Bár a tavalyi év a politikai turbulenciáról szólt, mégis a személyes történetek taroltak a pályázaton.
Kormáynváltó hangulat, beteg gyermekeiket nevelő szülők és balerinák - 2025-ben ezek a témák izgatták a leginkább a magyar fotóriportereket. Szerdán nyílt meg a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítás a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezető igazgatója a megnyitón hangsúlyozta: a fotóriporterek munkájának jelentősége egyre növekszik. "A fotóriporter nem csupán képeket készít, hanem jelen van, tanúskodik, választ és értelmez, miközben saját nevével vállalja, hogy amit megmutat, közel áll a valósághoz" – hangsúlyozta. Kiemelte: a mesterséges intelligencia korában, amikor egyre nehezebb megkülönböztetni a valódit a mesterségesen létrehozott tartalmaktól, különösen felértékelődik egy olyan hely szerepe, ahol hiteles, névvel és felelősséggel vállalt fotóriporteri munkákat mutatnak be, védenek és ünnepelnek.
A pályázatra 258 fényképésztől több mint 6200 mű érkezett be. A tárlaton nem csak a tizenhat kategória első három helyezettjét és a különdíjasokat mutatják be, hanem azokat a munkákat is, amelyeket kivételesen fontosnak vagy izgalmasnak ítélt a zsűri - árulta el Bánkuti András, fotográfus, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke.
,,Náunk akkor sem lehet kiretusálni egy képet, ha mondjuk valamelyik politikuson egy pattanás van. Abban a pillanatban az egy beavatkozásnak számít és abban a pillanatban a versenyből kiesik a kép. Attól mélg lejöhet bármelyik lapban, az nem a mi felelősségünk. A mi felelősségünk az, hogy ma, amikor a legnagyobb ára és hitele van annak, hogy egy kép valóságos, akkor nekünk erre nagyon kell vigyázni" - magyarázta a kiállítás rendezője.
Bánkuti András a megnyitón ismertette a Magyar Sajtófotó pályázat történetét. Felidézte, hogy 1982-ben rendezték az első kiállítást az előző év legjobb fotóiból a Budapest Műszaki Egyetemen, az R Klubban, míg Az év fotói könyv 1992-ben jelent meg első alkalommal – tette hozzá.
A 44. Magyar Sajtófotó Pályázat anyagából idén is elkészült Az év fotói évkönyv, amelyben két nyelven, a fotósok rövid életrajzával bővítve, a díjazott munkák mellett válogatás látható a fotográfiákból.
A MÚOSZ Nagydíjával idén Nemeh Diana szabadfoglalkozású fotográfust tüntették ki Nimród című sorozatáért, míg az André Kertész Nagydíjat Melegh Noémi Napsugár, a Telex fotósa kapta.
Noémi évek óta minden tüntetésen és balesetnél ott van, a legnagyobb elismerést mégis személyes tragédiájának dokumentálása hozta el neki. 18 éves öccsének halála után éveken át fotózta gyászoló családját és az osztálytársakat.
,,Nagyon nehéz volt ezeket a képeket elkészíteni, főleg azokban a helyzetekben, amelyekben az öcsémnek kellett volna benne lennie. Én egyébként ugyanabba a gimnáziumba jártam ahova ő, és gyakorlatilag szürreális volt, hogy én 15 évvel később ugyanazokon a helyszíneken, ugyanabban a gólyatáborban vagyok ott, ahol neki kellett volna lennie. Egyrészt nekem bele kellett erőltetnem magamat, hogy el tudjam készíteni ezeket a képeket, másrézt nagyon sokáig a fióknak készítettem, nem is mutattam meg senkinek. Másfél év után kezdtem el a legszorosabb szakmai barátaimnak megmutatni, és ez az én gyászfeldolgozásomban is áttört valamit" - emlékezett vissza az alkotói és gyászfolyamatra Meleg Noémi Napsugár.
A Capa Központban november 8-ig megtekinthető a kiállítás, de kivételesen egy utazó tárlat is bejárja Magyarországot, amely még néhány napig a mosonmagyaróvári Flesch Központ előtti téren látható.