Hszi Csin-ping kínai elnök kairói visszatérése idején Egyiptom és Kína kapcsolata az infrastruktúrán és kereskedelmen túl a technológia, védelem és a térségi hatású átfogó stratégiai együttműködés felé tolódik.
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden érkezett Egyiptomba, első látogatására 2016 óta, miközben a két ország a diplomáciai kapcsolatok fennállásának 70. évfordulóját ünnepli, és új területekre terjeszti ki együttműködését abban, amit Peking „átfogó stratégiai partnerségnek” nevez.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Legutóbbi látogatása óta Peking több óriásberuházása is Egyiptom városképének részévé vált.
Kínai vállalatok segítettek felépíteni Egyiptom Új Közigazgatási Fővárosának központi üzleti negyedét. A China State Construction Engineering Corporation által kivitelezett projekt 20 felhőkarcolóból áll.
Középpontjában a 385,8 méter magas Iconic Tower magasodik, Afrika legmagasabb épülete.
Egy kínai részvétellel épült könnyűvasúti rendszer köti össze Kairó keleti peremkerületeit az új városközpontokkal, a Szuezi-csatorna közelében fekvő kínai–egyiptomi ipari övezetben pedig ma már több mint 200 vállalat működik.
A kínai adatok szerint az ipari zóna több mint 10 ezer közvetlen munkahelyet teremtett. A kínai beszámolók alapján az összberuházás értéke meghaladja a 4,7 milliárd dollárt (4,05 milliárd eurót).
Most azonban bővül az együttműködés köre.
A mesterséges intelligencia, a fejlett gyártás és a technológiatranszfer egyre fontosabb része a gazdasági napirendnek, miközben kínai és egyiptomi vadászgépek közösen gyakorlatoznak a két ország második közös légierő-gyakorlatán.
Nő a kereskedelem, de az egyensúlyhiány is
Egyiptom Központi Statisztikai Hivatala szerint a kétoldalú kereskedelem 2026 első hat hónapjában 11,3 milliárd dollárt (9,75 milliárd eurót) tett ki, ami 21,5 százalékos éves növekedésnek felel meg.
Az Egyiptomból Kínába irányuló export csaknem a háromszorosára, 840,8 millió dollárra (725,4 millió euróra) nőtt, főként az üzemanyagok, ásványolaj, gyümölcsök, zöldségek és a gyapot révén.
A Kínából érkező import ugyanebben az időszakban azonban elérte a 10,4 milliárd dollárt (8,97 milliárd eurót) – ebből a gépek és villamos berendezések önmagukban 4,1 milliárd dollárt (3,5 milliárd eurót) tettek ki, amelyeket járművek, vas és acél, műanyagok és vegyi anyagok követtek.
Egyiptom igényt tart a kínai beruházásokra és technológiára, ugyanakkor szeretné, ha több kínai vállalat gyártana Egyiptomban, és ha az egyiptomi áruk nagyobb hozzáférést kapnának a kínai piachoz.
A 2024 és 2028 közötti időszakra elfogadott ötéves program helyi termelést és technológiatranszfert irányoz elő az elektromos járművek, az elektronika, a napelemek, a vegyipar és a korszerű mezőgazdasági technológiák területén, a mesterséges intelligenciát pedig szintén kiemelt prioritásként nevesíti.
El-Szíszi a látogatás előtt úgy nyilatkozott, hogy Egyiptom kínai beruházásokat kíván vonzani az elektromos járművek, az energiatároló akkumulátorok, a megújuló energia és a hajóépítés területén, miközben bővíteni akarja a technológiatranszfert a távközlés, a mesterséges intelligencia és az űrtudományok terén.
Előtérbe kerülnek a katonai kapcsolatok
A védelmi együttműködés is egyre láthatóbbá válik. Kína és Egyiptom a Eagles of Civilisation (forrás: angol) névre keresztelt közös légierő-gyakorlat második kiadását tartja augusztus közepétől szeptember elejéig egyiptomi légibázisokon. Az első gyakorlatra csak tavaly került sor.
A kínai tisztviselők közlése szerint a 2026-os manőverek során légi harcászati eljárások, légi fölény kivívására irányuló műveletek, harci kutató- és mentőakciók, valamint közös erők telepítése szerepel a programban.
Az Egyesült Államok továbbra is Kairó legfontosabb, régóta fennálló biztonsági partnere, jelentős katonai támogatást nyújt, és Egyiptom sok forrásból származó katonai felszerelésének számottevő részét szállítja.
Washington eddig nem kommentálta nyilvánosan a kínai gyakorlatokat. A Pentagon korábban már aggályokat fogalmazott meg a kínai katonai jelenlét miatt az Egyesült Államok közel-keleti és afrikai partnereinél.
A gyakorlatok illeszkednek Egyiptom tágabb védelmi politikájához, amely a partnerségek diverzifikálására törekszik. Ez tudatos egyensúlykeresés, amelybe beletartozik a BRICS-ben, az Új Fejlesztési Bankban és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való részvétel is, miközben az ország továbbra is nagymértékben támaszkodik a nyugati gazdasági és biztonsági támogatásra.
A kapcsolatok következő szakasza kulcsfontosságú
A látogatás előtt Hszi fontos kapocsként jellemezte az országot az arab világ és Afrika között, és Egyiptomon keresztül szorosabb kínai–arab és kínai–afrikai együttműködést sürgetett.
Kína számára Egyiptom több mint 100 milliós piacot, a Szuezi-csatorna mentén elfoglalt stratégiai helyzetet és számottevő politikai súlyt egyesít az arab világban és Afrikában.
A két kormány több regionális kérdésben is hasonló álláspontot képvisel, köztük a palesztin állam támogatásában, miközben Egyiptom továbbra is kitart az „egy Kína” elv mellett.
Egyiptom volt az első arab és afrikai ország, amely 1956-ban diplomáciai kapcsolatot létesített a Kínai Népköztársasággal.
El-Szíszi 2014-es hivatalba lépése óta nyolcszor utazott Kínába, legutóbb 2024 májusában.
A Hszi látogatása során bejelentendő megállapodások várhatóan részletesebben kijelölik az együttműködés újabb területeit, mindenekelőtt a technológiatranszfert és a fejlett gyártást, ahol Egyiptom a leginkább igyekezett túllépni azon az építőipari és infrastrukturális modellen, amely a kapcsolatok első évtizedét meghatározta.