Carney október 29–30-án Montreálban fogadja az uniós vezetőket, ahol a társult tagság részleteiről kezdenek egyeztetéseket.
Kanada miniszterelnöke, Mark Carney üdvözölte Ursula von der Leyen bizottsági elnök meghívását, hogy országa legyen az EU első „társult tagja”, bár bizonyos fenntartásokkal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Von der Leyen az Unió helyzetéről szóló, szerdai beszédében felvetette a példátlan megállapodás ötletét, amelynek pontos keretei még nincsenek kidolgozva.
Carney az Európai Parlamentben mondott saját beszédében üdvözölte a kezdeményezést, és olyan közvélemény-kutatásokra hivatkozott, amelyek szerint a kanadaiak elsöprő többsége a Brüsszellel ápolt sokkal szorosabb kapcsolatok híve. Ugyanakkor világossá tette, meddig hajlandó elmenni Ottawa.
„Kanada nincs abban a helyzetben, és nem is törekszik arra, hogy az Európai Unió teljes jogú tagja legyen” – mondta. „Ezért ez egy másfajta keret. Olyan keretről van szó, amely egy Európához mély kötelékekkel kapcsolódó ország számára releváns.”
A beszéd után, arra a kérdésre, hogy kényelmesen érzi-e magát ezzel a meghatározással, rámutatott, hogy „a pontos nomenklatúra Európára tartozik”, és szerinte a lényeg a tartalom.
Ugyanakkor Carney mintha azt a határvonalat is meghúzta volna, ameddig Kanada kész lenne szuverenitásáról lemondani, hangsúlyozva, hogy „mi olyan, egymást kiegészítő partnerségeket keresünk, amelyek erősítik szuverenitásunkat”.
Kanada kereskedelmi háborúba keveredett az Egyesült Államokkal, miután összeomlottak a kétoldalú megállapodásról szóló tárgyalások. Válaszul Carney a Brüsszellel való kapcsolatok szorosabbra fűzésére törekszik, az uniós modellt pedig olyan mintának tekinti, amelyet más demokráciák is követhetnek.
A strasbourgi európai parlamenti képviselők előtt elmondott beszédében felsorolta, hol látja az EU-val való együttműködés elmélyítésének lehetőségét: a kritikus ásványi nyersanyagok terén, a védelmi ipari kapacitásokban, a mesterséges intelligencia és a számítási kapacitás, az energiabiztonság, az űrtevékenység és a fizetési rendszerek területén.
„Egy szövetséget nem az határoz meg, hogy minek állunk ellen, hanem az, hogy mi mellett állunk: a szabadság, a szolidaritás, a jólét, a fenntarthatóság mellett. Olyan szövetség ez, amely ellenálló képességet teremt ahhoz, amit lehetővé tesz számunkra, hogy polgárainkért tegyünk, és ahhoz is, hogy polgáraink magukért cselekedjenek” – tette hozzá.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában egy harmadik, »jobb modorú« blokk létrehozása, hogy bekapcsolódjon a nagyhatalmi rivalizálásba.
„Nem hatalmat keresünk, hogy másokat uraljunk. Épp ellenkezőleg: ellenálló képességet akarunk, hogy senki ne tudja ellenőrzése alá vonni nyitott piacainkat, csorbítani szuverenitásunkat, veszélyeztetni területi integritásunkat vagy aláásni szabadságainkat, demokráciáinkat, jogállamiságunkat.”