Egy átfogó tudományos tanulmány szerint az 1990-es években kezdett felgyorsulni a jégveszteség.
Egy átfogó tudományos vizsgálat szerint Grönland és Antarktisz 1979 óta összesen 12,5 billió tonna jeget veszített, ami mintegy 3,2 centiméterrel emelte a globális tengerszintet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kutatók megállapították, hogy az elmúlt évtizedekben felgyorsult a jégveszteség, különösen az 1990-es évektől kezdve.
A veszteség döntő része az óceánok melegebb hőmérsékletével függ össze, amely miatt a gleccserek több jeget engednek az óceánba.
A 2010-es években drámaian felgyorsult a jégveszteség
A tanulmány több mint négy évtized műholdas megfigyeléseit egyesíti. Az adatsort Antarktisz esetében 1979-ig, Grönland esetében 1972-ig vezeti vissza.
Az adatok szerint a jégtakarók viszonylag stabilak voltak az 1970-es, az 1980-as és még az 1990-es évek elején is.
Ezt követően a jégveszteség üteme növekedni kezdett, a legnagyobb gyorsulást a 2010-es években jegyezték fel.
„Egyértelmű trend látszik, hogy a jégtakarók egyre több tömeget veszítenek, és ez évtizedről évtizedre fokozódik” – mondja Inès Otosaka, a Northumbria Egyetem jégkutatója.
Szerinte a változások egyértelműen a levegő és az óceán emelkedő hőmérsékletével állnak összefüggésben.
A melegebb óceánok okozzák a jégveszteség döntő részét
A kutatók szerint a jégveszteség mintegy 84 százaléka a jég óceánokba történő fokozott beáramlásával hozható összefüggésbe.
A fennmaradó 16 százalékot felszíni folyamatok magyarázzák. A melegebb tengervíz alulról és a gleccserek pereménél is koptathatja a jeget, amivel felgyorsítja mozgásukat az óceán felé.
Grönlandon a Jakobshavn-gleccser naponta akár 50 métert is visszahúzódik – mondja Otosaka.
A jégveszteség emeli a tengerszintet
A jégveszteség 1979 óta mintegy 3,2 centiméterrel járult hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez. A tudósok szerint már a kisebb növekedésnek is komoly következményei lehetnek a part menti térségekben.
Becslések szerint minden egyes centiméternyi tengerszint-emelkedés két-hárommillióval növelheti azok számát, akik évente part menti árvizekkel szembesülhetnek.
A jégveszteség üteme 2020 és 2023 között mérséklődött, a kutatók szerint azonban ez inkább rövid távú időjárási mintázatokat tükröz, nem pedig a hosszabb távú trend megváltozását. Arra is figyelmeztetnek, hogy a jégtakarók klímaváltozásra adott reakciói akár évtizedekig elhúzódhatnak, vagyis a jégveszteség akkor is folytatódhat, ha a globális felmelegedést sikerülne megfékezni.
A tanulmány a Scientific Data című folyóiratban jelent meg.