A DANA okozta a 2024-es valenciai halálos áradást, amelyben 200 ember vesztette életét.
Kelet-Spanyolországban öt ember vesztette életét egy vihar miatt, az autók és az utcák víz alá kerültek, a háttérben pedig a DANA időjárási jelenség áll.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Storm Adam nevű vihar egyes valenciai térségekben 24 óra alatt négyzetméterenként 700 liter esőt zúdított le. Az árvíz elragadta a parkoló autókat, elöntötte az utakat és elvágta a lakosokat a külvilágtól; némelyiküket a mentőcsapatoknak helikopterrel kellett biztonságos helyre vinniük.
A tengerparti Oliva üdülőhely volt a vasárnap éjszakai viharok egyik legsúlyosabban érintett területe. Egy 79 éves nőt holtan találtak otthonában, egy férfi pedig végzetes szívrohamot kapott egy helyi kempingben. A harmadik áldozat egy férfi volt, aki fürdés közben fulladt meg Sagunto egyik strandján. A szomszédos Katalóniában a tűzoltók egy nő haláláról is beszámoltak, aki egy, a heves esőzésektől megáradt patakba zuhant.
A Storm Adam emlékeztet azokra a hirtelen lezúduló esőkre, amelyek 2024-ben pusztították Valenciát, amikor egyes térségekben egyetlen nap alatt egy egész évnyi csapadék hullott. Akkor 200-an vesztették életüket, így az 1960-as évek vége óta Európa egyik legsúlyosabb árvízhez köthető katasztrófája volt, és Spanyolország legnagyobb ilyen tragédiája évtizedek óta.
A kormányt akkor erős bírálatok érték, amiért nem figyelmeztette kellőképpen a lakosságot a közelgő veszélyre. Most úgy tűnik, tanultak az esetből: a Storm Adam érkezése előtt riasztásokat küldtek a mobiltelefonokra, amelyek arra kérték az embereket, hogy kerüljék az utazást, maradjanak távol a folyóktól és szurdokoktól, és keressenek menedéket magasabban fekvő területeken vagy az épületek felső emeletein.
A 2024-es vihar sok európai számára mutatta be azt az időjárási jelenséget, amely gyakran sújtja Spanyolországot: a DANA-t. Mi ez pontosan, és a felmelegedő klíma miatt egyre halálosabbá válik?
Mi az a DANA?
A DANA a „Depresión Aislada en Niveles Altos” rövidítése. Angolra sem könnyű lefordítani, lényegében azonban heves esőzésekkel, viharos időjárással és hirtelen hőmérséklet-csökkenéssel járó időszakot jelöl.
Minél nagyobb a hőmérséklet-különbség, annál erősebb a vihar. Ezért a legpusztítóbb DANA-k rendszerint a nyár végén, szeptemberben és októberben alakulnak ki, és leginkább Dél- és Kelet-Spanyolország egyes részei érintettek.
Egyszerűen fogalmazva a DANA egy rendkívül intenzív légáramlás, amely akkor jön létre, amikor leválik a poláris futóáramlásról: egyfajta zárt, hideg légtömeg melegebb levegővel körülvéve, amely vándorolni tud, és szélsőséges időjárást okozhat. Forró és hideg légtömegek találkozása vált ki ilyen szélsőséges időjárási eseményeket.
Délkelet-Spanyolország különösen sérülékeny a DANA-val szemben, mert itt találkozik az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger hatása, vagyis az év bizonyos szakaszaiban a hideg és a meleg légtömegek egymásra futhatnak. Ráadásul a hegyvidéki domborzat kedvez a zivatarfelhők kialakulásának, ez pedig fokozza a csapadékhullást.
A DANA kifejezés egyre inkább bekerül a spanyol hétköznapi nyelvbe
Spanyolországban ma már sokan a DANA kifejezést használják egy nagy vihar megnevezésére, de ez korábban nem így volt.
Évtizedeken át a spanyolok a „gota fría” kifejezést használták, amely szó szerint »hideg cseppet« jelent – magyarázza a The Local Spain cikke (forrás: angol). A technológiai fejlődésnek, illetve annak köszönhetően, hogy az időjárás ma már könnyebben előre jelezhető és érthető, a meteorológusok szerint a DANA pontosabb szakkifejezés, mert specifikusabb.
Honlapján a spanyol meteorológiai szolgálat, az Aemet (forrás: angol) így fogalmaz: „A gota fría kifejezés viszonylag régi fogalom, amelyet az évek során felülírtak. A troposzféra folyamataihoz kapcsolódó új szemléletmódok és az új megfigyelési eszközök arra késztettek bennünket, hogy felülvizsgáljuk és újradefiniáljuk azokat az elképzeléseket, amelyek ezekhez, a magasabb szinteken elkülönülő hideg légtömegekhez kapcsolódnak.
„Úgy véljük, hogy a DANA fogalma, amelyet az angolszász »cut-off low« kifejezéssel társítunk, pontosabb és realisztikusabb, mint a gota fría. Mivel a gota fría fogalma nem elég pontos, ráadásul hiányos, érthető, hogy egy modernebb koncepcióra kell cserélni.”
A klímaváltozás súlyosbítja a DANA-jelenségeket?
A 2024-es valenciai árvizek világszerte címlapokra kerültek, sokkolva a közvéleményt a veszteségek és a pusztítás mértékével egy gazdag európai országban. Számos elemzés született arról, milyen szerepet játszott mindebben a globális felmelegedés.
Biztossá vált, hogy a DANA volt a fő okozó, és hogy a globális felmelegedés nagy valószínűséggel súlyosbította a helyzetet.
„Kétség sem fér hozzá, hogy ezeket a robbanásszerű záporokat a klímaváltozás erősítette fel” – mondta 2024-ben Friederike Otto, a World Weather Attribution projekt vezetője, a londoni Imperial College környezeti politikával foglalkozó központjának munkatársa.
Az áradásokat egy „levált, alacsony nyomású viharrendszer” okozta, amely egy szokatlanul hullámzó, megrekedt futóáramlásból vándorolt ki. A rendszer aztán a térség fölé szorult, és nyolc óra alatt egy teljes évnyi esőt zúdított le.
A szokatlanul meleg tengerfelszíni hőmérsékletek – amelyek ember okozta klímaváltozás nélkül aligha lennének ennyire magasak – és a melegedő légkör közvetlenül befolyásolják, mennyi nedvességet képesek magukban tartani ezek a viharok. Kelet- és Dél-Spanyolország sok részén a súlyos aszály azt is eredményezte, hogy a talaj jóval kevésbé volt képes elnyelni a hirtelen lezúduló csapadékot.
Friederike Otto nemzetközi kutatócsoportja gyors, részleges elemzést végzett, amely szerint az ember okozta klímaváltozás mintegy 12 százalékkal növelte a lehullott csapadék mennyiségét Spanyolországban. Azt is kimutatták, hogy az ilyen típusú időjárási események előfordulási valószínűsége a vizsgált térségben nagyjából a duplájára nőtt.
Bár ez nem egy teljes, részletes attribúciós tanulmány, a kutatók szerint a szélsőséges záporok legvalószínűbb magyarázata a klímaváltozás.
„Minden egyes, fosszilis energiahordozók égetésével okozott tized Celsius-foknyi melegedéssel a légkör több nedvességet tud magában tartani, ami intenzívebb felhőszakadásokhoz vezet. Ezek a halálos árvizek újabb emlékeztetők arra, mennyire veszélyessé vált már most is a klímaváltozás, 1,3 Celsius-fokos melegedés mellett” – tette hozzá Otto.