Kedden tovább emelkedett az olaj ára, mivel a bizonytalan amerikai–iráni tárgyalások fokozzák az inflációs félelmeket. Az államkötvény-hozamok többéves csúcsra nőttek, nyomás alá helyezve a részvénypiacokat.
A nemzetközi nyersolajárak kedden reggel tovább emelkedtek az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások körüli bizonytalanság közepette, miközben halványultak a remények a Hormuzi-szoros, az olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú vízi útvonal újranyitására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hétvégén szertefoszlottak a remények a közel-keleti feszültségek enyhülésére, amikor Donald Trump elutasította Irán hétnapos tűzszünetre vonatkozó ajánlatát.
Közvetítők dolgoznak az Egyesült Államokkal és Iránnal egy olyan megállapodáson, amely véget vetne a harcoknak, és újra megnyitná a Hormuzi-szorost, közölték tisztségviselők az Associated Press hírügynökséggel. A vízi útvonalon zajló hajózás zavarai hatással voltak a globális kereskedelemre, és hozzájárultak az infláció emelkedéséhez.
Irán azt javasolta, hogy nyissák meg újra a szorost, ha az Egyesült Államok feloldja az iráni kikötők blokádját és enyhít a szankciókon, több egyéb feltétel mellett. Washington szerint minden megállapodásnak foglalkoznia kell Irán nukleáris programjával is. Tisztségviselők szerint a felek nem értenek egyet az engedmények időzítésében és abban, ki lépjen elsőként.
A Brent típusú nyersolaj, a nemzetközi referenciaérték, közel 2%-ot drágult, és kedd reggel hordónként 107 dollár fölött kereskedtek vele, jóval a február végén, az iráni háború előtt mért nagyjából 72 dollár fölött.
Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj 1,8%-kal emelkedett, hordónként 94 dollár fölé.
A magas olajárak ismét felerősítették az inflációval kapcsolatos aggodalmakat, valamint azokat a várakozásokat, hogy a Federal Reserve jövő hónapban újra kamatot emel. Ennek nyomán csökkent az államkötvények ára, ami hozamaikat többéves csúcsokra lökte.
A referenciaértéknek számító 10 éves amerikai államkötvény hozama hétfőn 5,27% fölé emelkedett, ami 19 éve nem látott szint, miután szeptemberben csaknem fél százalékponttal nőtt. A hozamok akkor emelkednek, amikor az államkötvények ára esik, és a hónap eddigi eladási hulláma a legsúlyosabb az elmúlt két évben.
A 2 éves amerikai államkötvény hozama még nagyobb mértékben emelkedett, ebben a hónapban több mint 0,57 százalékponttal, közel 5%-ra. Európában a német 10 éves referenciahozam 3,62%-ot ért el, ami a legmagasabb szint 2009 júniusa óta.
Az államkötvények hozamai fontos szerepet játszanak a gazdaság egészére kiható hitelfelvételi költségek meghatározásában, a jelzáloghitelektől a vállalati kölcsönökig. A hozamok emelkedésével a kormányok, a vállalatok és a háztartások magasabb költségekkel szembesülnek, miközben a részvények kevésbé vonzóvá válhatnak a befektetők számára.
Japánban egy 40 éves futamidejű államkötvény-aukció a 2020 óta legerősebb keresletet váltotta ki, mivel a viszonylag magas hozamok vonzották a befektetőket, a Bloomberg szerint.
A részvénypiacok is gyengélkedtek, miután hétfőn mindhárom vezető Wall Street-i index esett.
Ázsiában kedden a japán Nikkei 225 index 1,3%-ot veszített értékéből, a dél-koreai Kospi 0,9%-kal csökkent, a hongkongi Hang Seng pedig 0,6%-kal esett. A hongkongi tőzsdén jegyzett Shein-részvények 11,7%-ot zuhantak, miután az online divatkereskedő 67%-os visszaesésről számolt be az egy évvel korábbihoz képest korrigált negyedéves nettó nyereségében.
A sanghaji kompozit index alig mozdult el azt követően, hogy Kína hivatalos Hszinhua hírügynöksége hétfő késő este arról számolt be, az Államtanács megvitatta, miként tehetné hatékonyabbá gazdaságpolitikai intézkedéseit.
Ausztráliában az S&P/ASX 200 index több mint 0,1%-os mínuszban állt, mire Európában megkezdődött a reggeli kereskedés.
Ausztrália jegybankja kedden 0,25 százalékponttal, 4,6%-ra emelte irányadó kamatát, ami 15 éves csúcs, mivel a növekvő olajárak táplálták az inflációt. A Reserve Bank közlése szerint a magasabb üzemanyagárak az egész gazdaságban felfelé hajtják az árakat, miközben a növekedés és az infláció is a vártnál erősebb volt.
Az amerikai dollár enyhén erősödött, 157,39 japán jenről 157,42 jenre. Az euró gyengült, 1,1371 dollárról 1,1362 dollárra.
Az arany ára hétfői meredek esése után 4.160 dollár közelében maradt, mivel az újabb kamatemelésekre vonatkozó várakozások nyomást gyakorolnak az eszközre, amely nem fizet kamatot.
A befektetők ezen a héten kulcsfontosságú amerikai inflációs és munkaerőpiaci adatok megjelenését is várják, amelyek befolyásolhatják a Fed következő döntését. A piacok október végére újabb kamatemelést áraznak.