Európai államkötvény-hozamok péntek reggel enyhültek, ledolgozva a heti zuhanás egy részét, miközben az USA-ban az állampapír- és jelzálogkamatok több évtizedes csúcson járnak.
Az európai kötvénypiacon péntek reggel csak mérsékelt enyhülés volt érzékelhető, miután az elmúlt évek egyik legerősebb eladási hulláma rázta meg a piacot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Franciaország 10 éves OAT-államkötvényének hozama péntek reggel nagyjából 4,67 százalékon állt, a korábbi, 4,7 százalék körüli szint alá csúszva, míg a német 10 éves Bund hozama mintegy 3,59 százalék volt, szemben az előző 3,61 százalékkal.
A francia és a német 10 éves hitelfelvételi költségek közötti különbség – a párizsi kockázati felár legvilágosabb mutatója – a héten átlépte a 110 bázispontot, ami a legszélesebb rés az euróövezeti adósságválság 2012-es éve óta.
A mozgás a befektetők francia adóssággal és választási kockázatokkal kapcsolatos aggodalmait tükrözi, amelyeket tovább erősített a Scope hitelminősítő Franciaországra vonatkozó leminősítése. A befektetők annak veszélyét mérlegelik, hogy 2027-ben a szélsőjobb és a szélsőbal jelöltje kerül szembe egymással az elnökválasztás második fordulójában.
Emiatt a francia adósság csődkockázat ellen történő biztosításának költsége is közel egy évtizedes csúcsra emelkedett.
A nagyobb történet azonban az Egyesült Államokban játszódott le.
Az amerikai 30 éves államkötvény hozama a héten 2004 óta nem látott szintre kapaszkodott, nagyjából 5,5 százalékig, mivel az olajárak újabb ugrása tovább táplálta a tartós inflációval és a duzzadó államadóssággal kapcsolatos aggodalmakat.
A 10 éves amerikai államkötvény hozama, amely irányadó az amerikai jelzáloghitel-kamatok számára, a 2007 óta nem tapasztalt szinteket érte el.
Az amerikai lakásvásárlók közvetlenül érzik a hitelfelvételi költségek széles körű emelkedését: a 30 éves jelzáloghitel átlagos kamata a héten elérte a 7 százalékot, nagyjából egy százalékponttal magasabban annál, ahol az iráni háború előtt állt, és ez a legmagasabb szint Donald Trump amerikai elnök 2025 januári hivatalba lépése óta.
Miért esnek együtt a kötvények és a részvények?
A szokatlan jelenség az, hogy a kötvények éppen akkor szűntek meg biztonságos menedékként viselkedni, amikor a részvénypiac meginogott.
„A kötvények és részvények az infláció miatt esnek” – mondta Nick Saunders, a Webull UK online befektetési platform vezérigazgatója.
Az energiapiaci sokkok és a háború felhajtották az árakat, miközben a gazdasági növekedés lassult, és normális esetben a részvényárfolyamok esése a kötvények felé terelné a befektetőket. Ezúttal azonban, mivel a kamatok nem csökkennek, „a hagyományos menedék” kevésbé vonzó.
Saunders az 1970-es évek elejét hozta fel példaként, amikor hasonló energiapiaci sokkok és bérnyomás mellett az Egyesült Királyság államkötvényeinek hozama az égbe szökött, miközben a részvények értéke 73 százalékkal zuhant. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a mai gazdaságok jóval kevésbé olajfüggők, és a munkaerőpiacokban több a tartalék a lassan kúszó infláció elnyelésére.
Saunders szerint némi védelmet kínálnak az inflációkövető kötvények, az arany és más, a részvényektől független eszközök, bár „nem lenne helyes teljesen hátat fordítani a kötvényeknek”.
Az Oxford Economics jóval nyugodtabban értékeli a szélesebb piaci mozgást.
„Úgy látjuk, hogy a kamatok megugrása többnyire átmeneti, és nagyrészt annak tudható be, hogy a jegybanki politika a megugró energiaárakra reagálva újraárazódik” – mondta Ricardo Amaro és Daniel Kral vezető közgazdász. Hozzátették, hogy a legtöbb állami költségvetés képes elviselni a magasabb kamatszinteket, tekintve, hogy az államadósság átlagos futamideje hosszú.
Franciaország azonban, és kisebb mértékben Olaszország kivételt jelentenek. Egy súlyos forgatókönyv esetén mindkét országnak „a GDP több mint egy százalékának megfelelő mértékben kellene szigorítania a fiskális politikát, hogy ellensúlyozza a tartósan magasabb kamatköltségeket” – közölték a közgazdászok. Spanyolország, Görögország és Portugália jobb helyzetből indul a nyomás kezelésére.