Baka András előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, mert a jogszabály több rendelkezésénél is felmerült az alaptörvény-ellenesség lehetősége.
Nem írta alá és az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra megküldte az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt Baka András köztársasági elnök - közölte Facebook-oldalán a Sándor-palota hétfőn.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat több jelentős pénzügyi szereplő helyzetét is átalakíthatja. A változtatások leginkább az MBH Bankot és a 4iG-t, illetve a hozzájuk köthető tulajdonosi köröket érinthetik. A jogszabály megszüntetné a takarékszövetkezeti rendszer egykori integrációs szervezetét, az SZHISZ-t, és annak teljes vagyonát az államhoz rendelné. Ez csaknem 190 milliárd forint értékű kötvénykövetelést is magában foglalna.
A módosítások az állam befolyását más területen is növelhetnék. A magántőkealapok kezelőinek leváltása egyszerűbbé válna, így bizonyos feltételek teljesülése esetén az állam a 4iG irányítására is nagyobb ráhatást szerezhetne. A jogszabály emellett lazítana a tőzsdei társaságokban jelentős részesedést szerző tulajdonosokra vonatkozó szabályokon: egyes esetekben nem kellene vételi ajánlatot tenniük a többi részvényesnek.
A köztársasági elnök két rendelkezést tartott különösen aggályosnak, ezért ezek alkotmányosságának vizsgálatát kérte. Az egyik a zárt körű befektetési alapok kezelőinek leváltására vonatkozik. Az új szabályozás szerint a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka elég lenne ahhoz, hogy kikényszerítse az alapkezelő lecserélését.
Baka András kifogása szerint a rendelkezés nemcsak a jövőben létrejövő, hanem a már működő alapokra is alkalmazható lenne, függetlenül attól, hogy azok kezelnek-e állami vagyont. Ez utóbbi azért különösen problémás, mert a szabály olyan befektetési konstrukciók működését is érintheti, amelyeknek nincs, vagy csak részleges az állami kötődésük. Az államfő szerint a változtatás sértheti a befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz való jogát, valamint a már megkötött szerződések alapján kialakult jogos elvárásokat. A szabályozás megfogalmazása ráadásul több ponton nem kellően világos, ami a jogérvényesítést is megnehezítheti.
A másik kifogás a tőzsdei társaságok kisebbségi részvényeseinek védelmét érinti. A hatályos előírások alapján annak, aki meghatározó befolyást szerez egy vállalatban, bizonyos feltételek mellett a többi részvényes számára is vételi ajánlatot kell tennie. Az új szabályozás azonban lehetőséget teremtene arra, hogy ettől egyes esetekben eltekintsenek. Baka szerint ez hátrányosan érintheti a kisebbségi tulajdonosokat, hiszen gyengítené a jelenlegi védelmüket. Különösen azoknak a befektetőknek a jogai kerülhetnek veszélybe, akik még a korábbi jogi környezet ismeretében döntöttek a részvényvásárlás mellett.
Az államfő a törvény többi elemét is áttekintette, így az SZHISZ megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket is. Ezekben azonban nem talált olyan alkotmányossági problémát, amely indokolta volna az Alkotmánybíróság eljárását.
A köztársasági elnök nemcsak a törvény tartalmát, hanem annak elfogadási módját is bírálta. A parlament kivételes eljárásban tárgyalta és fogadta el a jogszabályt: a benyújtástól a szavazásig mindössze 26 óra telt el. Ez idő alatt sem az érintett szakmai szervezetekkel, sem a társadalmi szereplőkkel nem folytattak egyeztetést. A Sándor-palota szerint az előterjesztés ráadásul nem adott magyarázatot arra, mi tette szükségessé ezt a rendkívüli gyorsaságot, miközben a módosítások olyan magánbefektetési alapokat is érintenének, amelyeknek nincs közük az állami vagyon kezeléséhez.
Baka arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam piaci beavatkozásainak kiszámíthatónak és körültekintőnek kell lenniük. Ha a kormányzati érdekek mentén megalkotott szabályok jelentősen módosítják a pénzpiaci szereplők működési feltételeit, az hosszabb távon alááshatja a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalmat. Ez különösen a külföldi befektetők számára lehet intő jel, hiszen a jogbiztonság és a kiszámítható piaci környezet alapvető szempont a befektetési döntéseikben.
Az ügyben most az Alkotmánybíróság mondja ki a végső szót: a testületnek azt kell megvizsgálnia, hogy a köztársasági elnök által kifogásolt törvényi rendelkezések megfelelnek-e az Alaptörvénynek.