Az orosz vagyon felhasználásának lehetőségét ismét felvetette Ukrajna, de Belgium figyelmeztetett, hogy kifogásai nem „varázsütésre tűnnek el”.
Az Európai Uniónak minden részletre kiterjedően fel kell mérnie Ukrajna növekvő költségvetési igényeinek pontos nagyságát, mielőtt döntene arról, hogyan tömi be a keletkezett rést – mondta az Euronewsnak Valdis Dombrovskis gazdasági biztos, aki a háború sújtotta ország támogatásának felügyeletéért felel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Nyilvánvalóan alapos, részletes értékelést kell készítenünk, de értjük, hogy a háború továbbra is nagy intenzitással dúl. Sőt, Oroszország még fokozza is a támadásait” – mondta Dombrovskis egy Rigában, Lettországban rögzített interjúban.
„Ezzel összefüggésben Ukrajna gazdasági helyzete is rendkívül nehéz. Így érthető, hogy ez magasabb finanszírozási igényekhez vezethet Ukrajna részéről” – tette hozzá.
„Még mindig vannak nyitott kérdések.”
Az elmúlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök váratlanul érte szövetségeseit, amikor arra kérte őket, hogy fedezzenek egy 27 milliárd dolláros (23 milliárd eurós) hiányt a védelmi minisztérium költségvetésében.
Kijev azzal érvel, hogy a hiány abból fakad, hogy az év második felére félretett összegeket előrehozták, hogy fedezzék az első hat hónap kiadásait.
A 23 milliárd euróra a személyi kiadások, a szociális támogatások és a fegyverbeszerzések finanszírozásához van szükség, beleértve nagyjából 6 milliárd eurónyi előleget a 2027 elejére tervezett szállításokra.
Brüsszel azonban egyelőre nincs meggyőzve, és átfogó bontást kér, hogy megértse, pontosan mekkora a rés, honnan ered, és hogyan lehet betömni. A technikai egyeztetésekbe a Nemzetközi Valutaalap is bekapcsolódott.
Lehetséges megoldásként Zelenszkij azt javasolta, hogy az EU gyorsítsa fel a 90 milliárd eurós támogatási hitel folyósítását. Ez azonban felborítaná az unió eredeti ütemezését, amely 2026-ra 45 milliárd, 2027-re pedig további 45 milliárd eurót különít el.
A kifizetések előrehozása azzal a kockázattal jár, hogy jövőre elfogy a támogatás, és tovább súlyosbodik a probléma.
A Bizottság még nem kapott erre vonatkozó hivatalos kérelmet Kijevtől.
„Először is pontosan meg kell tudnunk, milyen többletfinanszírozási igényekről van szó, és ezt követően kell egyeztetnünk az ukrán hatóságokkal arról, hogyan finanszírozzuk ezeket” – mondta Dombrovskis, megjegyezve, hogy a 90 milliárd eurós hitel lehetőséget ad „bizonyos kiigazításokra”.
A váratlan hiány újra kérdéseket vetett fel az elszámoltathatósággal és az átláthatósággal kapcsolatban – olyan témákkal, amelyek Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta kísérik Ukrajnát. Az országot többször is megrázták korrupciós botrányok, illetve csalásról, pazarlásról és a források nem megfelelő felhasználásáról szóló beszámolók.
A hitel egyik feltételeként Kijev felhatalmazta Brüsszelt, hogy felügyelje az ország bankszámláját. A Bizottság a fegyverbeszerzési szerződéseket is ellenőrzi.
„Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a jó kormányzás, a felelős pénzgazdálkodás és a korrupcióellenes intézkedések kérdéseire valamennyi ilyen programban, és ezek a makrofinanszírozási támogatási programunk feltételrendszerének is részét képezik” – mondta Dombrovskis.
Eddig 3,2 milliárd euró költségvetési és 8,35 milliárd euró katonai támogatást folyósítottak a 2026-ra elkülönített 45 milliárd eurós részletből.
Kiút a befagyasztott vagyon ügyében
A hitel felgyorsítása helyett Ukrajna arra ösztönzi az uniós országokat, hogy fontolják meg ismét az orosz központi bank zárolt vagyonának felhasználását.
Az EU 210 milliárd eurónyi ilyen eszközzel rendelkezik, amelyek többsége a belgiumi Euroclearben található.
Svédország, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország, a balti államok támogatásával, új lendületet adott a terv felélesztésének, amelyet tavaly, feszült viták után vetettek el, és amelyet még soha nem próbáltak ki.
Belgium már jelezte, hogy kifogásai nem tűntek el varázsütésre.
Dombrovskis szerint a Bizottság kész támogatni a tagállamokat, de egyelőre nem kötelezte el magát amellett, hogy új jogszabálytervezetet terjesszen elő.
„Tavaly egy konkrét jogalkotási javaslattal álltunk elő ezen eszközök felhasználására. A tagállamok azonban nem tudtak megegyezni, elsősorban Belgium ellenállása miatt” – mondta.
„Mindenesetre készek vagyunk újra bekapcsolódni ezekbe a vitákba, megkeresni az esetleg szükséges további garanciákat, és segíteni abban, hogy megtaláljuk az előrelépés módját.”
Dombrovskis nem kívánta részletezni, milyen változásokra lenne szükség a politikai erőviszonyokban ahhoz, hogy a végrehajtó testület továbbvigye az ügyet. Ugyanakkor utalt rá, hogy megvárják azokat a biztosítékokat, amelyek szerint „a tagállamok között »megállapodás születhet«”.
Az előző kísérlet során belga tisztviselők élesen bírálták a Bizottságot, amiért az anélkül terjesztette elő a precedens nélküli, merész tervet, hogy előzetesen egyeztetett volna az országgal.
A patthelyzet feloldása érdekében Ukrajna azt javasolta, hogy az Euroclearben tartott orosz eszközöket helyezzék át egy uniós tulajdonú letétkezelőhöz.
Az Európai Parlament 122 képviselőből álló, több pártot átfogó koalíciója szintén támogatja az áthelyezést. Miközben a vita tovább húzódik, Brüsszel fokozza a nyomást a nyugati szövetségeseken, akiktől azt várják, hogy Kijev szükségleteinek harmadát finanszírozzák.
Donald Trump amerikai elnök a múlt héten azt mondta, hogy arra fogja kérni az európaiakat: fizessék vissza az előző kormányzat által Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást.
Az Euronewsnak adott interjújában Dombrovskis félresöpörte Trump fenyegetését.
„Az Európai Unió és tagállamai messze a legnagyobb támogatói és pénzügyi hozzájárulói Ukrajnának” – mondta.
„Ugyanakkor fontos, hogy más joghatóságok, köztük az Egyesült Államok is kivegyék a részüket. Mi így tekintünk erre a kérdésre.”