A több száz akciót együttvéve a tiltakozók létszáma elérte a több száz ezer főt.
Csütörtökön több százezer tüntető vett részt Franciaország-szerte nagy demonstrációkon, amelyben szakszervezetek, a sárgamellényes mozgalom, diákok és különböző ágazatok dolgozói vesznek részt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Várhatóan csatlakoznak hozzájuk az egészségügyi és oktatási dolgozók, a légiforgalmi irányítók, a vasúti és kikötői munkások, valamint a posta alkalmazottai is.
A mozgósítás egy nappal azután történik, hogy a francia törvényhozók pártokon átívelő egységes szavazással elutasították a 2027-es költségvetési törvényjavaslat első részét. A kormány eredeti költségvetési javaslata most a Szenátus elé kerül, ahol december 9-ére ütemezték a szavazást.
Ezt követően egy parlamenti bizottság próbál majd kompromisszumot kidolgozni, mielőtt a jogszabály visszakerül a Nemzetgyűlés elé.
Franciaország hetek óta tartó tiltakozásokkal néz szembe, amelyeket a diákok szeptember közepén kezdődött tüntetései váltottak ki a túlzsúfolt tantermek, a tanárhiány és az egyetemi felvételik körüli problémák miatt.
A mozgalom azóta kiszélesedett, a szakszervezetek a diákok panaszai mellé álltak, és az utcára vonultak, hogy a megélhetési válság és az emelkedő üzemanyagárak ellen tiltakozzanak.
Laurent Nuñez francia belügyminiszter bejelentette, hogy csütörtökön több mint 70 000 rendfenntartót vezényelnek ki. Közölte, hogy a biztonsági erők „elsődleges feladata” az lesz, hogy biztosítsák, a demonstrációk „békésen” és „minden incidens nélkül” zajljanak.
Megjegyezte, hogy a hírszerző szolgálatok „jelentős érdeklődést” azonosítottak a radikális baloldali mozgalom és erőszakos tüntetőcsoportok részéről, „több lehetséges céllal: részvétel a demonstrációkon a rend megzavarása érdekében; engedély nélküli menetek szervezése; valamint fosztogatás és vandalizmus elkövetése, amelyek vállalkozásokat vagy középületeket céloznak”.
A hatóságok korlátozásokat vezettek be a szakszervezetek által javasolt párizsi felvonulási útvonalra, és ehelyett egy alternatív útvonalat hagytak jóvá. A döntés a kormány által bevezetett szigorúbb biztonsági intézkedések közepette született, az október 17-18-i erőszakos cselekmények után, amikor a nagyrészt békés tüntetéseket erőszak és fosztogatás árnyékolta be.
Eközben a szakszervezetek és jogvédő csoportok elítélték azt, amit szerintük túlzott rendőri fellépésnek és a tüntetések korlátozását célzó „autoriter” intézkedéseknek lehet nevezni. A francia rendőrséget emellett bírálatok érték a tüntetőkkel szembeni túlzott erőszak alkalmazására vonatkozó vádak miatt.
Folytatódik a költségvetési csata
Kevesebb mint hat hónappal az áprilisi választások előtt Emmanuel Macron francia elnök kormánya megpróbálja átverni 2027-es költségvetését a megosztott parlamenten. A költségvetési terv számos megszorító intézkedést tartalmaz, miközben az ország súlyos államadósság- és hiányválsággal küzd.
Jelenleg a szélsőjobboldali National Rally párt politikusa, Marine Le Pen vezet a közvélemény-kutatásokban, a második helyen pedig Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali France Unbowed párt vezetője áll.
Franciaország gazdasági helyzete aggodalmat keltett a pénzpiacokon, és nyomást gyakorolt az Európai Unió részéről is. Eközben a nagy szakszervezetek élesen bírálták a költségvetést, azzal érvelve, hogy az „súlyosbítja a helyzetet azzal, hogy a legsebezhetőbbeket és a betegeket veszi célba, befagyasztja a szociális juttatásokat, és aláássa a társadalombiztosítás védelmi szerepét”, egy csütörtökön kiadott közleményben.
Október 26-án a francia kormány az oktatási reformok egy sorát jelentette be a diáklázongásokra válaszul, köztük 4 milliárd euró értékű, kedvezményes kamatozású hitelt iskolafelújításokra, valamint további 15 000 egyetemi férőhely létrehozását 2027 és 2028 között.
A diákszervezetek azonban elégtelennek minősítették az intézkedéseket, „alig többnek, mint kirakatmegoldásnak” nevezve azokat. 10 milliárd euró közvetlen beruházást követeltek az iskolai létesítményekbe, miközben egyes szakszervezetek 250 000 új egyetemi férőhely létrehozását támogatják.
A szárnyaló energiaárak szintén növelték a köz elégedetlenségét, egy globális üzemanyag-ellátási sokk közepette, amelyet a közel-keleti konfliktus és a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása okoz. A válság arra is késztette a francia törvényhozókat, hogy bírálják az energiacégeket a rekordnyereségek miatt, miközben a háztartások egyre magasabb költségekkel szembesülnek.
November 1-jén a francia kormány megkezdte 10 millió hordó dízel felszabadítását stratégiai tartalékaiból. A kormány ezt követően felhívta a figyelmet arra, hogy több ezer benzinkútnál csökkentek az üzemanyagárak.
Roland Lescure francia gazdasági miniszter szerdán a BFMTV csatornának azt mondta, hogy átlagosan 15 centtel csökkent a dízel literenkénti ára, és több mint 3000 benzinkútnál 20 centes árcsökkenést értek el literenként. A Francia Kőolajipari és Mobilitási Szövetség (UFIP) adatai szerint országszerte több mint 10 000 benzinkút működik.