Két, 27 országot vizsgáló exit poll szerint az Új Emberek 45%-kal vezet, az Egységes Oroszország 2,8%-on áll; szerintük ez a rés „lerombolja a hatalom vélt támogatottságát”.
A külföldön, nagykövetségeken és konzulátusokon szavazó orosz állampolgárok a hétvégén tartott Állami Duma-választás idején végzett két független kilépő szavazás szerint nyolc az egy arányban a liberális Új Emberek pártot támogatták Vlagyimir Putyin Egységes Oroszországával szemben – éppen fordítva, mint az Oroszországon belül hivatalosan közölt eredmények, ahol Putyin pártja a szavazatok csaknem 58 százalékát szerezte meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Vote Abroad nevű projekt, amely 22 ország 27 szavazóhelyiségében csaknem 15 700 választót kérdezett meg, az Új Emberek támogatottságát 43 százalékra, a Kommunista Pártét 18,3 százalékra, az Egységes Oroszországét pedig 5,5 százalékra tette.
Tíz országban, köztük Örményországban, Németországban és Finnországban az Egységes Oroszország nem érte el az 5 százalékos küszöböt, amely a dumabeli mandátumszerzéshez szükséges.
Egy külön kilépő szavazás, amelyet a Vesna ellenzéki mozgalom és a Progress projekt végzett 17 ország 18 szavazóhelyiségében, minden helyszínen az Új Embereket hozta ki elsőnek 47,3 százalékkal, másodiknak a Kommunista Pártot 19,2 százalékkal, míg az Egységes Oroszország 2,8 százalékot kapott.
Oroszországon belül a Központi Választási Bizottság szerint az Egységes Oroszország csaknem 58 százalékot szerzett, a Kommunista Párt 14 százalékot, az LDPR majdnem 9 százalékot, az Új Emberek pedig 8 százalék alatt maradt.
Éles ellentét
„Valóban nagyon éles az ellentét” – mondta Ivan Zhdanov, a Progress projekt igazgatója, korábban Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványának vezetője az Euronewsnak.
„Azoknak 83,5 százaléka, akik válaszoltak a bizalomra vonatkozó kérdésünkre, egyáltalán nem vagy inkább nem bízik a hivatalos eredményekben” – tette hozzá Zhdanov.
„Tisztán aritmetikai értelemben a külföldön leadott szavazatok aligha fogják meghatározni a Duma összetételét” – mondta.
„De fontosak: teljesen más valóságot mutatnak, és lerombolják a hatalom állítólagos támogatottságáról kialakított képet.”
Sok orosz, aki a 2022-es invázió után hagyta el az országot, ellenzi a háborút, és az egyetlen háborúellenes pártot, a Jablokót eljárási kifogásra hivatkozva kizárták a választásból, teljes egészében levették a szövetségi szavazólapról.
A háborút ellenző, külföldön élő oroszok számára nem maradt Jabloko-opció, ezért túlnyomórészt az Új Emberekre szavaztak – közölték a kilépő szavazást végző önkéntesek.
„Polgári kezdeményezésünk célja, hogy valós képet adjon a külföldi választási folyamatról” – mondta Irina Kh, aki mintegy 15 másik aktivistával együtt a Vote Abroad aktív magjához tartozik.
„Nem használunk pártszimbólumokat, és nem kötődünk politikai szervezetekhez – felméréseinket pártatlanul és függetlenül végezzük.”
A projektet 2021-ben indították, azóta minden oroszországi választáson végeztek kilépő szavazást, így a 2024-es elnökválasztáson is.
Az önkéntesek öt kérdésből álló, névtelen, írásos kérdőíveket használnak, amelyeket hivatásos szociológusok dolgoztak ki és elemeznek, többek között egy német egyetemen. A projekt önfinanszírozó.
Nem történt komoly incidens
A külföldi szavazás többnyire nyugodt légkörben zajlott – állították a kilépő szavazás munkatársai –, ellentétben az Oroszországból érkező hírekkel a szavazólapok tömeges bedobálásáról és a megfigyelők akadályoztatásáról.
Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke szerint országszerte mindössze két esetben dokumentáltak szavazólap-bebocsátást, ezt azonban független megfigyelők vitatták.
Oroszország svájci nagykövete „oroszellenes agitátoroknak” és „Oroszországban nemkívánatosnak minősített külföldi szervezetek képviselőinek” bélyegezte a kilépő szavazás résztvevőit.
Genfben a helyi hatóságok a konzulátus kérésének engedve előírták, hogy az önkéntesek legalább 150 méterre álljanak a konzulátus bejáratától.
Bernben az orosz nagykövetség egyik őre a nap folyamán odalépett egy önkénteshez, rámutatott az éppen megkérdezett személy útlevelére, majd az ujjával a nő számítógépének képernyőjére bökött – láthatóan figyelmeztetésként az esetleges következményekre.
Néhány nagykövetségen az önkéntesek elmondása szerint korábbi választásokból már ismerték őket, így gond nélkül beengedték őket. Másutt előbb magukat kellett megismertetniük.
„A legtöbb diplomáciai képviseleten az orosz hatóságok igyekeznek nem felhívni magukra a figyelmet, és gondoskodni arról, hogy minden zökkenőmentesen menjen, hiszen egy másik országban vannak” – mondta Irina Kh. „A Kremlnek a látszat számít, a homlokzat.”
Milena önkéntes, aki Genfben dolgozott, úgy fogalmazott, hogy a kilépő szavazás „pontosan ezt az idilli képet zavarja meg”, és a berni orosz nagykövet reakcióját hozta fel példaként arra, mennyire fontos a Kremlnek a külsőségek kontrollálása.
Vissza a Szovjetunióba
Az Egységes Oroszország hívei elegánsan öltözve érkeztek a szavazóhelyiségekbe – jegyezték meg az önkéntesek –, „a legjobb szovjet hagyományoknak megfelelően”, ahogy egyikük fogalmazott. Többségük vagy véletlenszerűen külföldön tartózkodó fiatal turista volt, vagy 45 év feletti személy, aki már régebben elhagyta Oroszországot.
Néhányan ellenségesen viselkedtek az önkéntesekkel, tudakolták, hogy van-e orosz útlevelük, és azt tanácsolták nekik, hogy „keressenek rendes állást”. Mások, akik az Egységes Oroszországra szavaztak, a kilépő szavazást arra használták, hogy megerősítsék a Központi Választási Bizottság által közölt adatokat.
Számos európai városban a választók almával a kezükben érkeztek, amelyet átadtak más szavazóknak, illetve otthagytak a szavazóhelyiségekben.
A válaszadók többsége azt mondta a kilépő szavazást végzőknek, hogy számukra a háború elutasítása volt a fő szempont, és azért voksoltak az Új Emberekre, mert a Jablokót eltávolították a szövetségi szavazólapról.
„Sokan barátságosan beszélgettek velünk, elmondták, hogy követik a Vote Abroad közösséget, és örülnek a kilépő szavazásoknak, mert nem bíznak az oroszországi választásokban” – mondta Irina Kh. Volt, aki szavazott, kitöltötte a kérdőívet, majd később visszatért barátokkal vagy családtagokkal.
Helsinkiben egy nagymama érkezett Putyin-portrét ábrázoló pólóban, és mindegyik önkéntessel váltott néhány szót. „Finnországban fogom felvenni a nyugdíjamat, aztán Oroszországban fogom leélni az éveimet” – mondta nekik.
Megnyirbált választójog
A külföldön élő oroszok ezúttal szűkebb választási lehetőséget kaptak, mint 2021-ben. A 2024-ben bevezetett jogszabály-módosítások értelmében csak a szövetségi pártlistára szavazhattak, egyéni választókerületi jelöltekre nem – amit jogvédő szervezetek a választójog egyenlőségének megsértéseként bíráltak. A hatóságok szerint az új szabály a logisztika és a szavazatszámlálás egyszerűsítését szolgálta.
A korlátozásnak kézzelfogható következménye volt a háborúellenes szavazók számára: 2021-ben a külföldön leadott egyéni szavazatok több választókerületben befolyásolták az ellenzéki jelöltek eredményét. Ezt az utat most lezárták.
Összesen 1,8 millió külföldön élő orosz állampolgár volt jogosult szavazni, és 326 szavazóhelyiség működött nagykövetségeken és konzulátusokon 152 országban – több mint hatvannal kevesebb, mint a 2021-es választások idején, amit Oroszország diplomáciai képviseletek bezárásával magyarázott.
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint 212 ezren szavaztak külföldön, szemben a 2021-es 191 ezerrel, és a részvételt „rendkívül magasnak” nevezte. A Vote Abroad viszont úgy számolta, hogy a tényleges szám ennek nagyjából harmada volt.
A Vote Abroad koordinátora, Alekszandr Teplyakov szerint a kilépő szavazások adatai és a hivatalos számok közötti különbség „34 százalék, ami nagyrészt épp az ilyen felméréseknek és a megfigyelésnek köszönhető”.
Teplyakov példaként említette Ciprust a 2024-es elnökválasztáson, ahol szerinte „hihetetlen részvételt jegyeztek fel” és „ezreket szavaztak be Vlagyimir Putyin javára”, valamint Jerevánt, ahol „szándékosan hoztak be csapatokat” az ott állomásozó orosz katonai kontingensből szavazásra.
A Központi Választási Bizottság szerint Putyin 2024-ben a külföldi szavazatok több mint 72 százalékát kapta. A Vote Abroad 33 százalékot mért, ebben benne van az a 22 százalék is, aki nem volt hajlandó válaszolni.
Amikor a Vote Abroad ezen a választáson azt kérdezte a válaszadóktól, bíznak-e az orosz választások eredményeiben, 63 százalékuk azt mondta, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem.
Az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas hétfőn úgy fogalmazott, hogy a választások „újabb súlyos csapást mértek az orosz demokráciára”, és bejelentette, hogy szankciókat javasolt azokkal szemben, akik elősegítették a szavazást az Oroszország által megszállt ukrán területeken.
„A Kreml elfojtotta az ellenvéleményeket, megakadályozta, hogy a háborút Ukrajnában ellenző egyetlen bejegyzett párt elinduljon, és kizárta a nemzetközi megfigyelőket” – írta az X-en. „Oroszországban már csak a demokrácia látszata maradt.”