A mesterséges intelligencia átalakítja a kiberbiztonság területét, jobb védekezési és támadási lehetőségeket teremtve – áll az ENISA legfrissebb jelentésében.
Az elmúlt hónapokban számos kibertámadás érte Európát, ami széles körű aggodalmat keltett nemcsak a kormányokban, hanem a lakosság körében is azzal kapcsolatban, hogy a társadalom mennyire sebezhető a kibertámadásokkal szemben, és mennyire felkészült a kontinens a jövőbeli kiberfenyegetések kezelésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ha megnézzük a fenyegetések körképét, a kép nem túl derűs”, mondta Juhan Lepassaar, az ENISA ügyvezető igazgatója a mai sajtótájékoztatón.
A legutóbbi incidensek a PHP-sérülékenységtől, amely számos uniós kormányt arra késztetett, hogy leállítsa honlapjait a hekkerek általi kihasználás megelőzése érdekében, egészen a franciaországi és nyolc másik országban található szupermarketek hűtőszekrényei és vérbankjai elleni kibertámadások hullámáig terjednek, amelyeket elavult szoftverek biztonsági hibái tettek lehetővé.
A kiberfenyegetések folyamatosan fejlődnek és egyre láthatóbbá válnak, részben a mesterséges intelligenciának köszönhetően, és ma már arra kényszerítik a szervezeteket, hogy egyfajta kiberfegyverkezési versenyben lépést tartsanak a legújabb MI-modellek fejlődésével.
„A legutóbbi fejlemények nemcsak az élvonalbeli MI-modellek terén, hanem az EU-szerte a hűtőrendszereket érintő kibertámadások is rávilágítanak a működési hiányosságokra, valamint az időszerű információmegosztás és koordináció szükségességére”, mondta Lepassaar.
Az ENISA a mesterséges intelligenciát „erőszorzónak” is nevezi, mert az mind a hekkerek, mind pedig a védekezni próbáló vállalatok képességét kibővíti és felgyorsítja, így azok gyorsabban azonosíthatják a sérülékenységeket.
„A kutatók által szintetizált adatok azt mutatják, hogy a felfedezés és a fegyverré alakítás között eltelt idő a nullához közelít”, áll a jelentésben, amely arra utal, hogy hamarosan a vállalatoknak egyáltalán nem maradhat idejük megvédeni magukat a sérülékenységekkel szemben, miután a rendszereket üzembe helyezték.
Ugyanakkor a jelentés szerint az élvonalbeli MI óriási hatással van a sérülékenységkezelésre is, mivel szűkíti a reagálási és hibajavítási időt, vagyis a vállalatok az MI segítségével proaktívan ellenőrizhetik a sérülékenységeket, és még azelőtt kezelhetik azokat, hogy a hekkerek kihasználnák őket.
A jelentés arra is rámutat, hogy azon túl, hogy a hekkerek eszközként használják az MI-t sérülékenységek nagy tömegben történő felderítésére, a mesterséges intelligencia tovább „élesíti” a támadók már meglévő fegyvereit is.
Például az MI-eszközök lehetővé teszik a támadók számára, hogy egyre meggyőzőbb adathalász-kampányokat folytassanak deepfake videók, hanganyagok és üzenetek segítségével, hogy megtévesszék az embereket, és „helytelen adatokat tápláljanak a rendszerekbe a vállalati működés megzavarása érdekében”.
A kiberfenyegetéseket mozgató tényezők
A jelentés szerint a 2025-ben történt kibertámadások 57,3 százalékát ideológiai okok vezérelték, például olyan geopolitikai események, mint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és a közel-keleti konfliktus, bár a legtöbb incidens hatása korlátozott maradt.
Eközben az esetek 29,3 százalékát pénzszerzési motiváció hajtotta, és a zsarolóvírusok továbbra is a vállalkozásokra legnagyobb hatást gyakorló támadástípust jelentették. A jelentés arra figyelmeztet, hogy az a könnyedség, amellyel a bűnözők meg tudják osztani a zsarolóvírusokat és más rosszindulatú programokat, „egy professzionális bűnözői ökoszisztémát táplál”.
Az ENISA megjegyzi azt is, hogy az állami szereplők által irányított akciókra emlékeztető támadásokkal is találkoztak, amelyek európai országokat céloztak meg kibertitkosszolgálati műveletek végrehajtása, hírszerzési adatok gyűjtése és szellemi tulajdon ellopása érdekében.
Az ENISA szerint a hacktivisták uralják a tudósításokat a támadások mennyiségét tekintve, a legtöbb támadás alacsony hatású, elosztott szolgáltatásmegtagadással (DDoS) járó akció.
Európa válasza
Az EU számos szabályt vezetett be a blokk kiberbiztonságának megerősítésére, de az ENISA szerint még mindig van tennivaló, és ezt a legutóbbi kibertámadás-hullám fényében nehéz lenne vitatni.
Európa kiberbiztonsági szabályainak pillére a NIS2 irányelv, amely minden gazdasági ágazatot kötelez digitális védelmi intézkedések bevezetésére a kritikus infrastruktúra védelme érdekében. Noha 2024 októberében hatályba lépett, még nem ültette át valamennyi uniós tagállam a saját jogrendjébe.
A kilenc uniós országban a hűtőberendezéseket ért legutóbbi támadás rámutatott arra, hogy egyes gazdasági ágazatok kiberbiztonságában, illetve abban, ahogyan meghatározzák a kritikus infrastruktúrát, még mindig vannak hiányosságok.
Kiberbiztonsági szakértők szerint sok vállalkozás, például a szupermarketek a kiberbiztonságot hagyományos szemüvegen keresztül nézik, a pénzügyi kiberbiztonságra összpontosítanak, és az összekapcsolt infrastruktúrát karbantartó csapatokra bízzák, amelyek más költségvetéssel és prioritásokkal dolgoznak.
Létezik továbbá a 2024-ben elfogadott, és 2027 decemberétől teljes körűen alkalmazandó Kiberreziliencia-aktus. Ez egyetlen portálon keresztül ír elő bejelentési kötelezettséget az információmegosztás és a koordináció felgyorsítása érdekében.
A tavaly februárban hatályba lépett Kiber-szolidaritási aktus az ENISA szerint az Európai Kiberbiztonsági Riasztási Rendszer, a Kiberbiztonsági Vészhelyzeti Mechanizmus és az EU Kiberbiztonsági Tartalékának létrehozásával megerősítette az EU képességét a kiberbiztonsági fenyegetések és incidensek észlelésére, azok elleni felkészülésre és kezelésére.
Európa válaszának több MI-szakértőre van szüksége
Noha Európa kiberbiztonsági szabályozási kerete rendkívül kiterjedt, a védelmi vonalak feltöltése kiugró probléma az ENISA szerint.
A jelentés megállapítja, hogy valamennyi ágazatban a szervezetek küzdenek a kiberbiztonsági tehetségek vonzásával és megtartásával. Egy 2025-ös NIS Investment tanulmányt idéz, amely szerint a megkérdezett szervezetek 45 százaléka nehézségekkel szembesült a megfelelő kiberbiztonsági készségekkel rendelkező szakemberek megtalálásában.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy ez kiberbiztonsági készséghiányhoz vezethet, ami előnyt biztosíthat a tehetősebb szervezeteknek a jelenleg szűkös szakemberállományért folytatott versenyben.
Az ENISA arra szólítja fel a tagállamokat, hogy a kiberbiztonság területén folytatott tevékenységek bővítésével és az uniós programok felerősítésével kezeljék a készséghiányt.