Az Nvidia-vezérigazgató Jensen Huang lemondása, az MI-buborék veszélye és a növekvő amerikai adósság uralta a lisszaboni Web Summit zárónapját, ahol szakértők szerint az államadósság-piacok okozhatják a következő pénzügyi válságot.
Jensen Huangnak, a csipgyártó Nvidia vezérigazgatójának váratlan távozása, az esetleges mesterségesintelligencia-lufi kockázata és a növekvő amerikai államadósság határozta meg a csütörtöki napot a zsúfolt zárónapon a lisszaboni Web Summit konferencián, amely Európa egyik legnagyobb technológiai rendezvénye.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronews által moderált panel felszólalói arra figyelmeztettek, hogy az államadósság-piacok indíthatják el a következő pénzügyi válságot.
A panelen Adam Kobeissi, a The Kobeissi Letter, több milliós követőtáborral rendelkező tőkepiaci kiadvány alapítója és főszerkesztője, valamint James Galbraith közgazdász, a Texasi Egyetem austini campusának professzora vett részt.
Ez azon számos csütörtökre besűrített ülés egyike volt, miután a portugál kormány javaslatára a szerdai programot törölték, a Charles vihar érkezése előtt pedig rendkívüli állapotot hirdettek.
Végül a vihar nem érte el Lisszabont, ahol csak heves eső és kisebb áradások voltak.
Huang távozása „összességében negatív a befektetők számára”
Huang csütörtökön lemondott, miután nyilvánosságra került, hogy két házasságon kívüli viszonya volt.
Az amerikai hírszerzés szerint az egyik nő feltehetően Kína számára kémkedett, ezt Peking elutasítja. A pénzügyi igazgató, Colette Kress jelenleg ügyvezető vezérigazgatóként tölti be a posztot, miközben az igazgatóság állandó utódot keres.
A Nvidia részvénye csütörtöki nyitáskor mintegy 15 százalékot esett, de azóta lefaragta veszteségeinek egy részét, és a cikk írásakor a napi visszaesés valamivel több mint 5 százalék, részvényenként körülbelül 164 dolláros árfolyamon.
Az október 5-i, hétfői, részvényenként 243 dolláros történelmi csúcs óta az árfolyam több mint 30 százalékkal csökkent.
Kobeissi szerint Huangnak nem kellett volna lemondania, és távozása „a következő néhány évben összességében negatív lesz a befektetők számára”, noha összességében továbbra is nagyon optimista az Nvidiával kapcsolatban.
Arra sem számított, hogy Huang távozása hatással lesz az Anthropic jövő heti tőzsdei bemutatkozására. Az MI-vállalat áll a Claude modellek mögött, és akár 1,4 billió dolláros (1,25 billió eurós) értékelést céloz.
Nvidia azon hét technológiai vállalat egyike, amelyek megállapodtak abban, hogy az ajánlati áron vásárolnak Anthropic-részvényeket.
Mesterséges intelligencia, Kína, amerikai adósság és félidős választások
Galbraith professzor szerint jó esély van rá, hogy a kínai technológia idővel árban lenyomja az Nvidia megoldásait, ami kérdéseket vetne fel azzal kapcsolatban, hogy a Microsoft, az Alphabet, az Amazon, a Meta és más „hyperscaler” vállalatok jelenleg százmilliárdokat fektetnek be a mesterségesintelligencia-infrastruktúrába.
Úgy ábrázolta a világgazdaságot, mint két rendszer versengését.
Elmondása szerint az Egyesült Államokban könnyű gyorsan magántőkét bevonni, ugyanakkor lassabban születnek döntések és irányelvek, míg Kína képes centralizálni a kutatást, a technológiai fejlesztést és a bevezetést, valamint közvetlenebbül be tud avatkozni gazdaságába.
Galbraith ezért azt mondta, hogy „óvatosan Kínára tenne”, hogy megnyeri a mesterséges intelligencia versenyét, és talán a következő évtizedekben a világ legnagyobb gazdaságává válik.
A mesterséges intelligencia-robbanáson túl a panel az államadósság-piacokat nevezte meg fő aggodalomként.
Kobeissi arra figyelmeztetett, hogy az amerikai kormány által elköltött minden ötödik dollár az adósság utáni kamatokra megy el, „még csak nem is az adósság törlesztésére”. Az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint Washington a szeptemberrel zárult pénzügyi évben 1,1 billió dollárt (988 milliárd eurót) költött nettó kamatra, ami bevételeinek 19 százaléka.
„Az USA adósságának GDP-hez viszonyított aránya a második világháború idején látott szinteken van, és a COVID-19 világjárvány óta nem volt technikai értelemben vett recesszió”, mondta Kobeissi, hozzátéve, hogy „az adósságpiac folyamatosan azt üzeni, hogy belátható időn belül magas kamatkörnyezet lesz tartósan”, ami azt jelenti, hogy a kamatlábak várhatóan magasan maradnak.
„Az Egyesült Államok jelenlegi pályáján 100 százalék az esélye a csődnek”, figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a jegybankok a mostani környezetben nem tudják lejjebb vinni a kamatlábakat.
Kobeissi ugyanakkor úgy vélte, hogy „nem egy küszöbön álló 2008-as helyzetben vagyunk, de a 10-20 évre előre látható tendenciák nagyon aggasztóak”, bár továbbra is „rendkívül optimista” az Egyesült Államokkal kapcsolatban, rugalmas gazdaságára és gyorsuló innovációjára hivatkozva.
Galbraith professzor felidézte, hogy a COVID-19 világjárvány idején Donald Trump amerikai elnök és a demokraták által irányított képviselőház megállapodott a piacok megmentését célzó mentőcsomagról, de figyelmeztetett, hogy a mostani helyzetben ez az összhang hiányozhat.
A múlt heti amerikai félidős választásokon a demokraták 255 képviselőházi helyet szereztek a republikánusok 169-ével szemben, az AP cikk írásakor érvényes összesítése szerint. Több amerikai államban még zajlik a szavazatok összeszámlálása, és a demokraták továbbra is megszerezhetik az alaszkai szenátusi mandátumot, valamint a 16 még nem eldöntött képviselőházi hely közül többet.
Arra a kérdésre, hogy milyen előrejelzést tenne, Galbraith professzor úgy fogalmazott, hogy „a pénzügyi válságok természetéből fakad, hogy nem tudjuk előre látni őket”, noha aggasztó jeleket lát.