A növekvő hőmérséklet, a rossz levegőminőség és a fertőző betegségek terjedése növelheti az idegrendszeri kórképek terhét, a legsebezhetőbb közösségek pedig a legnagyobb kockázattal szembesülnek.
Az éghajlatváltozás egyre komolyabb fenyegetést jelent az agy egészségére, mivel az emelkedő hőmérsékletek és más környezeti terhelések tovább súlyosbítják a neurológiai betegségek okozta terheket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A migréntől a demenciáig és a Parkinson-kórig terjedő neurológiai betegségek élettartamuk során nagyjából minden harmadik embert érintenek – derül ki Ulf Kallweit neurológus által idézett becslésekből, aki egyben az Európai Neurológiai Akadémia környezeti hatásokkal foglalkozó munkacsoportjának társelnöke. A mentális zavarokkal együtt ezek a betegségek 2019-ben becslések szerint világszinten 1,5 billió eurós gazdasági terhet jelentettek (forrás: angol).
„Valamilyen formában mindenki érintett, vagy ismer valakit, akit neurológiai betegség sújt” – mondta Kallweit az Európai Egészségügyi Fórum Gastein konferenciáján az Euronews Healthnek.
Figyelmeztetése szerint ahogy az éghajlatváltozás tovább hajtja felfelé a hőmérsékletet, a helyzet tovább romolhat: súlyosbodhatnak a meglévő betegségek, és nőhet az újabb neurológiai kórképek kialakulásának kockázata.
Az irány azonban nem eleve elrendelt. A döntéshozók csökkenthetik a kockázatokat olyan intézkedésekkel, amelyek mérséklik a hőhöz és a szennyezéshez való kitettséget, és javítják a lakókörnyezetet.
A hőség megterheli az agyat
Az egyik legjobban látható veszély a magas hőmérséklet és a sztrók közötti kapcsolat.
Kallweit szerint a sztrókos esetek száma emelkedik, ahogy a hőmérséklet 30 °C fölé kúszik. Arra figyelmeztetett, hogy a hőséghez köthető sztrókok aránya, amely jelenleg az összes eset mintegy 1 százalékát teszi ki, 20–30 éven belül akár 5–8 százalékra is nőhet.
A hőség közvetve is árthat az agy egészségének, például az alvás megzavarásán keresztül.
A trópusi éjszakák – amikor a hőmérséklet éjszaka sem csökken 20 °C alá – megnehezítik, hogy a szervezet lehűljön. Ez rontja a mélyalvást, és megakadályozza, hogy az ember éjszaka kellően kipihenje magát.
„Aki átélte az elmúlt nyarat, pontosan tudja, hogy ilyen hőségben sokkal rosszabbul alszik” – jegyezte meg Kallweit.
Az elhúzódó alvászavarok következményei jóval súlyosabbak lehetnek néhány nyugtalan éjszakánál.
„Ha az ember nem alszik jól – nem egyetlen éjszakán át, hanem tartósan –, akkor jelentősen megnő a sztrók, illetve a demencia kockázata” – mondta.
Emelkedő hőmérsékletek változtatják meg egyes fertőző betegségek földrajzi elterjedését is, köztük a kullancsok és szúnyogok által terjesztetteket. Ezek közül több fertőzés az idegrendszert is érintheti. A Lyme-borreliózist például fertőzött kullancsok terjesztik, és neurológiai szövődményeket idézhet elő.
A malária továbbra is központi téma az Európában várhatóan terjedő, szúnyogok által terjesztett betegségekről szóló vitákban.
„A malária még nincs jelen számottevően Európában, de öt-tíz éven belül a kontinens déli részeit már minket is érinthet” – mondta Kallweit.
Nem mindegy, hol él
A kockázatok nem egyformán oszlanak meg.
A gyerekek, a várandós nők, az idősek és a krónikus betegséggel élők különösen veszélyeztetettek a szélsőséges hőség és más környezeti hatások miatt.
Ha ráadásul hátrányos helyzetű városrészekben élnek, egészségi kockázataik tovább nőnek. Friss kutatások szerint a társadalmi-gazdasági hátrányban élőknek rosszabbak az agyi egészség mutatói: kisebb az agy teljes térfogata, és több jel utal érkárosodásra.
Az éghajlatváltozás várhatóan tovább mélyíti ezeket a meglévő egyenlőtlenségeket.
„Ha nagy a hőség, és az ember nem engedheti meg magának a légkondicionálót, akkor sokkal jobban szenved” – mutatott rá Kallweit. Hozzátette: az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés, a lakáskörülmények és a környező épített és természeti környezet szintén meghatározzák az emberek egészségi állapotát.
Kiemelten fontosak a városi környezetek. A zaj, a légszennyezés és a feszült életkörülmények mind rontják a jóllétet, míg a zöldterületekhez való hozzáférés bizonyos védelmet nyújthat.
Az agy egészségének védelmének egyik lehetséges eszköze, ha javítják a hozzáférést a parkokhoz és más zöldterületekhez.
„Ha hetente egy órát tölt az erdőben, a sztrók kockázata 3 százalékkal, a demenciáé pedig 4 százalékkal csökken (forrás: angol)” – mondta Kallweit.
Kallweit arra biztatta az embereket, hogy minél többet tartózkodjanak zöld környezetben, és óvják az alvásukat azáltal, hogy korlátozzák a fénynek, zajnak és más zavaró hatásoknak való kitettségüket.
Az egyéni lépések azonban csak a megoldás egyik részét jelentik. A közpolitika dönti el, hogy az emberek hozzájutnak-e hűvösebb otthonokhoz, csendesebb környékekhez és tisztább levegőhöz.
Kallweit a szennyezés és a mérgező anyagok elleni szigorúbb védelmet sürgetett, valamint változtatásokat az épületek tervezésében.
„Újra kell gondolni, hogyan épülnek az épületek, mert még mindig túlságosan a déli irányba tájolódnak, ahonnan besüt a nap” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen építészeti megoldások „a jövőben megváltozhatnak”.