A francia kormány egyértelmű parlamenti többség híján kemény politikai küzdelemre készül, amikor megpróbálja elfogadtatni költségvetését.
Franciaország miniszterelnöke, Sébastien Lecornu csütörtökön mutatja be az ország 2027-es költségvetési tervezetét, miközben kormánya a közkiadások visszafogásával igyekszik leszorítani az államháztartási hiányt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Számos költségvetési javaslat fő irányvonalát már ismertette a kabinet, köztük a nyugdíjkasszán megvalósítandó megtakarításokat, a közszférában dolgozók bérének befagyasztását, valamint az államilag finanszírozott táppénz rendszerének módosítását.
A 2027-es pénzügyi törvényjavaslat hivatalos benyújtásának határideje a Nemzetgyűlés számára október 6. Ugyanakkor a kormány nehéz politikai környezettel néz szembe a széttagolt parlamentben, ahol nincs egyértelmű kormányzati többség, ami azt jelenti, hogy a büdzsé keresztülvitele várhatóan kemény tárgyalásokkal és akár hosszadalmas parlamenti csatározással jár majd.
„Végső soron jelentős oda-vissza egyeztetésre lehet számítani a kormány, a Nemzetgyűlés és a Szenátus között, amely akár 2027 első felében is elhúzódhat, növelve a politikai bizonytalanságot és a középtávú költségvetési kilátásokkal kapcsolatos aggodalmakat” – mondta Jérémie Peloso, a BCA Research európai vezető stratégiája.
A költségvetés főbb javaslatai
Le Figaro-nak adott szeptember 17-i interjújában Sébastien Lecornu miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány mintegy 54 milliárd eurós kiadáscsökkentést tervez, azzal érvelve, hogy megtakarítások nélkül a költségvetési hiány 2027-re a GDP 6,5 százalékához közelítene, miközben a kabinet 5 százalékos deficitet céloz.
Lecornu kijelentette, hogy a megszorítások nélkül „a 2027-es hiány a GDP 6,5 százalékához közelítene”. A kormány emellett további 10 milliárd eurós költséggel számol Franciaország adósságterheinek finanszírozására.
„Jövőre a geopolitikai helyzet és a kamatemelkedés miatt az országnak további 10 milliárd eurót kell előteremtenie” – fogalmazott.
A kabinet olyan lépések bevezetését is mérlegeli, amelyek fékeznék a nyugdíjak költségeit, mindenekelőtt az indexálás korlátozásával és a nyugdíjasoknak járó adókedvezmények szűkítésével. A 10 százalékos adóleírási kulcs felső határának csökkentésétől a kormány további 1,4 milliárd eurós bevételt vár.
Rekordmagasra nőtt Franciaország adóssága
Jelenleg az előrejelzések szerint Franciaország költségvetési hiánya az idén eléri a GDP 5,4 százalékát, ami az egyik legnagyobb deficit az Európai Unión belül, miközben az államadósság a GDP 119 százalékán áll.
Csütörtökön a francia 10 éves államkötvények hozama 4,94 százalékra emelkedett, olyan szintre, amelyet legutóbb 2002-ben láttak.
Az ország államadóssága Emmanuel Macron elnök két ciklusa alatt ért rekordmagasságba, ami nyugtalanítja a befektetőket, és a jövő évi elnökválasztás egyik meghatározó kérdésévé vált.
François Facchini, a Paris 1 Panthéon-Sorbonne Egyetem közgazdász professzora szerint az adósság/GDP arány további emelkedésére lehet számítani.
„Az államadósság aránya 2027-ben sem fog csökkenni, várhatóan 120 százalék fölé emelkedik” – mondta Facchini az Euronewsnak.
Hozzátette, hogy a hagyományos adósságmutató nem veszi figyelembe a jövőbeli kötelezettségeket, például a közszolgálati nyugdíjakat, vagyis alábecsüli az ország tényleges pénzügyi terheit.
Jérôme Mathis, a Paris-Dauphine Egyetem közgazdaságtan professzora szerint a kormány hiánycsökkentési terveinek hitelessége három tényezőtől függ majd: fenntartható-e a tervezett 54 milliárd eurós kiadáscsökkentés, javul-e az adósságszolgálati kamatok nélküli hiány, illetve mennyire reálisak a költségvetés alapjául szolgáló gazdasági előrejelzések.
„Egy költségvetés csak akkor hiteles, ha a pillérei is hitelesek” – mondta az Euronewsnak.
Politikai ellenállás és sztrájkok
A baloldali pártok és a szakszervezetek azzal vádolják a kormányt, hogy „megszorító” intézkedéseket vezet be.
Arthur Delaporte, a Szocialista Párt (PS) szóvivője „keserű megszorítási főzetnek” nevezte a tervezett költségvetést. Szerinte az szembemegy Sébastien Lecornu miniszterelnök »kompromisszumra« vonatkozó vállalásával.
A szakszervezetek kedden országszerte sztrájkot hirdettek a csütörtöki költségvetési bejelentés elé időzítve, elsősorban a közszférában dolgozók béreinek befagyasztása miatt.
Franciaország utoljára 1973-ban tudta egyensúlyban tartani a költségvetését, miközben nagylelkű jóléti rendszert és erős munkavállalói jogokat őrzött meg. Az elmúlt években a felhalmozott adósság magas volt – 2008 óta a GDP több mint 90 százaléka –, ám a tartós gazdasági növekedés és a hosszú időn át tartó, közel zéró kamatszint miatt kezelhető maradt.