Az EU 27 tagállama közül 15 alulreprezentált a Bizottság kezdő tisztviselői között, ezt új toborzási szabályokkal orvosolnák. Nézze meg a videót!
„Igazságos” nem jelent egyenlőt. A Bizottság minden nemzetiséget egy „irányadó arányhoz” viszonyít, amelynek 80 százaléka az adott ország európai parlamenti képviseletének arányán, 20 százaléka pedig az uniós népességből való részesedésén alapul, így a kisebb országok nagyobb súlyt kapnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy ország alulreprezentált, ha az aránya az irányadó arány 80 százaléka alá esik. A Bizottság szerint 27 nemzetiség közül 15 alulreprezentált az AD5-től AD8-ig terjedő besorolási fokozatokban, amelyek a tisztviselők szokásos belépő szintjei.
A jelöltek gyakran már az elején „elvesznek”. Az EPSO által szervezett adminisztrátori versenyvizsgákon 2015 és 2021 között a résztvevők 0,8 százalékát tették ki a svédek, miközben az EU népességének 2,3 százalékát adják. Ugyanakkor 1,6 százalékos sikerességi arányuk kissé meghaladta az 1,5 százalékos uniós átlagot. Az okok között szerepelnek az összetett kiválasztási eljárások, az adott esetben jó hazai munkahelyek, az, hogy sok tagállamból nem akarnak elköltözni az emberek, illetve, de az is lehet oka anak, hogy valahonnan kevesen jelentkeznek, hogy nem nagyon ismerik az EU-s karrierlehetőségeket.
2023 óta a közös cselekvési tervek tájékoztató kampányokat, pályázatírási tanácsadást és vizsgafelkészítést kínálnak, de nem vezetnek be kvótákat. Az EPSO csak minősített jelöltekből álló adatbázisokat hoz létre, arról pedig, hogy kit vesznek fel, a Bizottság dönt.
A tavaly novemberben elfogadott szabályok lehetővé teszik, hogy minden egyes állás esetében legalább egy, alulreprezentált országból származó, megfelelő jelöltet meghallgassanak, és nemzetiségi alapú célértékeket állapítsanak meg. Álláshelyeket nem lehet fenntartani, és a követelményeket sem lehet enyhíteni. Egyelőre nem világos, javultak-e az eredmények ebből a szempontból.