Ukrajna dezinformáció-elhárítással foglalkozó ügynöksége szerint az állítások az orosz Külső Hírszerző Szolgálattól erednek.
Követeli-e az EU, hogy Ukrajna nőket is mozgósítson, hogy megerősítse haderejét Oroszország inváziójával szemben?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Erről a kérdésről sok közösségi médiát használó felhasználó vitatkozik, miután az elmúlt hetekben ilyen állítások jelentek meg az X-en és orosz nyelvű Telegram-csatornákon.
A válasz azonban: nem. Ukrajna Dezinformáció-ellenes Központja, amely az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács munkaszerve, közölte, hogy az állítást Oroszország Külső Hírszerző Szolgálata (SZVR) indította útjára, amely bizonyítékok nélkül azt állította, hogy Brüsszel nyomást gyakorol Kijevre, hogy erőszakkal sorozza be a nőket.
A dezinformáció-ellenes szolgálat szerint Oroszország azt is valótlanul állította, hogy az EU külügyi vezetője, Kaja Kallas „a helyes irányba tett lépésnek” nevezte az intézkedést.
Nincs azonban semmilyen bizonyíték arra, hogy bármelyik uniós politikus ilyen követelést fogalmazott volna meg, és egyetlen megbízható hírforrás sem számolt be arról, hogy Brüsszel nyomást gyakorolna Kijevre, hogy nőket sorozzon be.
A nők önként csatlakozhatnak Ukrajna védelmi erőihez, jelenleg azonban nincs terv a kötelező mozgósításukra; ilyen irányú jogszabály sem halad keresztül a parlamenten.
A Dezinformáció-ellenes Központ korábbanbeszámolt arról, hogy oroszbarát propagandisták hamisan állították: a nyugati média kampányt indított az ukrán nők mozgósításának támogatására.
Az ügynökség szerint az állítás alapja a The Telegraph egyik cikke , amely a hadseregben szolgáló nők tapasztalatairól szól. A cikk mindössze egyszer említi a nők mozgósítását, akkor is egy drónkezelő személyes véleményének kontextusában.
A cikkben Katjaként bemutatott operátor állítólag azt mondta, inspirálónak tartja, hogy Izraelben mindkét nemet besorozzák, és szívesen látná, ha ugyanezt Ukrajnában is bevezetnék. Maga a cikk azonban nem szorgalmazza ezt.
Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi és űrügyi biztosa szintén elutasította azokat a felvetéseket, hogy az EU azt követelné Ukrajnától, hogy kényszerrel vigye be a nőket a hadseregbe.
Az EU–Ukrajna Drónszövetség első tanácsülését követően szeptember 11-én újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy „nincs információja” ilyen intézkedésről.
„Azt mondanám, furcsa lenne, ha Európa megpróbálná meggyőzni az ukránokat arról, hogyan hajtsák végre a mozgósítást, beleértve a nők mozgósítását is” – mondta Kubilius. „Nem lep meg, hogy ez a Kremltől érkezik.”
A nők sorkötelezettségének kérdése mindazonáltal Európa más részein is napirendre került. Dánia 2025 júliusától a nőkre is kiterjesztette a kötelező katonai szolgálatot; az új szabályok alapján az első nők 2026-ban, sorsolásos rendszerben lépnek be a hadseregbe. Az ország ezzel Norvégiához és Svédországhoz csatlakozik, amelyekben aktív, általános sorkötelezettségi modell működik.
2025 végén a német kormány úgy döntött, hogy önkéntes alapon vezet be katonai szolgálati modellt a férfiak számára, ami vitát indított a nők fegyveres erőkben betöltött szerepéről is.
Németország azonban nem számít kivételnek Európában: azokban az országokban, ahol kötelező a katonai szolgálat, a nők számára a bevonulás többnyire önkéntes.