Washington közölte, hogy a költségvetésbe foglalt versenyképességi alap akadályozná az Egyesült Államokkal való partnerséget, mivel a „Európában készült” termékeket előnyben részesítő rendelkezéseket tartalmaz.
Az uniós jogalkotóknak megküldött, az Euronews birtokába került dokumentumban az Egyesült Államok megtorlással fenyegette az EU-t arra az esetre, ha nem törli többéves pénzügyi keretéből az európai preferenciát rögzítő rendelkezéseket.
Az uniós tagállamok jelenleg az EU 2028–2034 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetéséről tárgyalnak, amely egy 402 milliárd eurós versenyképességi alapot tartalmaz. Ez az alap az EU-n belüli, többek között a védelem területén történő kulcsfontosságú termékgyártást részesíti előnyben.
Az intézkedés potenciálisan kizárná a külföldi vállalatokat az uniós finanszírozásból a stratégiai és gazdasági biztonsági érdekek védelme érdekében.
„Ha tovább terjesztik az európai preferenciát előíró intézkedéseket az uniós védelmi alapokban, az Egyesült Államok valamennyi lehetséges válaszlépést meg fog vizsgálni, beleértve a jelenleg érvényben lévő, a »Buy American« törvény alóli általános mentességek és kivételek visszavonását, amelyek a 27 tagállam közül 19-cel kötött kölcsönös védelmi beszerzési megállapodásokhoz (Reciprocal Defence Procurement Agreements, RDPA) kapcsolódnak” – olvasható a nem hivatalos feljegyzésben.
A Buy American Act előírja, hogy az amerikai kormány – beleértve a védelmi minisztériumot is – bizonyos közbeszerzéseknél az Egyesült Államokban gyártott termékeknek adjon elsőbbséget, bár a védelem területén egyes uniós országok számára kivételek érvényesek.
A feljegyzés azt is leszögezi, hogy az európai preferencia akadályozná az Egyesült Államokkal folytatott „partnerséget” és „együttműködést”, és felszólítja az EU-t egy „made with Europe” rendszer bevezetésére, illetve a védelem területén kifejezetten egy „made in NATO” rendszer kialakítására.
Kereskedelmi feszültségek
Az Egyesült Államok legutóbbi figyelmeztetése azután érkezett, hogy 2025-ben létrehozták a Security Action for Europe programot, amely máris kereskedelmi feszültségeket szított Washington és Brüsszel között az európai preferenciát élvező közös fegyver- és hadifelszerelés-beszerzések miatt.
A „made in Europe” megközelítést Franciaország és az Európai Bizottság is erőteljesen szorgalmazza az elmúlt évben kidolgozott, az uniós ipar élénkítését célzó több jogszabályban, miközben a harmadik országok intenzíven lobbiznak annak érdekében, hogy ne szoruljanak ki az uniós piacról.
Az Egyesült Államok és az EU Trump második elnöki ciklusának kezdete óta kereskedelmi viták kereszttüzében áll, ismétlődő vámfenyegetések és olyan környezetvédelmi, illetve digitális szabályozások miatti konfliktusok közepette, amelyeket a Fehér Ház nem vámjellegű kereskedelmi akadályoknak tekint.
A Bizottság abban reménykedett, hogy a 2025 júliusában megkötött kereskedelmi megállapodás egy lépést jelent a stabilabb transzatlanti kapcsolatok felé.