Az amerikai elnök szerdán, saját Truth Social közösségi oldalán arra biztatta a vállalatokat, hogy kössenek megállapodásokat a helyi közösségekkel, hogy népszerűbbé tegyék az adatközpont-fejlesztéseket.
Donald Trump amerikai elnök azt javasolta, hogy az adatközpontokat építő vállalatok „osztalékot” fizessenek azoknak a közösségeknek, ahol működnek, hogy vonzóbbá tegyék projektjeiket a helyi lakosok számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miközben világszerte versenyt futnak a cégek az MI‑infrastruktúra kiépítéséért, egyre több új beruházás vált ki tiltakozást, mivel az ilyen létesítmények jelentős mennyiségű vizet és energiát igényelnek, és hatással vannak a helyi környezetre, az energiaárakra és a vízhiányra.
Az amerikai elnök azt mondta, hogy „nagyon szorosan figyeli az adatközpontokat”, és hogy a kérdésben „nagyon határozott következtetésre jutott”: a rendkívül népszerűtlen adatközpont‑projektek „rendkívül népszerűvé” válnak, amint pénzügyi megállapodás születik a helyiek aggodalmainak kezelésére.
Az energiára kitérve Trump közölte, hogy személyesen írta elő: az adatközpontoknak „saját maguknak kell megtermelniük az áramot, és a többletet vissza kell adniuk vagy el kell adniuk a helyi közösségnek, illetve a hálózatnak”, hogy ellensúlyozzák az energiaár‑emelkedést. Úgy véli, ha ez teljesül, „jelentős csökkenés” is bekövetkezhet.
Csak 2026‑ban legalább 47 nagyszabású projektet halasztottak el, és több mint 1000 helyi közösség az Egyesült Államokban hivatalosan moratóriumot, övezeti korlátokat vagy szigorú környezetvédelmi előírásokat javasolt, illetve kezdeményezett az érkező MI‑infrastruktúrával szemben – derül ki az Investing Live pénzügyi portál adataiból.
Mégsem látszanak a fejlesztések lassulásának jelei. Az Investing Live elemzői szerint az Egyesült Államok MI‑infrastruktúrára fordított kiadásai 2025 és 2032 között várhatóan meghaladják a 10 billió dollárt (8,9 billió eurót), ami évente nagyjából a hazai össztermék 3,6 százalékának felel meg.
Miközben egyes adatközpont‑projektek azután is megvalósultak, hogy a helyi hatóságokkal létrejöttek az úgynevezett „Community Benefits Agreements” (CBA‑k), vagyis a közösségi előnyöket rögzítő megállapodások, ez önmagában nem fordította meg a közvéleményt.
A nyár elején a Meta megállapodást kötött Greg Abbott texasi kormányzóval (forrás: angol) egy vitatott adatközpont‑projektről El Pasóban, Texasban, amelyet a BlackRock befektetési óriás finanszíroz.
A projekt 2023‑ban 1,5 milliárd dolláros (1,3 milliárd eurós) beruházásként indult, majd egy 14 milliárd dollár (12,5 milliárd euró) értékű mega‑kampusszá duzzadt, ami széles körű társadalmi ellenállást váltott ki, és arra késztette a hatóságokat, hogy a teljes beruházás elvetését fontolják meg. Júniusban a helyi önkormányzati testület 5:3 arányban a megállapodás felmondása ellen szavazott.
Ezt követően a kormányzó olyan megállapodást kötött, amely több biztosítékot is rögzít a helyi közösség védelmére, többek között előírja, hogy a Meta fizesse meg saját villamosenergia‑infrastruktúráját, használja újra a felhasznált vizet, és ígéretet tegyen arra, hogy „felszámolja a túlságosan régi, adófizetők pénzéből finanszírozott ösztönzőktől való függést”.
A Meta azóta kommentálta a megállapodást, de nem reagált a kormányzó által meghatározott konkrét feltételekre. A bírálók – köztük Gina Hinojosa, a texasi kormányzójelölt demokrata politikus – azt állítják, hogy a megállapodás nem ír elő kötelező érvényű feltételeket a technológiai vállalat számára. A Meta várakozásai szerint az építkezés két éven belül befejeződik.
Szeptemberben az Egyesült Államok első, teljes körűen végrehajtott CBA‑ját egy adatközpont‑projektre a pennsylvaniai Lancaster városi tanácsa írta alá egy 6–10 milliárd dollár (5,3–8,9 milliárd euró) értékű felhőalapú számítástechnikai és MI‑komplexumra, a Lancaster AI Hubra.
A megállapodás több, a helyi közösség támogatását célzó intézkedést tartalmaz, például egy 10 millió dolláros (8,9 millió eurós) gazdaságfejlesztési alapot, egy további 10 millió dolláros (8,9 millió eurós) alapot a fenntartható fejlődés és a tiszta energia támogatására, egy 250 ezer dolláros (222 500 eurós) tervezési alapot, valamint 10 millió dollár (8,9 millió euró) értékű hitelkeretet, amely a várost védené arra az esetre, ha a beruházás nem teljesítené környezetvédelmi és pénzügyi vállalásait.
Idén októberben a fejlesztő Digital Realty előzetes közösségi jóváhagyást kapott egy új, mintegy 280 hektáros adatközpont‑kampuszra De Soto városában, Kansas államban, miután megkerülte a helyi szabályokat és közvetlenül a lakosoknak fizetett.
A vállalat 10 éven át 1000 dollár (890 euró) értékű közüzemi és ingatlanadó‑jóváírást kínál a helyieknek, egy 20 millió dolláros (17,8 millió eurós) beruházási csomag részeként, amelyről azt állítja, hogy tartós adóbevételt hoz, munkahelyeket teremt és egyéb gazdasági előnyöket biztosít a lakosok számára.
Magához Európához közel, „Cash for Communities”, vagyis a közösségeknek fizetett készpénz jellegű megoldások is egyre elterjedtebbek.
Írországban, ahol Európa egyik legnagyobb adatközpont‑klasztere működik, az OpenAI októberben közölte, hogy a jövőbeli adatközpontokhoz készpénzes támogatás is társulhat a helyi közösségek számára, hogy kezelje a létesítmények hatásával kapcsolatos lakossági aggályokat.
Az ország azonban már most is szigorú követelményeket támaszt az adatközpontokkal szemben, többek között előírja, hogy áramot kell betáplálniuk az országos hálózatba.
Németországban is szigorú viszonossági előírások vannak, különösen az energiafelhasználás terén. Olyan fő csomópontokban, mint Dietzenbach, ahol a Google több milliárd eurós kampuszt épít, a fejlesztőknek előbb olyan energetikai megállapodásokat kell kötniük, amelyek biztosítják, hogy az adatközpontokból származó felesleges hőt visszatáplálják a hálózatba, csökkentve ezzel a helyi lakosok közüzemi számláit.