Éjjel dróntámadások értek eritreai járműveket Adigrat környékén; szemtanúk megsemmisült teherautókról és visszavonuló katonákról beszéltek, pár nappal azután, hogy Etiópia kiutasította az eritreai diplomatákat, Eritrea pedig megszakította a kapcsolatokat.
Egy konfliktusfigyelő szervezet és szemtanúk beszámolója szerint etióp dróntámadások célozták azokat az eritreai erőket, amelyek elérték egy északi tigráji várost, miközben attól tartanak, hogy az afrikai országban kiújult harcok szélesebb regionális háborúvá fajulhatnak.
A csapások arra az időszakra estek, amikor a Tigray Népfelszabadítási Front vezette, hét csoportból álló lázadó koalíció továbbra is nyomást gyakorolt a szövetségi erőkre Észak-Etiópiában; azóta számolnak be harcokról Afar és Amhara régiókban, hogy a koalíció múlt héten bejelentette offenzíváját.
Több forrás szerint az eritreai csapatok a héten átlépték a határt, és Észak-Tigrájban, az etiópiai Adigrat város környékén foglaltak állásokat.
Az ACLED nevű konfliktusfigyelő szervezet közölte, hogy az Adigrat térségében „eritreai csapatokat és lőszert” ért „több dróntámadás” szerda és csütörtök közötti éjszaka során.
„Nagyon sok dróntámadás volt tegnap. Néhány eritreai teherautó megsemmisült. Már nincsenek az utcákon” – mondta az AFP-nek egy, névtelenséget kérő szemtanú.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő adigrati szemtanú elmondta, hogy „hatalmas robbanást hallott az éjszaka”.
„Dróntámadásban találatot kapott eritreai katonai járműveket is láttam” – tette hozzá.
Egy harmadik szemtanú szerint az eritreai csapatok észak felé látszottak visszavonulni.
Az egymással szomszédos két ország kapcsolatai, amelyek 1998 és 2000 között határháborút vívtak, az elmúlt hónapokban ismét megromlottak.
Etiópia azzal vádolja Eritreát, hogy támogatja az északi Tigráj államban tevékenykedő lázadókat, és a két ország múlt héten megszakította a diplomáciai kapcsolatokat.
Az aszmarai kormány viszont azzal vádolja Etiópiát, hogy támogatja saját ellenfeleit, és ürügyet keres arra, hogy megszállja területét, illetve közvetlen hozzáférést szerezzen a Vörös-tengerhez.
Yemane Meskel eritreai tájékoztatási miniszter az X közösségi oldalon azt írta, Etiópia „nyíltan azon dolgozik, hogy Eritreában rendszerváltást idézzen elő, menedéket és támogatást nyújtva bizonyos, magukat ellenzéknek mondó zsoldosoknak”.
Sem Etiópia, sem Eritrea nem válaszolt a harcokra vonatkozó kérdésekre.
Elmérgesedett szövetség
Eritrea 1993-ban vált függetlenné Etiópiától, ezzel megfosztva utóbbit a Vörös-tengerhez való hozzáféréstől.
Évekig tartó háború és feszültség után a kapcsolatok jelentősen javultak, miután Abij Ahmed etióp miniszterelnök 2018-ban hatalomra került; erőfeszítéseiért Nobel-békedíjjal jutalmazták.
Eritrea még Etiópia oldalán is harcolt az utóbbi 2020 és 2022 közötti, a TPLF ellen vívott polgárháborújában.
A viszony azonban hamarosan ismét megromlott: Eritrea felháborodását fejezte ki a háborút lezáró békemegállapodás feltételei miatt, majd később Etiópia azon állításai miatt is, hogy joga van tengerhez való kijárathoz.
Abij retorikája odáig fajult, hogy kijelentette: Eritrea függetlenné válása „hiba” volt, miközben Etiópia azzal vádolta az eritreai csapatokat, hogy civilek ellen követtek el bűncselekményeket a 2020–2022-es tigráji háború során.
Mindez és más vádak arra késztették Eritreát, hogy élesen bírálja Etiópiát, amiért állítólag „hamis ürügyeket lebegtet, hogy igazolja azt a háborút, amelyet már két hosszú éve alig vár, hogy kirobbantson”.
Februárban ismét elszabadultak az indulatok, amikor Addisz-Abeba azzal vádolta szomszédját, hogy csapatokat küldött át a határon, amit Aszmara „hamisnak” nevezett.
Addisz-Abeba továbbá nemcsak Eritreát, hanem Szudánt és Egyiptomot is azzal vádolta, hogy a TPLF vezette szövetséget támogatják a harcok legutóbbi eszkalációjában.
Múlt csütörtökön Etiópia kiutasított tíz eritreai diplomatát, és bezárta aszmarai nagykövetségét, mire Eritrea úgy reagált, hogy „minden diplomáciai kapcsolatot megszakít”.