A francia kormány, amelynek nincs egyértelmű parlamenti többsége, komoly politikai csatára készül, amikor igyekszik elfogadtatni költségvetését.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök csütörtökön mutatja be az ország 2027-es költségvetési tervezetét, miközben kormánya a közkiadások visszafogásával igyekszik csökkenteni az államháztartási hiányt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kormány számos költségvetési javaslatának fő irányai már ismertté váltak, ezek közé tartoznak a nyugdíjkiadások visszafogásából származó megtakarítások, a közszféra béreinek befagyasztása és az államilag finanszírozott táppénz szabályainak módosítása.
A 2027-es pénzügyi törvényjavaslat Nemzetgyűléshez történő hivatalos benyújtásának határideje október 6. A kormány azonban nehéz politikai környezettel néz szembe: a széttagolt parlamentben nincs egyértelmű kormányzó többség, így a büdzsé elfogadtatása várhatóan kemény tárgyalásokat és akár elhúzódó parlamenti csatát is jelent.
„Végső soron sok oda-vissza egyeztetés lesz a kormány, a Nemzetgyűlés és a Szenátus között, ami könnyen 2027 első feléig elhúzódhat, és még nagyobb politikai bizonytalanságot, valamint a középtávú fiskális kilátásokkal kapcsolatos aggodalmakat okozhat” – mondta Jérémie Peloso, a BCA Research európai vezető stratégája.
A költségvetés főbb javaslatai
Szeptember 17-én a Le Figarónak adott interjúban Sébastien Lecornu miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány mintegy 54 milliárd eurós megszorításokat tervez. Azzal érvelt, hogy költségcsökkentő intézkedések nélkül a közhiány 2027-ben akár a GDP 6,5 százalékához közelíthetne, miközben a kormány célja az 5 százalékos hiány.
Lecornu kijelentette, hogy ezek nélkül a vágások nélkül „a 2027-es hiány a GDP 6,5 százalékához közelítene”. A kormány arra is számít, hogy az államadósság finanszírozása további 10 milliárd euróba kerül majd.
„Jövőre, a geopolitikai helyzet és a kamatszintek emelkedése miatt, az országnak további 10 milliárd eurót kell előteremtenie” – mondta.
A kormány a nyugdíjkiadások fékezésére is készül, mindenekelőtt az indexálás korlátozásával és a nyugdíjasokat megillető adókedvezmény csökkentésével. A 10 százalékos adóalap-kedvezmény plafonjának mérséklésétől további 1,4 milliárd euró bevételt várnak az állam számára.
Rekordmagasra nőtt Franciaország adóssága
Jelenleg Franciaország költségvetési hiánya várhatóan a GDP 5,4 százalékát éri el az idei évben, ez az egyik legnagyobb hiány az Európai Unióban, miközben az államadósság a GDP 119 százalékán áll.
Az ország államadóssága Emmanuel Macron elnök két ciklusa alatt rekordmagasságba emelkedett, ami nyugtalanná tette a befektetőket, és a jövő évi elnökválasztás egyik meghatározó témájává vált.
François Facchini, a Paris 1 Panthéon-Sorbonne Egyetem közgazdaságtan-professzora szerint az adósság és a GDP aránya tovább fog emelkedni.
„A közadósság rátája 2027-ben nem fog csökkenni, várakozásaink szerint 120 százalék fölé kúszik” – mondta Facchini az Euronewsnak.
Rámutatott, hogy a szokásosan használt államadósság-mutató nem számol a jövőbeli kötelezettségekkel, például a köztisztviselők nyugdíjaival, vagyis alulbecsüli az ország valós pénzügyi terheit.
Jérôme Mathis, a Paris-Dauphine Egyetem közgazdaságtan-professzora szerint a kormány hiánycsökkentési terveinek hitelessége három tényezőtől függ majd: fenntartható-e a tervezett 54 milliárd eurós megtakarítás, javul-e az úgynevezett elsődleges egyenleg, vagyis az adósságszolgálat nélküli hiány, és mennyire reálisak a költségvetés alapjául szolgáló gazdasági előrejelzések.
„Egy költségvetés csak akkor hiteles, ha az alapjai is azok” – mondta az Euronewsnak.
Politikai ellenállás és sztrájkok
A baloldali pártok és a szakszervezetek azzal vádolják a kormányt, hogy „megszorító” intézkedéseket vezet be.
Arthur Delaporte, a Szocialista Párt (PS) szóvivője „keserű megszorító koktélnak” nevezte a tervezett költségvetést. Úgy véli, ellentétes Sébastien Lecornu miniszterelnök deklarált szándékával, hogy „kompromisszumot” keressen.
Kedden országszerte sztrájkra hívták a francia szakszervezetek a munkavállalókat a csütörtöki költségvetési bejelentés előtt, különösen a közszférában dolgozók béreinek befagyasztása ellen tiltakozva.
Franciaország legutóbb 1973-ban egyenlítette ki költségvetését; azóta bőkezű jóléti államot tart fenn, erős munkavállalói jogokkal. Az elmúlt években az adósságállomány tartósan magas volt – 2008 óta az éves bruttó hazai termék több mint 90 százaléka –, de kezelhetőnek bizonyult az egyenletes növekedésnek és a tartósan alacsony, gyakran nulla közeli kamatszinteknek köszönhetően.