Loader
Hirdetés

Egy feltételezett iráni támadásra figyelmeztette Izrael az Egyesült Királyságot

Egy B1-es bombázó felszállásra készül, miközben rendőrök ellenőrzőpontot biztosítanak a fairfordi RAF Fairford légibázis közelében, 2026. szeptember 29-én.
Egy B1-es bombázó felszállásra készül, miközben rendőrök ellenőrzőpontot felügyelnek a fairfordi RAF Fairford légibázis közelében, 2026. szeptember 29-én. -  Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Gavin Blackburn
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Ezt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közlése szerint Izrael figyelmeztette Nagy-Britanniát, hogy Irán támadást tervez egy légi támaszpont ellen, miközben bírálta a brit kormányt, amiért továbbra is nyomást gyakorol kabinetjére a palesztinokkal való bánásmód miatt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A Fox Newsnek adott, szerda késő esti interjúban Netanjahu azt mondta, Izrael közvetlenül azelőtt figyelmeztette Nagy-Britanniát a támadási tervre, hogy Burnham kormánya szeptember 8-án bejelentette a szankciókat a megszállt Ciszjordániában működő izraeli telepekről származó termékekre.

„El tudja képzelni, mennyire abszurd, ami ott zajlik, és milyen messzire jutott az Izrael-ellenes propaganda?” – mondta Netanjahu a konzervatív műsorvezetőnek, Sean Hannitynek az amerikai csatornán.

„Átadtuk a briteknek a hírszerzési információkat, hogy támadás készül, és hogy ezt Irán támogatja. Gyakorlatilag másnap már szankciókat szabtak ki ellenünk” – mondta.

Netanjahu évtizedek óta figyelmeztet az Irán vallási vezetői által irányított államból érkező fenyegetésekre, ami másutt olykor szkepszissel találkozik.

Andy Burnham brit miniszterelnök szerdán azt mondta, „erős jelek” utalnak arra, hogy Irán érintett volt a RAF Fairford légi támaszpont közelében történt gyanús tevékenységben; az amerikai erők ezt a bázist használják Irán elleni háborújukban.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mond az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán, 2026. szeptember 24-én
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mond az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán, 2026. szeptember 24-én AP Photo

A londoni iráni nagykövetség korábban közölte, hogy „határozottan elutasítja és élesen elítéli” azokat a találgatásokat, amelyek szerint köze lenne az incidenshez, míg Abbas Araghchi külügyminiszter az X-en azt írta, Burnham „rossz helyen keresi a bűnöst”.

Donald Trump amerikai elnök szintén egy esetleges iráni szerepről beszélt annak az incidensnek a kapcsán, amelyben egy helyi lakos álarcos férfiakat jelentett olyan furgonok közelében, amelyek a Fairford légi támaszpont felé tartottak.

Burnham július végén történt hivatalba lépése óta keményebb álláspontot képvisel Izraellel szemben, mondván, elődje nem tett eleget.

A szankciókat azt követően vezette be, hogy izraeli telepesek erőszakhullámot indítottak a Ciszjordániában élő palesztinok ellen, szinte mindennapos fizikai támadásokkal és vandalizmussal.

Ed Miliband brit külügyminiszter az erőszakot – amely Netanjahu újabb telepek létrehozását szorgalmazó politikájának idején zajlik – etnikai tisztogatásnak nevezte.

Fokozódó zűrzavar

Az ügy különösen zavarossá vált, amikor a brit rendőrség óvadék ellenében szabadon engedett öt brit férfit, akiket vasárnap robbanóanyag- és terrorizmusgyanú miatt vett őrizetbe.

Háromnapos vizsgálat – amelyben tűzszerész egységet is bevetettek – után a rendőrség kedden közölte, hogy nem találtak robbanóanyagot a járművekben, ugyanakkor „bizonyos mennyiségű benzint” lefoglaltak.

Szerdán aztán a The Times arról számolt be, hogy az incidens meghiúsult, miután az öt gyanúsított egyik tagja még a csoport elfogása előtt maga értesítette a rendőrséget.

Donald Trump amerikai elnök és külügyminisztere, Marco Rubio korábban jelezték, hogy a hírszerző szervek ismerték a gyanúsítottakat, és hogy egy külföldi állam is érintett lehet, ám brit tisztviselők addig nem kommentálták az ügyet.

Széles körben terjedtek a találgatások, hogy Irán vagy egy másik ellenséges állam állhat az ügy mögött, miután Teherán korábban figyelmeztette Londont, ne engedje, hogy katonai támaszpontjait Washington használja.

Rendőrök állnak egy ellenőrzőpontnál a fairfordi RAF Fairford légi támaszpont közelében, 2026. szeptember 29-én
Rendőrök állnak egy ellenőrzőpontnál a fairfordi RAF Fairford légi támaszpont közelében, 2026. szeptember 29-én AP Photo

Britannia nem csatlakozott az Egyesült Államokhoz és Izraelhez az Irán elleni háborúban, amely február 28-án kezdődött, és kezdetben elutasította Trump kérését, hogy az ország elleni csapásokhoz brit támaszpontokat vegyenek igénybe.

Keir Starmer akkori miniszterelnök azonban márciusban beleegyezett, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokat használjon Irán rakétái és indítóállásai elleni, általa „védelmi” műveleteknek nevezett akciókhoz, miután Irán támadásokat hajtott végre brit érdekek és London öbölbeli szövetségesei ellen.

Az amerikai B-1-es és B-52-es bombázók Fairfordból – amely London nyugati irányban mintegy 160 kilométerre fekszik – szálltak fel az Irán elleni hadműveletekre; ez az egyetlen, a brit szárazföldön található támaszpont, amelyet erre a célra használnak.

Irán közölte, hogy minden, területe elleni támadásra használt támaszpontot jogos célpontnak tekint.

További források • AFP

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Rubio szerint külföldi szereplő állhat a brit bombaterv mögött

A brit terrorellenes rendőrség vizsgálja van-e iráni szál a RAF-bázis elleni támadási kísérletben

Több férfit őrizetbe vett a brit rendőrség robbanóanyaggal kapcsolatos bűncselekmények gyanújával