Az EU drónelhárítási beruházásai 2025-ben hatszorosára nőttek, de a programoknak csak harmada készül el 2030-ig – derül ki egy, az Euronews által látott titkos jelentésből.
Az Európai Unióban a drónelhárító technológiákba irányuló beruházások 2024 és 2025 között hatszorosára nőttek, de egy bizalmas uniós jelentés szerint, amely az Euronews birtokába jutott, a programoknak mindössze egyharmadától várják, hogy 2030-ig kézzelfogható eredményt hozzon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 2026-os éves védelmi felkészültségi jelentés – az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) értékelése a tagállamok katonai képességeiről – tartós hiányosságokra világít rá Európa drónok elleni védelmében, és arra szólítja fel a tagállamokat, hogy növeljék a drón- és drónelhárító technológiákba irányuló beruházásaikat.
„A drónelhárító és a nagyon kis hatótávolságú légvédelmi képességekbe irányuló beruházások 2024 és 2025 között hatszorosára nőttek a pilóta nélküli rendszerek jelentette növekvő fenyegetésre válaszul, ugyanakkor a programoknak csupán mintegy egyharmadától várható, hogy 2030-ig eredményt hozzon” – áll a múlt héten az európai kormányokkal megosztott jelentésben.
Az EU keleti szárnya, a Baltikumtól a Fekete-tengerig, egyre nagyobb drónfenyegetéssel néz szembe, ezek közül néhány eltért az ukrajnai harctérről. Kedden drónok csaptak le két kereskedelmi hajóra Bulgária területi vizein, egyet el is süllyesztve.
Az EDA megállapította, hogy a tagállamok többsége elsősorban felderítési, megfigyelési és célfelderítési célokra szánt drónokba fektet, miközben a pilóta nélküli légi eszközök más típusai továbbra is csak korlátozott finanszírozást kapnak, noha a harctéren egyre nagyobb szerepet játszanak.
Az uniós országok 2024 és 2029 között összesen 18,9 milliárd eurót fordítanak dróntechnológiákra – áll a jelentésben.
„Noha a drón- és drónelhárító képességek beszerzése kiemelt figyelmet kap, jelentős képességhiányok és külső függőségek továbbra is rontják Európa összesített felkészültségét” – fogalmaz a dokumentum.
Spanyolország, Dánia, Horvátország, Lettország és Hollandia közös uniós projektet vezet drónok és drónellenes rendszerek közös beszerzésére, valamint egy technológiai központ létrehozására, amely a fejlesztést és a tesztelést hivatott összefogni.
Az EDA ugyanakkor jelentős hiányosságokra is rámutat: a beszerzések nemzeti szinten szétaprózottak, korlátozott az interoperabilitás, hiányzik a kísérletezési kapacitás, és elégtelen az ipari felfutási képesség, különösen a fegyverzettel ellátott drónok esetében.
A jelentés szerint e hiányosságok felszámolása a többi védelmi képességhez képest viszonylag csekély összeget igényelne, ugyanakkor tartós finanszírozást és rugalmas, integrált megközelítést feltételez.
„Az ipari kapacitások még nem érték el azt a méretet és reagálóképességet, amelyre elhúzódó, nagy intenzitású műveletekhez szükség lenne, miközben a technológiai innováció üteme meghaladja a hagyományos beszerzési ciklusokat. Így állandó a kockázata annak, hogy a képességek már azelőtt elavulnak, hogy ténylegesen hadrendbe állíthatnák őket” – teszi hozzá a jelentés.
Összefoglalva: a dokumentum szerint a dróntechnológia olyan gyorsan fejlődik, hogy a felszerelés könnyen elavulhat, mielőtt egyáltalán eljutna a harctérre.
A jelentés szerint a jelenlegi tervek és programok ugyan kezelik ezeket a kihívásokat, de csak akkor lehetnek hatékonyak, ha megfelelő doktrínával és kiképzéssel párosulnak.
Az EDA több mint 200 olyan vállalatot azonosított az EU-ban, amely drón- és drónelhárító technológiákat gyárt; ez egy dinamikus, ám széttagolt ökoszisztéma, amely a megfelelő beruházási keret mellett akár 140 százalékkal is bővülhet már a jövő évre.
„E szektor ipari felkészültsége olyan rugalmas termelési ökoszisztémákat igényel, amelyek a technológia élvonalában maradnak, és a gyors, nagyszabású felfuttatásra szerveződnek, ahelyett hogy hatalmas készletek felhalmozására törekednének” – olvasható a jelentésben.