A kutatók annak vizsgálatával foglalkoznak, hogy az életmódbeli döntések miként hatnak az öregedő agyra.
Ahogy az emberek egyre tovább élnek, mindenhol talál tanácsokat arra, hogyan tartsa az életkor előrehaladtával is élesen az elméjét. Ezeket azonban nem mind támasztják alá ugyanolyan mértékben tudományos bizonyítékok.
A Society for Neuroscience éves konferenciáján a szakértők azt emelték ki, hogyan segíthetnek az életmódbeli változtatások megvédeni az agyat az életkorral összefüggő hanyatlástól, és hogy hol nem teljesen tisztázott még a tudományos helyzet.
Bár az a tanács, hogy étkezzen egészségesen és mozogjon rendszeresen, már évtizedek óta létezik, Heather Snyder, az Alzheimer’s Association orvosi és tudományos kapcsolatokért felelős szenior alelnöke megjegyezte, hogy még mindig fejlődik a tudományos megértés arról, hogyan befolyásolják ezek a viselkedésformák az agyat és támogatják az agyi egészséget.
„A tudomány megértésével jobban tudjuk megalapozni ajánlásainkat, különösen azoknak az embereknek az esetében, akik a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve” mondta.
Hogyan hat a testmozgás az agyra?
A testmozgást régóta jobb egészséggel hozzák összefüggésbe, az előnyök a szív- és érrendszeri kockázatok csökkenésétől a javuló mentális egészségig terjednek.
De vajon a fizikai aktivitás elősegítheti-e az agy egészséges öregedését is, és milyen biológiai mechanizmusok magyarázzák a hatását az agyra?
„A testmozgás egy erőteljes, nem gyógyszeres beavatkozás, amely támogatja és elősegíti az agy egészségét” mondta Fernanda De Felice, a kanadai Queen’s University Neurosciences Studies központjának professzora.
De Felice szerint a testmozgás segíthet megőrizni az agytérfogatot az életkor előrehaladtával, javítja a véráramlást, és befolyásolja az agyban zajló gyulladásos folyamatokat.
„Amikor a testről és a fizikai aktivitásról gondolkodunk, az izmok edzésére gondolunk. És ez logikus, ugye? Minden szövet és rendszer itt van, közel az izmainkhoz. De hogyan lehetséges, hogy a testmozgás valójában az agynak is jót tesz?”
A válasz De Felice magyarázata szerint az izmok és az agy közötti kommunikációban rejlik.
„A test képes kommunikálni az aggyal” mondta. „Valahányszor nincs teljesen egészséges állapotban a test, azt az agy érzékeli. Ha viszont a perifériát ösztönözzük arra, hogy fitt legyen, az agy is megérzi ennek hatását.”
Milyen típusú testmozgás a legjobb az agy egészsége szempontjából?
Bár a fizikai aktivitás előnyei jól ismertek, a különböző típusú mozgásformák eltérő hatással lehetnek a testre és az agyra.
De Felice szerint a legfontosabb, hogy következetes legyen, és a fizikai aktivitás váljon szokássá. Az Egészségügyi Világszervezet (forrás: angol) heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást javasol felnőtteknek.
Kimutatották, hogy az aerob testmozgásnak pozitív hatása van mind a fizikai, mind az agyi egészségre. „Serkenti a véráramlást, megnyitja a vér-agy gátat, és lehetővé teszi, hogy ezek a hasznos molekulák eljussanak az agyba” mondta De Felice.
A rezisztenciaedzés és a magas intenzitású intervallumedzés (HIIT) szintén javíthatja az izomműködést és növelheti az izomtömeget, ösztönözve olyan molekulák termelődését, amelyeknek neuroprotektív hatásuk van, mondta.
„Még a séta, egy egyszerű, mérsékelt tempójú séta is fontosnak bizonyult” jegyezte meg De Felice.
Bár a napi 10 000 lépés gyakran emlegetett cél, De Felice szerint az emberek alacsonyabb fizikai aktivitási szinteken is tapasztalhatnak egészségügyi előnyöket, ezért fontos, hogy az emberek aktívak maradjanak, függetlenül attól, hogy mennyi lépést tudnak megtenni.
„Azt mondanám, hogy bármilyen testmozgás, bármilyen szint, bármi, amit meg tud tenni, hogy aktív maradjon. És a lépésszámnál fontosabbnak tartom, hogy következetes legyen” tette hozzá.
Megvédheti-e az agyat az időszakos böjt?
A fizikai aktivitás nem az egyetlen életmódtényező, amely befolyásolja az agy egészségét. Az étrendnek is fontos szerepe van, a kutatók pedig azt vizsgálják, hogyan hatnak az étkezési mintázatok az agy egészséges öregedésére.
Néhány tanulmány arra utal, hogy az időszakos böjt jótékony hatással lehet az agy egészségére, például azáltal, hogy csökkenti a gyulladást és az oxidatív stresszt. A bizonyítékok nagy része azonban állatkísérletekből származik, és bár a korai eredmények biztatóak, nem bizonyították, hogy a böjt megelőzi a kognitív hanyatlást vagy megvéd az Alzheimer-kórtól az emberek esetében.
A kutatók még vizsgálják, hogy a kísérleti tanulmányokban megfigyelt hatások átfordíthatók-e az emberek számára mérhető, hosszú távú előnyökké.
„Az élelmiszerhiány a történelem során az agyműködés egyik fő hajtóereje volt” mondta Mark Mattson, a Johns Hopkins University idegtudományi adjunktus professzora, hozzátéve, hogy az evolúció felvértezte az agyat és a testet azzal a képességgel, hogy a böjt időszakaiban is jól működjenek.
Az időszakos böjt olyan étkezési mintázatot jelöl, amelyben az étkezési időszakok böjtidőszakokkal váltakoznak. Egy elterjedt megközelítés a 16 órás böjtöt és az étkezés 8 órás időablakra korlátozását jelenti.
Hosszabb böjt esetén a szervezet felhasználja glikogénraktárait, majd elkezdi lebontani a zsírt, amelyet a máj ketonoknak nevezett molekulákká alakít. Ezek az agy számára alternatív energiaforrást biztosítanak, és Mattson szerint az agysejtek védelmét is segíthetik a gyulladás és az oxidatív stressz csökkentésével.
Az időszakos böjt lehetséges előnyei összefügghetnek azzal is, ahogyan a sejtek reagálnak a metabolikus stresszre, ez a mechanizmus hasonlóságot mutat a testmozgás hatásával.
Mattson szerint a testmozgás és az időszakos böjt hasonló módon működik, mindkettő kihívás elé állítja a sejteket, védőreakciókat váltva ki. A pihenés és regeneráció időszakai közben a sejteknek lehetőségük van a javításra, a növekedésre és az alkalmazkodásra.
„Hetek, hónapok és évek alatt ezek az időnként jelentkező, enyhe metabolikus stressznek vagy terhelésnek való kitettségek javítják az általános egészséget és működést, és ellensúlyozzák az öregedést és a betegségeket” tette hozzá.
Sejtszinten ez azt jelenti, hogy az olyan megterhelő időszakokban, mint a böjt vagy a testmozgás, a sejtek olyan üzemmódba kapcsolnak, amelyben takarékoskodnak az erőforrásokkal, és ellenállóbbá válnak a stresszel szemben, mondta Mattson. A regeneráció ideje alatt, beleértve az alvást és a pihenést, olyan állapotba kerülnek, amely támogatja a növekedést és a plaszticitást.
Mattson megjegyezte azt is, hogy az időszakos böjt előnyei nem tűnnek el akkor sem, ha a gyakorlatot hetekig, hónapokig vagy akár évekig tartó hosszabb időszakokon át is fenntartják.