Az Európai Bizottság csütörtökön benyújtandó javaslata 15 év alatt szülői engedélyhez kötné a közösségi média használatát, és biztonsági előírásokat vezetne be kockázatos online szolgáltatásokra, például MI‑chatbotokra és videojátékokra.
Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja az EU Kids Act nevű javaslatát, amely korlátozná a kiskorúak hozzáférését az olyan platformokhoz, mint az Instagram, a TikTok és a YouTube, és új biztonsági követelményeket vezetne be többek között az online szolgáltatások, például a videojátékok és a mesterséges intelligencián alapuló csevegőrobotok számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 15 év alatti kiskorúak szülői jóváhagyás nélkül nem hozhatnának létre fiókot a közösségi médiában és a videómegosztó platformokon, miközben a technológiai cégeknek kötelességük lenne már a tervezés során biztonságossá tenni digitális szolgáltatásaikat, derül ki az Euronews birtokába került bizalmas dokumentumból.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke várhatóan az Európai Parlament plenáris ülésén, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében ismerteti először a jogszabálytervezet főbb elemeit. Maga a javaslat csütörtökön jelenik meg.
Franciaország, Görögország, Ausztria, Dánia, Spanyolország, Belgium, Olaszország, Németország, Lengyelország és Hollandia mind fontolgatják vagy már előkészítik a közösségi médiára vonatkozó nemzeti tilalmakat, ami egyre nagyobb nyomást gyakorol Brüsszelre, hogy uniós szintű szabályozást terjesszen elő, és elkerülje a szabályozás széttagolódását.
Júliusban az uniós végrehajtó testület által összehívott szakértői csoport ajánlásokat tett közzé a gyermekek online biztonságának javításáról, amelyek közül sok visszaköszön a készülő jogszabálytervezetben.
„A technológiai vállalatok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy termékeik biztonságosak legyenek. Európa gyermekeit a szülőknek kell nevelniük, nem az algoritmusoknak” - áll a dokumentumban.
Nem csak a közösségi médiára terjedne ki
A tervezet hatálya a vártnál is szélesebb körű: más, a kiskorúakra nézve potenciálisan károsnak ítélt online szolgáltatásokra is kiterjed, mindenekelőtt a videojátékokra és a mesterséges intelligencián alapuló virtuális társalkodó alkalmazásokra: ezt Spanyolország és Hollandia csak a múlt héten kérte.
Az EU Kids Act tervezete a közösségi médiát, a videómegosztó platformokat és az online játékokat fedi le, amelyeket a kiskorúak számára különleges tervezési kockázatot jelentőnek tartanak, valamint az MI-alapú csevegőrobotokat és virtuális társalkodó alkalmazásokat, amelyeket úgy írnak le, mint „olyan virtuális eszközöket, amelyek mentális egészséggel és személyes fejlődéssel kapcsolatos tanácsokat adhatnak kiskorúaknak”.
Az oktatási célra tervezett és működtetett szolgáltatások, a hatóságok által üzemeltetett felületek, valamint az irodai vagy ipari felhasználásra szánt MI-rendszerek nem tartoznak a hatálya alá.
Korhatárok
A javaslat egyesíti a valamennyi érintett digitális szolgáltatásra vonatkozó, tervezéskor érvényesítendő biztonsági követelményeket egy olyan minimumkorhatárral, amely kizárólag a közösségimédia-platformokra, például a TikTokra, illetve a videómegosztó oldalakra, például a YouTube-ra vonatkozik.
A korlátozások minden 15 év alatti kiskorúra vonatkoznának, fokozatos, életkori lépcsőkre épülő megközelítést követve. Hároméves kor alatt teljesen tiltott lenne a közösségi média és más, magas kockázatú szolgáltatások használata.
Három és 13 éves kor között a gyerekek csak felnőtt felügyelete mellett férhetnének hozzá kifejezetten gyerekbarát szolgáltatásokhoz. A 13 és 15 év közöttiek korlátozott hozzáférést kapnának a közösségi és videómegosztó platformokhoz, csökkentett funkciókkal, szülői felügyelet mellett.
A 15-18 évesekre a tervezéskor érvényesítendő biztonsági szabályok továbbra is vonatkoznának, jóllehet ebben a korosztályban a fiatalok már szülői hozzájárulás nélkül is elérhetnék a platformokat.
A Meta és a Google típusú vállalatoknak a jövőben ellenőrizniük kellene a felhasználók életkorát új fiók nyitásakor, mégpedig egy egész EU-ra kiterjedő korhatár-ellenőrző alkalmazás vagy olyan nemzeti megoldások segítségével, amelyek kizárólag azt vizsgálják, hogy a felhasználó betöltötte-e az előírt életkort.
A már meglévő fiókok esetében arányos életkor-ellenőrzést írnának elő, például arra alapozva, mióta használja a felhasználó az adott szolgáltatást.
Biztonság a tervezésben
Az EU Kids Act tervezete felsorolja azokat a követendő és kerülendő tervezési megoldásokat, amelyek révén a technológiai cégeknek biztosítaniuk kell, hogy digitális szolgáltatásaik biztonságos, életkornak megfelelő felhasználói élményt nyújtsanak.
A tervezet egyebek mellett tiltja az olyan tervezési elemeket, mint a végtelen görgetés, a mesterséges értesítések és bizonyos jutalmazási mechanizmusok.
Az ajánlórendszereket, vagyis azokat az algoritmusokat, amelyek eldöntik, milyen tartalmak jelenjenek meg, úgy kell kialakítani, hogy elkerülhetők legyenek a nyúlüreg-jelenségek és más, kizárólag az elköteleződésen alapuló jelzések által vezérelt ajánlások.
A kockázatos beállításokat alapértelmezetten ki kellene kapcsolni, a kiskorúak fiókjait pedig alapbeállításként privátra kellene állítani, így ismeretlen felhasználók nem léphetnének velük kapcsolatba. A káros tartalmak bejelentését egyszerűvé kellene tenni.
A javaslat a szülők számára életkorra szabott szülői felügyeleti eszközök biztosításával is számol.
„Ezeket a szabályokat és elveket online játékokra, MI-alapú csevegőrobotokra és virtuális társalkodó alkalmazásokra vonatkozó, egyedileg kialakított vállalások egészítik majd ki, amelyek az iparág által irányított önszabályozásra épülő társszabályozási megközelítést kínálnak” - áll a dokumentumban.
Végrehajtás
Brüsszelt gyakran éri az a bírálat, hogy túl engedékeny a digitális szabályok betartatásában, mivel az online környezet olyan gyorsan változik, hogy a hatóságok nehezen tudják tartani vele a lépést.
Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy a technológiai cégek viseljék a bizonyítás terhét annak igazolására, hogy betartják a gyermekvédelmi szabályokat.
Azoknak az online szolgáltatásoknak, amelyek már most is a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act) szigorúbb rezsimje alá tartoznak, mert társadalmi szinten kockázatosnak minősülnek, a jövőben engedélyt kellene kérniük a Bizottságtól minden olyan új funkció bevezetése előtt, amely hatással lehet a gyerekekre.
A végrehajtás finanszírozására a technológiai vállalatok felügyeleti díjat fizetnének.