Az amerikai félidős választások után európai aktivisták Európába is elhozzák az adatközpontok elleni tiltakozást.
Több mint 100 jogvédő szervezet 15 európai országban tiltakozik az energiafaló adatközpontok gyors terjedése ellen, és azonnali moratóriumot követel az új, nagyszabású projektekre, amíg nem születnek egyértelműbb szabályok a működésükre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Stop Dirty Data Centres (forrás: angol) tiltakozásait ezen a pénteken és szombaton (november 6-7.) tartják, akciókkal Írországban, Lengyelországban, Dániában, Finnországban, Spanyolországban, Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.
A szervezők szerint az akcióra „az adatközpontok terjeszkedésének a helyi közösségekre, a közinfrastruktúrára, a földre, a víz- és energiafelhasználásra, a lakhatásra, a munkahelyekre és a megélhetési költségekre gyakorolt hatásával kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette” kerül sor.
„Ma azok a közösségek szerte Európában, amelyek eddig is szembeszálltak azzal, hogy energia-, víz- és földéhes adatközpontokat kényszerítsenek a lakóhelyükre, megjelennek az európai politikai színtéren” mondta Owen Espley, a StopDirtyDataCentres.eu koordinátora.
A tiltakozások szorosan az e heti amerikai félidős választások után következnek, ahol az adatközpontok és azok helyi közösségekre és a környezetre gyakorolt hatása döntő kérdéssé vált.
A demokraták elsöprő győzelemmel szerezték meg az amerikai Kongresszus irányítását, azzal az ígérettel, hogy leállítják az újabb mesterségesintelligencia-központok fejlesztését és megfékezik a nagy technológiai cégeket, miközben republikánus ellenfeleikről úgy tartják, hogy bátorították az amerikai vállalatokat, építsenek adatközpontokat bárhol és bármilyen módon, ahogy jónak látják.
Az Egyesült Államokban, de Európában is sok szavazót aggaszt, milyen hatással vannak az adatközpont-projektek a saját életükre, például hogy növelhetik az energiaszámlákat, és a már most is szűkös vízkészleteket még nagyobb nyomás alá helyezhetik jelentős energia- és vízigényük miatt.
Az adatközpontok közelében élőket az is elriasztja, hogy ezek létesítmények környezeti terheléssel járnak, például a tartalék generátorok okozta légszennyezéssel, a súlyos építési forgalommal, az esztétikailag kevéssé vonzó épületekkel, valamint a bennük működő gépek állandó, napi 24 órás zúgásával.
„Azzal, hogy összefognak, azok a kampányok, amelyeknek hegynek felfelé kell küzdeniük a nagy technológiai cégek hatalmával szemben, amelyet döntéshozók túl gyakran támogatnak, megmutatják, hogy képesek visszavágni az adatközpont-építési versenynek” mondta Espley.
„Arra szólítják fel a politikai vezetőket, hogy vezessenek be moratóriumot a nagyszabású adatközpontokra európai, nemzeti és helyi szinten, hogy aggályaikat kezelni lehessen, és az adatközpontok hatásait megfelelően meg lehessen vizsgálni” tette hozzá.
Környezetvédők, digitális jogi szervezetek, civil szervezetek és sokan mások vesznek részt a tiltakozásban, tüntetéseket, nyilvános fórumokat, standokat, petíciókat, sétákat, kerékpáros felvonulásokat, felolvasóesteket és egyéb akciókat szervezve.
Európa felpörgeti az adatközpontok kiépítését, mivel igyekszik felzárkózni az Egyesült Államokhoz és Kínához a mesterséges intelligencia technológiák fejlesztésében és alkalmazásában.
Az adatközpont-projektek éves beruházási összege Európában 2020-ban 12 milliárd euróról mára 25-26 milliárd euróra emelkedett, a 2026 és 2031 közötti teljes kiadás pedig várhatóan eléri a 176 milliárd eurót a PwC Global Data Centre Outlook 2026-2050 jelentés szerint.