A dubaji Arabian Travel Market vásáron a beszélgetéseket az idei fennakadások uralták, de már a kilábalásról is szóltak, új trendekkel és termékekkel formálva az ágazat jövőjét.
Nem fér kétség hozzá, hogy nehéz év áll a turizmusipar mögött, különösen a Közel-Keleten, ahol a regionális konfliktusok és azok közvetett hatásai felborították az utazásokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Annak ellenére, hogy 2025 rekordévet hozott a globális turizmusban, a geopolitikai helyzet 2026-ban rányomta a bélyegét a Közel-Keletre és az Öböl térségére irányuló utazásokra: a látogatószám, a légi kapacitás és a szállodafoglalások mind jelentős visszaesést szenvedtek el.
Miközben a dubaji Arabian Travel Marketen (ATM) a folyosói beszélgetések nagy része az idei komoly fennakadásokról szólt, a szakma már a kilábalás jeleit is érzékelte.
A héten bemutatott ATM Travel Trends Report 2026 szerint a Közel-Keletet, Észak-Afrikát és Dél-Ázsiát (MENASA) magában foglaló régióban a nemzetközi utazások száma várhatóan 17 százalékkal pattan vissza 2027-ben, „több mint kétszeresére a globális növekedési ütem 8 százalékos előrejelzésének” – áll a Tourism Economics által társzerzőként jegyzett jelentésben.
Az is várható, hogy a nemzetközi látogatók költése a Közel-Keleten 116 milliárd dollárral (100,58 milliárd euróval), vagyis 57 százalékkal nő 2025 és 2030 között.
A ATM Dubajban (forrás: angol) felszólaló Dave Goodger, a Tourism Economics EMEA-régióért felelős ügyvezető igazgatója „optimistának” nevezte az előrejelzéseket.
„A következő öt évben szerkezeti értelemben várjuk az utazások bővülését, nem pusztán ciklikus fellendülésként” – mondta. „A nemzetközi utazás még soha nem volt ennyire fontos. Az idei évet bizonytalan gazdasági és geopolitikai környezet zavarja meg, de a fogyasztók alapvető szükségletként tekintenek az utazásra.”
Ahogy az ágazat a kilábalásra és a hosszabb távú jövőre tekint, számos olyan trend rajzolódik ki, amely meghatározhatja a turizmus következő korszakát.
A „prémiumosodástól” és az ismeretlenebb úti célok térnyerésétől kezdve a mesterséges intelligencia utazás-tervezésben betöltött szerepéig áttekintjük a jelentés (forrás: angol) fő megállapításait, valamint a dubaji ATM-en elhangzott legfontosabb üzeneteket.
Az utazás „prémiumosodása”
A luxus továbbra is a turisztikai piac fontos szelete, különösen a Közel-Keleten és az Öböl mentén, ahol Goodger szerint a potenciális látogatók csaknem 80 százaléka elsődleges szempontként kezeli a luxust utazásai során. A „prémiumosodás” azonban messze túlmutat a hagyományos ötcsillagos szállodákon.
Az utazók egyre inkább hajlandók többet költeni azokra a nyaralás-elemekre, amelyek számukra igazán fontosak: a magasabb komfortfokozatú repülőgépes kabinokra vagy az emlékezetes programokra.
„Az emberek vágynak ezekre a luxusélményekre, vágynak a prémium szolgáltatásokra, de ahol tudnak, spórolnak” – mondta Goodger. A jelentés szerint az utazók 35 százaléka ma jobban érdeklődik a prémium élmények iránt, mint két évvel ezelőtt.
Vadászat a jó árakra és árérzékeny utazás
A kedvező ár-érték arány keresése a prémiumosodással párhuzamosan zajlik, nem pedig annak helyébe lépve. A Euronews Travelnek adott külön interjúban Goodger úgy fogalmazott, hogy az erősebb árérzékenység „globális kihívás”, amely Európában, Észak-Amerikában, Kínában és más ázsiai piacokon egyaránt megfigyelhető.
„Az emberek árérzékenyek, értéket keresnek, de értékes élményeket akarnak” – mondta. Ez jelentheti azt is, hogy kevesebbet költenek szállásra, hogy többet fordíthassanak azokra az élményekre, amelyek miatt eredetileg elindultak nyaralni.
„Nem arról van szó, hogy azt mondanák: »megkeresem a lehető legolcsóbb társasutat, amit csak találok«” – tette hozzá Goodger. „Azt mondják: »lejjebb adok a szálloda színvonalából, de azt az élményt, ami miatt odamegyek, továbbra is nagyon szeretném átélni«.”
Az ismeretlenebb úti célok felemelkedése
A megkérdezett utazók 56 százaléka jobban érdeklődik új úti célok felfedezése iránt, mint két évvel ezelőtt, a MENASA-régió iránt érdeklődők körében ez az arány 68 százalék.
Ez ugyan új lehetőségeket teremt a másodvonalbeli városok és régiók számára, amelyek távolabb esnek a klasszikus turistafővárosoktól, de ez nem jelenti azt, hogy Párizs, London vagy más turisztikai nagyhatalmak veszítenének vonzerejükből.
Goodger szerint az első alkalommal külföldre utazók továbbra is szeretnének „az Eiffel-torony előtt állni” vagy „megnézni a Buckingham-palotát”, míg a visszatérő turisták egyre inkább tovább merészkednek.
„Ők azok, akik az új úti célokat, az új régiókat, a másodlagos desztinációkat választják” – mondta a Euronews Travelnek.
Élményközpontú utazás
Az utazók egyre gyakrabban először egy élményt vagy szenvedélyt választanak ki, és erre építik fel az egész útjukat.
A Tourism Economics szerint a kultúra és az autentikus élmények tartoznak a fő prioritások közé, miközben az utazók nagyobb érdeklődést mutatnak a programok, a gasztronómia és a sport iránt.
„Az emberek élményeket keresnek” – mondta Goodger az ATM-en. „Új élményeket akarnak. Kulturális élményekre vágynak.”
Oberturizmus és az, hogy mikor utazunk
A tömegturizmus is egyre inkább befolyásolja az utazási döntéseket. A Tourism Economics kutatása szerint tízből három utazó kifejezetten elkerül bizonyos úti célokat a zsúfoltságtól való félelme miatt.
Goodger a Euronews Travelnek elmondta, hogy az overturizmus kérdése különösen Európában jelentős, bár a zsúfolt célpontoktól való elfordulás egyelőre „nagyon finom” elmozdulás.
Az egyik újonnan megjelenő trend az, hogy az emberek a legforgalmasabb hónapokon kívül utaznak. „Némi szezonalitás-csökkenést látunk” – mondta. „Az emberek a főszezonon kívüli időszakokra keresnek utazási lehetőségeket, csak hogy ugyanazt az élményt kevesebb tömeggel élhessék át.”
Ez mindazoknak az úti céloknak kedvezhet, amelyek igyekeznek egyenletesebben elosztani a látogatókat az év során, valamint azoknak a kevésbé ismert helyeknek, amelyek szeretnék elcsábítani a turistákat a túlzsúfolt hotspotokból.
Rendezvényturizmus
Az utazók egyre gyakrabban kelnek útra kifejezetten rendezvények miatt, ami tovább erősíti a sport- és a zenei turizmus térnyerését. A megkérdezett utazók közül tízből három mondta, hogy ma jobban érdekli őket a rendezvényekhez kapcsolódó utazás, mint két évvel ezelőtt.
Goodger a „sport-, kulturális és vallási eseményeket” emelte ki, mint egyre erősebb utazási motivációkat, különösen a Közel-Keleten.
Az üzleti rendezvények szintén fontosak: a szakmai szervezetek konferenciáinak látogatottsága a Közel-Keleten csaknem megduplázódott az elmúlt évtizedben.
MI az utazástervezésben
Talán a legnagyobb változást az hozza, ahogyan az utazók felfedezik és megtervezik következő útjukat, hogy egyre szélesebb körben terjed a mesterséges intelligencia használata. Goodger szerint a Közel-Kelet iránt érdeklődő utazók különösen technológiailag nyitottak, és az MI-alapú csevegőrobotok már most is jelentős szerepet játszanak az útvonaltervezésben.
A jelentés szerint a Közel-Keletre készülő utazók 28 százaléka használt már MI-csevegőrobotot utazás megtervezésére, szemben más régiók iránt érdeklődők 12 százalékával.
A mesterséges intelligencia abban is segíthet, hogy a kevésbé ismert úti célok is bekerüljenek a látókörbe, mivel az utazók egyre kevésbé hagyományos kulcsszavas kereséseket, és egyre inkább beszélgetésszerű kérdéseket tesznek fel aszerint, milyen típusú nyaralást szeretnének.
A desztinációk számára ez azt jelenti – fogalmazott Goodger –, hogy láthatónak kell lenniük egy gyorsan változó, új felfedezési környezetben. „Teljesen kulcsfontosságú, hogy az úti célok ezeken a különböző platformokon keresztül is megtalálhatók legyenek.”