„Azoknak, akik növényzettel körülvett területen élnek, kisebb lehet a demencia kockázata, derül ki egy új tanulmányból.”
Egy Svédországban, a Stockholmi Egyetemen és a Karolinska Intézetben végzett új kutatás szerint azoknál, akiknek otthonuk közelében több zöldterület található, 20 százalékkal alacsonyabb a demencia kialakulásának kockázata.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ez rámutat arra, hogy az otthon közvetlen környezete fontos tényező az agy egészségét és az egészséges öregedést támogató feltételek megteremtésében” – mondta Cecilia Stenfors, a kutatás vezetője és a tanulmány egyik társszerzője.
A vizsgálat, amelyet az Alzheimer's & Dementia (forrás: angol) folyóiratban tettek közzé, csaknem 3000 résztvevőt foglalt magában, akiket 16 éven át követtek nyomon. A kutatók feltérképezték a résztvevők otthona körüli növényzet mennyiségét, és időben végig követték kognitív állapotukat, valamint a demencia kialakulását.
Megállapították, hogy a zöldterületek közelsége védőhatással járhat a demenciával szemben.
A kapcsolat a legerősebbnek az otthonhoz legközelebb eső, 100 méteren belüli növényzet esetében bizonyult, és gyengült, ahogy az otthon és a zöldfelületek közötti távolság nőtt.
Hogyan működik ez a védőhatás?
A szerzők több okot is felsoroltak arra, hogy a zöldterületek miként befolyásolhatják a demencia kockázatát.
Ezek a közvetlen tényezőktől, például a stressz csökkentésétől kezdve az egészséggel összefüggő viselkedésformák elősegítéséig terjednek, beleértve a jobb alvást, a fizikai aktivitást, valamint a társas stimulációt és a közösségi összetartozást.
„A természetes környezet és a növényzet elősegítheti a pszichológiai regenerációt, csökkentheti a stresszt és fokozhatja a jóllét érzését” – tette hozzá Stenfors.
A szerzők szerint a zöldterületek közvetett módon is támogathatják az egészséget azáltal, hogy védelmet nyújtanak a káros környezeti hatások, például a közlekedési zaj, a légszennyezés és a szélsőséges hőség ellen.
Az agyi egészség figyelembevétele a várostervezésben
2025-ben becslések szerint mintegy 9 millió ember él demenciával az Európai Unióban (forrás: angol), és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re több mint 14 millióra nő.
A szerzők szerint ez a növekvő szám rámutat arra, hogy új stratégiákra van szükség, például az agyi egészséget támogató, fenntartható várostervezésre.
„Az agyi egészséget figyelembe kell venni, amikor megtervezzük és fejlesztjük városainkat és lakókörnyezetünket” – mondta Stenfors.
„Az otthonaink körüli zöldterületek közös erőforrásként szolgálhatnak a közegészségügy, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a biológiai sokféleség számára” – tette hozzá.
A szerzők hangsúlyozták, hogy ennek érdekében egyaránt fontos a meglévő növényzet védelme, valamint olyan zöld környezet kialakítása, amely hozzáférhető és használható a különböző igényekkel és képességekkel rendelkező emberek számára.
Az, hogy a környezet miként hat az agyi egészségre, az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap.
„A közvetlen környezet, de a tágabb értelemben vett lakókörnyezet-szervezés is hatással van az alvásra, és összességében az agyi egészségre is” – mondta Ulf Kallweit neurológus, aki egyben az Európai Neurológiai Akadémia környezeti hatásokat vizsgáló munkacsoportjának társelnöke is, az Euronews Healthnek.