Az új híd átadására nagyjából egy hónappal azt követően került sor, hogy Észak-Korea és Oroszország közúti hidat nyitott meg kapcsolataik megszilárdítására.
Új, négysávos közúti híd nyílt meg csütörtökön Kína és Észak-Korea között, tizenkét év késéssel. A létesítmény lehetővé teszi, hogy az ázsiai nagyhatalom és elszigetelt, nukleáris fegyverrel rendelkező szomszédja jelentősen felfuttassa a határ menti kereskedelmet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kína Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, valamint létfontosságú diplomáciai és politikai támasza, jóllehet a Kim-dinasztia uralmával nem mindig volt zökkenőmentes a viszony.
Csütörtökön több százan gyűltek össze az észak-kínai határvárosban, Tantungban, és szelfiket készítettek a 3026 méter hosszú, új Jalu-folyó feletti közúti híd előtt, még a megnyitás előtt.
A két ország zászlaját viselő teherautók a délelőtt végén mindkét irányban megindultak, egyes észak-koreai járműveket virágokkal díszítettek.
„Nagyszerű” – mondta az AFP hírügynökségnek egy nő, aki azért érkezett, hogy lássa az eseményt a kínai és koreai üzletekkel és éttermekkel teli városban, ahol a lakosok megkönnyebbülten fogadták, hogy a hidat végre megnyitották.
„Már több mint 10 év eltelt. Biztosan jót fog tenni az üzletnek” – tette hozzá, nevét nem kívánta megadni; barátnője és kutyája kísérte.
„Remélem, Észak-Koreában az életszínvonal elérheti azt a szintet, amelyet mi itt élvezünk” – mondta a helyi lakos, Ju Sujan, aki a világjárvány előtt már járt Észak-Koreában.
Li Csiang kínai miniszterelnök szerint a híd Peking és Phenjan barátságát szimbolizálja, és a kétoldalú kapcsolatok „új szakaszba lépnek, új fejezetet nyitva”.
„A két fél közös erőfeszítéseinek köszönhetően a híd sikeres megnyitása nemcsak erőteljesen ösztönzi a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködést, hanem tovább könnyíti az emberek közötti kapcsolatok ápolását, és még szorosabbra fűzi a két nép érzelmi kötelékeit is” – mondta Li videókapcsolaton keresztül a megnyitó ünnepségen, a kínai Hszinhua hírügynökség beszámolója szerint.
A szerkezet már 2014-ben elkészült, de megnyitását az észak-koreai oldalon hiányzó bekötőutak és vámfelszerelések miatt halogatták – jelentette a dél-koreai Jonhap hírügynökség.
Észak-Korea a COVID–19-világjárvány idején lezárta határait, és a két kelet-ázsiai szomszéd közötti vasúti közlekedés csak márciusban indult újra, hatéves leállás után.
Az új híd nem az egyetlen határátkelő a két ország között.
Az új létesítmény azonban kiváltja a Jalu folyón lejjebb található, „rendkívül keskeny”, vasúti és közúti forgalmat is bonyolító Kínai–Koreai Barátság Hidat – mondta Lim Eul-cshol, a Kjungnam Egyetem Észak-Korea-szakértője.
„Korábban a nehéz rakományok, például ipari gépek, nyersanyagok, építőanyagok és energiaellátáshoz kapcsolódó szállítmányok mozgatása rendkívüli körültekintést igényelt az elöregedett híd biztonságával kapcsolatos aggályok miatt” – mondta Lim az AFP-nek.
„Az új átkelő jóval könnyebbé és hatékonyabbá teszi az ilyen szállítmányokat” – tette hozzá, és »áttörést jelentő fejleménynek« nevezte, amely jelentősen növeli majd az áruforgalmat.
Orosz–észak-koreai híd
Az új híd átadása nagyjából egy hónappal azután történt, hogy Észak-Korea és Oroszország közúti hidat nyitott meg közös határán, kapcsolataik megerősítésének részeként.
Szakértők szerint a kínai tisztviselők valószínűleg nem nézték jó szemmel ennek megnyitását.
Kína régóta Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere és fő gazdasági mentőöve. Az elmúlt években azonban Kim Dzsongun észak-koreai vezető Moszkvát helyezte előtérbe, és katonák ezreit, valamint hagyományos fegyvereket küldött Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborújának támogatására, feltehetően katonai és gazdasági segítség fejében.
Kim azonban a közelmúltban ismét Kína felé közeledett, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy javítsa országa gazdasági helyzetét, és frontot építsen az Egyesült Államokkal szemben.
Kína a maga részéről vissza szeretné szerezni Észak-Korea feletti egyedülálló befolyását. Tavaly Észak-Korea külső kereskedelmének mintegy 98 százaléka Kínával bonyolódott.
Észak-Korea mindeddig nem kezdte újra turisztikai vízumokat kiadni kínai állampolgárok számára, noha korábban ők adták a külföldi látogatók zömét.
Dél-Korea egyesítési minisztériuma közölte, hogy Szöul „szorosan figyelemmel kíséri” az új híddal kapcsolatos fejleményeket.