Ami sci-finek hangzik, az kézzelfogható kutatási projektté válik: a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR) a NASA-val és a kanadai űrügynökséggel, a CSA-val közösen koncepciót dolgoz ki holdi üvegházakra.
Hogyan lehet zöldséget termeszteni olyan helyen, ahol sem élhető légkör, sem termékeny talaj, sem szabadon rendelkezésre álló víz nincs?
Erről szól a nemzetközi Projekt Lunar Agriculture Module – Ground Test Demonstrator (LAM-GTD) (forrás: német).
A Német Űrkutatási Központ (DLR) a NASA-val és a kanadai CSA űrügynökséggel együtt dolgozik a Holdon működő üvegházak koncepcióján. Ezeknek először az űrhajósoknak kell friss élelmiszert biztosítaniuk a jövőbeli hosszú távú küldetéseken.
Üvegház mint életbiztosítás az űrben
A Holdon a hőmérséklet szélsőségesen ingadozik, felszíne gyakorlatilag légüres, kevés a víz, és a kozmikus sugárzás jelentős veszélyt jelent. A növényeket egyszerűen a holdi talajba ültetni nem lehetséges. Olyan kontrollált termesztőrendszerekre van szükség, amelyek függetlenül működnek a természetes környezeti feltételektől.
Az elképzelés szerint egy üvegházmodult közvetlenül egy, az űrhajósok számára kialakított szimulált lakó- és munkatérhez kapcsolnak. Így a kutatók nemcsak a növények növekedését vizsgálhatják, hanem azt is tesztelhetik, hogyan tudja az üvegház és a lakómodul kölcsönösen ellátni egymást.
A tervezett demonstrátort először teljes egészében a Földön építik meg. A három partner legkésőbb 2032-ig szeretné eldönteni, hogy megvalósítják-e, és ha igen, milyen formában.
Különösen a NASA végzett már számos ilyen kísérletet a Nemzetközi Űrállomáson, az ISS-en. Ott többek között salátát, kínai kelt és csilipaprikát termesztettek.
A következő lépés az ISS-en működő kis kísérleti berendezésektől jóval nagyobb és összetettebb termesztőrendszerek felé vezet, amelyek már teljes legénységeket is el tudnának látni.
A német partner, a DLR korábbi projektek, mindenekelőtt az EDEN ISS üvegház tapasztalataira támaszkodhat, amelyet több éven át az Antarktiszon üzemeltettek.
2018 és 2023 között a kutatók egy speciálisan kifejlesztett üvegházat működtettek az Antarktiszon, mindössze néhány száz méterre a német Neumayer III kutatóállomástól. A szélsőséges körülmények között talaj és természetes napfény nélkül termesztettek friss zöldséget. LED-lámpák, mesterséges tápoldatok és egy kifinomult öntözőrendszer tette lehetővé saláta, paradicsom, uborka, retek és még eper betakarítását is. Összesen mintegy egy tonna friss zöldséget állítottak elő.
Nemzetközi együttműködésben megvalósuló projekt
Az Antarktisz ugyan nem a Hold, de van egy fontos közös vonásuk: az ellátás nehézkes, a környezeti feltételek rendkívül szigorúak, és a hibák hamar komoly problémává válhatnak.
Nem véletlen, hogy Németország, az Egyesült Államok és Kanada közösen dolgozik a LAM-GTD projekten. A DLR a saját űrkutatási tapasztalatait és korábbi üvegházprojektjeit viszi a közös munkába. A NASA a jövőbeli holdküldetések és a Holdon való hosszú távú emberi jelenlét feltételein dolgozik. A kanadai CSA űrügynökség pedig a személyzettel végrehajtott küldetésekhez kapcsolódó űrkutatási és technológiai szaktudásával egészíti ki az együttműködést.
Kis lépés a salátának, nagy lépés az emberiségnek
A kutatás nemcsak az űrhajósok számára érdekes, hiszen a Földön is vannak olyan helyek, ahol nehéz élelmiszert termelni, például száraz sivatagi térségekben vagy vízhiánnyal küzdő régiókban.
Azok a technológiák, amelyek a növényeket a lehető legkevesebb vízzel, energiával és hellyel látják el, ott is segítséget jelenthetnek. A kontrollált üvegházak emellett hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az élelmiszer-termelés célzottabb legyen, és kevesebb növényvédő szert igényeljen.
A Földön túli kitekintés tehát olyan tudást eredményezhet, amely segít új megoldásokat találni a saját bolygónkon is.