A helyiek szerint fokozatosan eltűnnek az „egyedi ökoszisztémák”, a folyók pedig kiszáradnak, miközben Szlovénia utolsó gleccsere elolvad.
Cseppenként veszti el a jegét Szlovénia. A Skuta-gleccser ma már az ország utolsó megmaradt gleccsere. A másik, a Triglavon, Szlovénia legmagasabb csúcsán található gleccser szinte teljesen elolvadt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Andrej Slak hegyi vezető 35 éve figyeli a szlovén gleccserek visszahúzódását. Miközben a sziklás terepen kapaszkodik felfelé a Skuta maradványai felé, azt mondja, az elmúlt évtizedben lett igazán látványos a változás, amely a helyi közösségre is pusztító hatással van.
„Szlovénia utolsó megmaradt gleccsere mellett állunk, és nézze meg, mi maradt belőle – mindössze egy apró jégfolt, amelyet kavics és törmelék borít; a változás megdöbbentő.
„Ezek a gleccserek létfontosságú víztározóként szolgálnak számunkra az év egészében a völgyben. A pásztorok régen ilyen jeges mélyedéseket használtak a hús tárolására és tartósítására, ma viszont már nem tehetik ezt, mert az ilyen jégzsebek egyszerűen eltűntek a hegyekből.”
A felszínen csupán egy jégfolt maradt a hegyoldalon, a többi kő alatt rejtőzik, ahonnan egy szűk nyílás vezet a hasadékba.
Milyen gyorsan zsugorodik Szlovénia utolsó gleccsere?
Ljubljanában a tudósok rendszeresen adatokat gyűjtenek a gleccserekről.
Idén 80 éve annak, hogy a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Kutatóközpontjának Anton Melik Földrajzi Intézete elkezdte megfigyelni mindkét gleccsert.
„Amikor elkezdtük a méréseket, a Skuta alatt nagyjából két és fél, három hektárnyi jég volt. Mostanra ez 1,5 hektárra zsugorodott, és a jég döntően elvékonyodott. A Skután a jég vastagsága több tíz méterről néhány méterre csökkent. Kezdetben a Triglav-gleccser valamivel több mint 14 hektárt borított. Később, úgy öt-tíz éve, még fél hektárról, egy hektárról beszéltünk. Az utóbbi években ez kevesebb mint 0,2 hektár volt, de a jég, ahogy említettem, mára teljesen eltűnt” – magyarázza Miha Pavsek.
Pavsek szerint a változás két tényező együttállásának eredménye.
„A fordulópont akkor következik be, amikor nagyon kevés hó esik, vagyis a szezonális maximális hóvastagság nagyon alacsony, ezt pedig egy rendkívül meleg nyár követi” – mondja. „És ez a két tényező idén nagyon »jól« egybeesett.”
A Skután egy sziklára festett jelölés mutatja, meddig ért a gleccser 1994-ben. A jég azóta ettől a ponttól jócskán visszahúzódott.
„A Skuta ugyanazt az utat járja, mint a Triglav-gleccser. A jég most védett. Egy hete jártunk a hegyekben, és a jégfelszín mintegy 80–90 százalékát kavics borítja, ami némi plusz védelmet ad, de a jég minden irányból olvad” – mondja Pavsek.
A gleccserek olvadása a folyókat és a talajvizet is érinti
A kavics valamelyest védi a jég felszínét a napsütéstől, de a jég alatti barlangban a víz a „mennyezetről” csöpög lefelé.
A hatások messze túlmutatnak a hegyvidéken.
„A gleccserek vize táplálja nagy folyóinkat, köztük a Drávát Horvátországban, valamint a Murát, amely Ausztriában ered. Ott a legfrissebb előrejelzések szerint 2050-ig minden 3500 méter alatti gleccser el fog tűnni. Így ezeknek a folyóknak jóval kevesebb vizük lesz. Normál esetben a folyók táplálják a talajvizet, ahol kutak és szivattyúk biztosítják az ivóvizet” – magyarázza Pavsek.
A hegymászók számára, akik még mindig felkeresik a hegyet, a veszteség szemmel látható.
„Tágabb összefüggésben, különösen az általános klímaváltozás szempontjából aggaszt ez, mert a gleccserek a Föld vízkészletének létfontosságú tartalékai” – mondja Tanja Plavec, helyi túrázó. „Ahogy eltűnnek, ez a tartalék is eltűnik velük. Ráadásul a gleccserekhez egyedülálló ökoszisztémák kapcsolódnak, amelyek ugyancsak elpusztulnak, amikor a többéves jég eltűnik.”
Idén Európa kivételesen forró, száraz nyár alatt forrósodott fel; a tudósok szerint az ilyen mértékű hőhullám a klímaváltozás, vagyis az emberi fosszilisenergia-égetés nélkül „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna.
A kontinens a világ leggyorsabban melegedő térsége: a hőmérséklet az 1980-as évek óta kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a globális átlag – derül ki az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálatának adataiból.