módja a kereslet kiváltása, nem pedig a finomítói kapacitás növelése, rámutatva, hogy egy új finomító felépítése vagy egy meglévő átállítása éveket venne igénybe, és a blokk továbbra is a nyersolajtól függene.
„Európának a közúti közlekedés, a logisztika és a vasúti áruszállítás villamosításába kellene fektetnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem szabad tovább gyengíteni az autókra és tehergépkocsikra vonatkozó CO2‑szabványokat: minden visszalépés ezen a téren a dízelfüggőség növelésére leadott szavazat” – mondta Bloss.