Marco Rubio amerikai külügyminiszter az elmúlt napokban több külföldi kollégájának is elmondta, hogy „egyelőre” nem várható, hogy az Egyesült Államok újabb csapásokat indítson Irán ellen.
Ehelyett az várható, hogy a hangsúly más nyomásgyakorló eszközökre települ át, beleértve a héten bejelentett szankciós kezdeményezést is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Axios kiemeli, hogy Rubio üzenete több szövetséges ország külügyminiszterei felé akkor érkezik, amikor az Egyesült Államok úgy véli, hogy megfojthatja Iránt a tengeri blokáddal, miközben képes egyre nagyobb mennyiségű olajat kimozgatni a Hormuz-szorosból.
Mindez újabb jele annak, hogy Trump elnököt egyre jobban bosszantja a háború, és azt akarja, hogy vége legyen, legalábbis egyelőre. Egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy bár Rubio világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem tervezi a nagyobb harci műveletekhez való visszatérést, de nem is zárta ki a csapásokat, ha Irán támad először, és újra tűz alá veszi a tengerszorost, illetve a parti államokat.
Egy másik amerikai tisztviselő szerint a haditengerészet által végrehajtott aknamentesítés a szorosban vízválasztó pillanata a háborúnak, mert nagyrészt semlegesítette Irán egyik fő befolyási forrását. A források szerint Rubio több kollégájával folytatott telefonbeszélgetésben felvázolta a Trump-adminisztráció jelenlegi Irán-politikáját. Eszerint egyelőre kerüli az Irán elleni katonai akciókat, miközben a Teheránra gyakorolt gazdasági nyomás fokozódik az amerikai haditengerészeti blokád és az iráni Pénzügyminisztérium elleni új szankciók révén.
A fő cél a lehető legtöbb olaj szállítása a szoroson keresztül a globális energiapiacokra. Ez a politika várhatóan legalább a félidős választások utánig érvényben marad, amikor ismét egy új katonai kampány kerülhet a napirendre.
A jelenlegi helyzet szerint a Hormuzi-szoros nagy részének aknáktól való megtisztítása, valamint az a tény, hogy az elmúlt hetekben egyre több tartályhajó haladt át a szoros déli szakaszán, jelentősen csökkenti Irán befolyását a globális energiapiacokon. „Az irániak elvesztették az irányítást a szoros felett. Most az Egyesült Államok ellenőrzi” – mondta egy amerikai tisztviselő.
Az amerikai haditengerészeti blokád megfosztja Iránt a létfontosságú bevételektől. Az elmúlt két hétben szinte egyetlen tankert sem észleltek Kharg-szigeten, Irán fő olajexport-központjában, közölték a külügyi megfigyelők. „Az iráni gazdaság szabadesésben van, a rezsim hadseregét pedig megtizedelték” – mondta Tommy Pigott, a külügyminisztérium szóvivője az Axiosnak –, és szerinte minden megmaradt pénzügyi mentőövet elvágnak a rezsimtől.
A nyilatkozó tisztviselők mindegyike hangsúlyozta, hogy „az elnök világossá tette, hogy Irán nem rendelkezhet atomfegyverrel, és hogy minden szükséges eszközt be fog vetni ennek megakadályozására”.l.
Jönnek az újabb szereplők
Pakisztán hadseregének főparancsnoka, Asim Munir tábornagy vasárnap Teheránban tárgyalt az iráni vezetéssel. Pakisztán a háború kezdete óta kulcsfontosságú közvetítő az Egyesült Államok és Irán között. Az Al Arabiya, a szaúdi befolyással alatt működő tévécsatorna szerint Munir az útja előtt beszélt Trumppal, és új javaslatot tett az irániak számára.
A Fehér Ház nem tagadta, hogy Trump beszélt Munirral, de azt közölte, hogy jelenleg nincsenek vagy tervezett tárgyalások Iránnal. Amerikai tisztviselők szerint a szorosban történt új fejlemények és az Öbölből kiáramló olaj mennyiségének növekedése megfosztotta Iránt a jövőbeli tárgyalások egyik fő kártyájától, és irrelevánssá tette az Omán és Irán közötti esetleges megállapodást a szorossal kapcsolatban.
„Jelenleg nem tárgyalunk Iránnal. Szorítunk nekik. A nyomásgyakorlás visszaszoríthatja az irániakat a tárgyalóasztalhoz” – mondta egy amerikai tisztviselő.
Steve Witkoff és Jared Kushner, a Fehér Ház megbízottjai (utóbbi az elnök veje), akik az Iránnal folytatott tárgyalásokat vezették, várhatóan szerdán ellátogatnak az Egyesült Államok Központi Parancsnokságára, hogy tájékoztatást kapjanak a helyszíni helyzetről. A cél egyre inkább egy katonai védernyő alatt tartott gazdasági hadjárat, ami olcsóbb, és kíméli az emberéleteket is - hangsúlyozta a Pentagon szóvivője.