Egy új elemzés szerint a rövid és hosszú távú levegőszennyezettségnek való kitettség növelheti az öngyilkossági gondolatok és az öngyilkosság kockázatát.
A szennyezett levegőnek való kitettség rövid és hosszú távon egyaránt növelheti az öngyilkossági gondolatok és az öngyilkosság miatti halálozás kockázatát, rámutatva arra, milyen nagy hatással vannak a környezeti tényezők az emberek egészségére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy új elemzés (forrás: angol), amely a Journal of Epidemiology & Community Health folyóiratban jelent meg, bizonyítékot talált arra, hogy a finom részecskéknek (PM2,5 és PM10) való rövid távú, valamint a nitrogén-dioxidnak (NO2) és a PM2,5-nek való hosszú távú kitettség növeli az öngyilkosság miatti halálozás, az öngyilkossági kísérletek és az öngyilkossági gondolatok kockázatát.
A kutatók több mint 40 olyan tanulmányt elemeztek, amelyek a levegő-, zaj-, fény- és vízszennyezés különböző formáit, valamint ezek kapcsolatát vizsgálták az öngyilkosság miatti halálozással, az öngyilkossági kísérletekkel és gondolatokkal.
Világszerte évente több mint 720 ezren halnak meg öngyilkosság következtében. Az Európai Unióban 2023-ban több mint 48 ezer ember halt meg szándékos önártalmazás következtében, az Eurostat legfrissebb adatai szerint.
„Mivel az öngyilkosságnak nincs egyetlen oka, a kiváltó tényezőket összetettnek írják le: számos egyéni és biológiai tényezőt foglalnak magukban a tágabb kulturális és társadalmi okok mellett” – írták a szerzők.
A szerzők szerint ezek az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy átfogóbban értsük meg, milyen szerepet játszanak a környezeti ártalmak az öngyilkossági kockázat kialakulásában. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a környezeti kockázatok hatásait még nem sikerült teljes mértékben feltárni.
Miként befolyásolja a környezet az egészséget?
Az elemzés lehetséges mechanizmusokat vázol fel a légszennyezés és az öngyilkosság közötti kapcsolat magyarázatára. A levegő- és vízszennyezést például neurológiai hatásokkal – köztük krónikus gyulladással és neurotoxicitással – hozták összefüggésbe, amelyek károsíthatják az agyműködést, és befolyásolhatják a hangulatot, illetve a stresszel szembeni ellenálló képességet.
A közlekedésből származó és más környezeti zaj- és fényszennyezés szintén a cirkadián ritmus felborításán keresztül magasabb stresszszinthez köthető.
„A tanulmány fő hozzájárulása nem annak kimutatása, hogy a szennyezés ok-okozati tényezője az öngyilkos viselkedésnek, hanem annak hangsúlyozása, hogy a lelki szenvedés mindig egy adott kontextusban jelenik meg” – mondta Susana Al-Halabí, pszichológus, az oviedói egyetem professzora Spanyolországban, aki nem vett részt a kutatásban.
Hozzátette, hogy a szennyező anyagok a társadalmi környezet sérülékenységének jelzői is lehetnek: például olyan lakókörnyezetet jeleznek, ahol rosszabbak az életkörülmények, alacsonyabb a környezeti minőség, több a mindennapi stressz vagy magasabb az egyenlőtlenség szintje.
A szerzők szerint a további kutatásoknak e környezeti ártalmak halmozódó hatását kellene vizsgálniuk, hogy jobban megértsük szerepüket az öngyilkossági kockázat alakulásában.
„Ezek az eredmények ráirányítják a figyelmet arra, milyen döntő fontosságú, hogy az öngyilkosság-megelőzés során a környezeti ártalmakat módosítható kockázati tényezőkként ismerjük el” – írták.
Ha az öngyilkosság gondolatával foglalkozik, és beszélgetésre van szüksége, kérjük, forduljon a Befrienders Worldwide (forrás: angol) nemzetközi szervezethez, amely 32 országban működtet segélyvonalakat. A befrienders.org oldalon megtalálja az Ön lakóhelyéhez tartozó telefonszámot.