Washington közzétette a „30-30-as” keretben alacsonyabb vámmal sújtható áruk listáját, 30 mrd dollárnyi forgalommal; a pekingi listán lévő amerikai hús, tejtermék és whiskey az európai exportot szoríthatja.
Washington és Peking mostanra részletesen ismertette, mely termékek profitálhatnak abból a kereskedelmi megállapodásból, amelyet az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti csúcstalálkozójukon kötöttek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kína listája 1619 amerikai termékkategóriát sorol fel, míg az amerikai lista 77 kínai árucsoportot tartalmaz, de egyik fél sem közölte, mekkora vámcsökkentésről van szó, illetve mikortól lép életbe.
„A két ország megvizsgálja ezeket a termékeket azzal a céllal, hogy kölcsönös alapon csökkentett vámtételeket biztosítson számukra” – közölte a Fehér Ház.
A listákat az amerikai–kínai Kereskedelmi Testület állította össze; ezt a szervet Trump májusi pekingi látogatása során, hónapokig tartó egyeztetések után hozták létre, hogy a felek által nem érzékenynek minősített árukereskedelmet felügyelje.
Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője, Jamieson Greer elmondta, hogy a két ország „mintegy 30 milliárd dollár (26,3 milliárd euró) értékű, nem érzékeny árukereskedelmet javasolt mindkét oldalon, amely a jövőben kedvezőbb vámtételekben részesülhet”.
Hszi pénteken zárta le háromnapos washingtoni látogatását; ekkor jelentette be a Fehér Ház, hogy a felek megállapodtak „ajánlásokban” a „nem érzékeny árukra” vonatkozóan.
Peking szombaton erősítette meg a megállapodást.
A bejelentés arra a kereskedelmi fegyverszünetre épít, amelyről tavaly októberben Dél-Koreában állapodtak meg, miután az Egyesült Államok és Kína egymás termékeire 100 százalékot meghaladó vámokat vetett ki.
Az egyezmény eredetileg novemberben járt volna le, de a csúcstalálkozó után Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter megerősítette, hogy január 10-ig meghosszabbították.
Hús, whisky és orvosi eszközök
A kínai lista túlnyomó részét élelmiszerek és mezőgazdasági termékek teszik ki, a marha-, sertés- és baromfihústól, valamint a tengeri herkentyűktől kezdve a sajtokon, vajon és gabonaféléken át egészen a borig és a whiskyig.
Szerepel rajta szén és közel 150 különféle fa- és faipari termék is. Peking vállalta, hogy 2027-ben és 2028-ban összesen legalább 10 millió tonna amerikai szenet vásárol.
A mezőgazdaságon túl az orvosi berendezésekre is kiterjed, például MRI-készülékekre, pacemakerekre, sztentekre és sebészeti robotokra. A szójabab azonban – az Egyesült Államok legnagyobb agrárexportja Kínába – csak vetőmagként szerepel a listán.
„Az agrártermékektől az orvostechnikai eszközökig Trump elnök nagyjából az Egyesült Államok Kínába irányuló exportjának 30 százaléka számára nyit meg jobb piaci hozzáférést, miközben a kínai háztartási cikkek, játékok és más, olyan termékek importjával segíti a fogyasztókat, amelyeket az Egyesült Államok általában nem vásárol más országokból” – fogalmazott Greer.
A jóval rövidebb amerikai lista elsősorban fogyasztási cikkekre összpontosít, köztük tűzijátékokra, üveg- és fa karácsonyfadíszekre, karácsonyfaégőkre, mikrohullámú sütőkre, kenyérpirítókra, kávéfőzőkre, ágyneműre, teniszlabdákra és horgokokra.
A játékok is szerepelnek rajta, de azok nem, amelyek Wi-Fi-, Bluetooth-, Ethernet- vagy rádiófrekvenciás kapcsolattal működnek.
Mit jelent ez Európa számára
A sertéshús az a terület, ahol az esetleges vámcsökkentések hatását az európai exportőrök a legerősebben megérezhetik.
Az EU 2025-ben mintegy 1,07 millió tonna sertéshúst exportált Kínába, ami a közösségen kívülre irányuló kivitelének nagyjából egynegyede; a legnagyobb szállítók Spanyolország, Hollandia és Dánia voltak az S&P Global adatai szerint.
Az Európai Bizottság korábban szintén elismerte, hogy Kína kiemelt célpiaca az uniós sertéshúskivitelnek.
Az uniós sertéshúsra azonban tavaly december óta 4,9 és 19,8 százalék közötti kínai dömpingellenes vámok vonatkoznak, így az amerikai versenytársak vámcsökkentése árhátrányba hozhatja az európai termelőket.
Hasonló kockázattal néz szembe a tejipar is, mivel Kína február óta 7,4–11,7 százalékos támogatásellenes vámokat vet ki egyes uniós sajtokra és tejszínre. Az amerikai bor és whisky erősebb versenyt támaszthat a francia, olasz és spanyol borokkal, valamint az ír whiskeyvel és a skót whiskyvel szemben.
A hatás ugyanakkor a másik irányba is érvényesülhet.
Az olcsóbb kínai háztartási cikkek, játékok és sportfelszerelések az Egyesült Államokban megnehezíthetik, hogy az európai gyártók hasonló termékeikkel versenyben maradjanak ezen a piacon.
Mindez azonban a vámcsökkentések mértékétől és időzítésétől függ, amelyről egyik fél sem közölt még részleteket.