Egy kiszivárgott dokumentum, az Európai Bizottság jövő évre szóló munkaprogramjának tervezete, aggasztó képet fest az uniónak az évtized végére vonatkozó védelmi céljairól.
Európa azon törekvése, hogy 2030-ra katonailag felkészült legyen, „veszélyben van”, annak ellenére, hogy példátlan politikai akarat és növekvő védelmi kiadások jellemzik a helyzetet - derül ki az Európai Bizottság munkaprogramjának kiszivárgott tervezetéből, amelyet az Euronews megtekintett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Külső határaink, kritikus infrastruktúránk és az »európai módunk« alapjául szolgáló értékek egyre nagyobb fenyegetésnek vannak kitéve” - áll a dokumentumban, amely példaként hibrid fenyegetéseket említ.
A nyolcoldalas dokumentumot várhatóan szerdán fogadja el és teszi közzé a Bizottság, amelyben a 2027-re vonatkozó prioritásait ismerteti. A védelem az egyik legnagyobb kihívásként jelenik meg.
A figyelmeztetés visszhangozza az Európai Védelmi Ügynökség első éves védelmi felkészültségi jelentését, amely tartós hiányosságokra mutatott rá Európa katonai képességeiben.
Miközben Európa 2025-ben 418 milliárd eurót fektetett be katonai képességeibe, és a legveszélyesebb biztonsági környezettel néz szembe a hidegháború óta, a jelentés arra figyelmeztet, hogy az önvédelemre irányuló ambíciói még nem formálódtak bevethető, fenntartható és interoperábilis erőkké.
- olvasható a Bizottság munkaprogramjában.
Európa védelmi kihívásait tovább súlyosbította Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy csökkenti az amerikai katonai jelenlétet a kontinensen, beleértve stratégiai támogató eszközök kivonását is - erőfelállítási felülvizsgálata részeként.
Andrius Kubilius uniós védelmi biztos hangsúlyozta, hogy az EU-nak saját stratégiai támogató képességeket kell kialakítania, vagyis olyan kritikus infrastruktúrát és képességeket, amelyek lehetővé teszik a harci erők gyors és hatékony telepítését és működését. Ennek megvalósítása azonban akár 500 milliárd euróba kerülhet.
Brüsszel több javaslatot is felvázolt, hogy támogassa a 27 uniós tagállam újrafegyverkezési erőfeszítéseit 2030-ig, olyan határidőig, amelyet különböző hírszerző szolgálatok potenciális időpontként azonosítottak, amikor Oroszország próbára teheti a NATO-t.
„Létrehozzuk az új Európai Stratégiai Támogató Eszközt, amely kritikus támogató eszközöket és erősítő tényezőket foglal magában, a stratégiai szállítástól és légi utántöltéstől kezdve egészen az űr- és kibervédelemig, a tagállamokkal együttműködésben” - áll a dokumentumban.
A Bizottság emellett folytatja az Ursula von der Leyen elnök által javasolt kezdeményezéseket, amelyeket a strasbourgi, az Európai Unió állapotáról szóló beszédében ismertetett.
„Az Európa biztonságát fenyegető számos veszély változó jellegének kezelésére az EU-nak létre kellene hoznia egy európai biztonsági vészhelyzeti protokollt, amely segíti a közvetlen és hiteles fenyegetéssel szembesülő tagállamokat abban, hogy gyors és közös európai válaszban részesüljenek” - teszi hozzá a dokumentum.
„Arra is törekedni fogunk, hogy a legközelebbi partnereinkkel együtt feltárjuk egy európai biztonsági tanács létrehozásának lehetőségét.”
A javasolt európai biztonsági vészhelyzeti protokoll, amelyet von der Leyen az uniónak a NATO 4. cikkével egyenértékű eszközeként írt le, eddig nem kapott egyhangú támogatást.
Az eszközt válaszként vetették fel az Európa eltökéltségét próbára tevő egyre gyakoribb hibrid fenyegetésekre - az érzékeny ukrán szállítmány közelében egy német repülőtéren talált robbanóanyaggal megrakott dróntól kezdve egészen a dróntámadások után a Fekete-tengeren elsüllyedő kereskedelmi hajókig.
Emellett drónok sorozatos behatolására került sor Európa keleti szárnyán, ami arra késztette a NATO-t, hogy létrehozza több területre kiterjedő Eastern Sentry védelmi programját.
Annak ellenére, hogy erős a politikai akarat és gyorsan növekszik az EU-ban a drónellenes technológiákba irányuló beruházás - amely állítólag hatszorosára nőtt 2024 és 2025 között -, az uniós drónellenes programoknak várhatóan csak egyharmada teljesül 2030-ra.
Ukrajna támogatásának és védelmi prioritásainak folytatása az orosz agresszió újabb évében szintén kiemelt helyen szerepel a Bizottság munkaprogramjának napirendjén.
- áll a munkaprogramban.
Ukrajna várhatóan akár 1 milliárd eurót is átcsoportosít a 90 milliárd eurós Ukrajna Támogatási Hitelből egy uniós programba, melynek célja, hogy közelebb hozza az ukrán védelmi ipart az európai partnerekhez, a lég- és rakétavédelemre, a drónokra, drónellenes rendszerekre és lőszerre fókuszálva.