Vilnius hivatalosan jóváhagyta a védelmi minisztérium tervét a „katonai mobilitás akadályozását célzó intézkedésekről” az orosz és belarusz határon, hogy az ország területe nehezen járható legyen egy esetleges ellenfél számára.
Litvánia árkokat ás az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi területtel és Fehéroroszországgal közös határán. A döntést (forrás: orosz) a kormány a védelmi minisztérium kezdeményezésére hagyta jóvá. A dokumentum szerint az árkok átlagos szélessége 20 méter lesz, egyes szakaszokon azonban a katonai vezetés kérésére akár 150 méter szélesek is lehetnek. Az összesen 50 millió euróból épülő védelmi létesítmények munkálatait 2028-ig tervezik befejezni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezzel párhuzamosan a kormány 2030-ig elfogadta a mocsarak helyreállítására vonatkozó intézkedéseket, hangsúlyozva, hogy ezek révén az ország területe nehezen járhatóvá válik a potenciális ellenfél nehéz haditechnikája számára.
A tervek között szerepel a hidak tervezését szabályozó jogszabályok módosítása is. A mérnököknek az újonnan épülő és a felújított hidak esetében kötelező lesz olyan részeket kialakítani, ahol robbanóanyag helyezhető el, illetve biztosítani kell a szerkezet lerombolhatóságát katonai szükséghelyzetben.
Drónok és aknák milliárdos értékben
Korábban Robertas Káunas litván védelmi miniszter kijelentette (forrás: orosz), hogy a hírszerzés rendelkezik olyan információkkal, amelyek szerint Oroszországban vizsgálják a balti térségben végrehajtandó provokációk lehetőségét, végleges döntés azonban még nem született. Elmondása szerint a Kreml Litvánia vagy szomszédai kritikus infrastruktúrája elleni támadási forgatókönyveket mérlegel.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország ukrán gyártmányú drónokat vethet be ilyen akciókhoz, hogy úgynevezett „hamis zászlós” műveletet hajtson végre, és a támadást Kijevnek tulajdonítsa. Július végén pedig a sajtó arról számolt be, hogy a hírszerzési információk és a fenyegetések fényében Litvánia határozatlan időre megerősítette a stratégiai létesítmények védelmét, köztük a klaipédai cseppfolyósítottföldgáz-terminált, a LitPol Link nagyfeszültségű összekötő vezetéket Lengyelországgal az alitusi elosztóállomásnál, az Alitus környéki transzformátorállomást, valamint a Kruonis-i szivattyús-tározós vízerőművet.
Emellett Litvánia csaknem egymilliárd eurót készül gyalogsági aknákra költeni. A múlt év végén kilépett (forrás: orosz) az ilyen fegyvereket tiltó Ottawai Egyezményből. Ekkor közölte a védelmi minisztérium, hogy hamarosan tárgyalásokat indít a gyalogsági aknák beszerzéséről vagy hazai gyártásáról; erre 2035-ig 812 millió eurót különítenek el.
Vilnius élőerős megerősítésre is számít: 2027-ig ötezer főre bővül az ebbe az országba telepített Bundeswehr 45. harckocsidandárjának katonai kontingense, hogy megvédje a NATO keleti szárnyát az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező fenyegetésektől.
Moszkva vádol és támad
A Kreml azzal vádolja Vilniust a kemény szankciókat (forrás: orosz) és Oroszország elszigetelését szorgalmazza, valamint engedni, hogy az ország légterét a Kijevből indított drónok használják az Oroszország belsejében lévő célpontok elleni csapásokhoz.
Közben a háború kezdete óta a balti köztársaság példátlan mértékű hibrid támadásokkal és erőszakos provokációkkal szembesül Oroszország és a Putyin-rezsim szövetségese, Fehéroroszország részéről.
Litvániát érő ellenséges lépések között szerepelnek a kiber- és digitális szabotázsakciók, amelyeket a Kremlhez köthető hackercsoportok hajtanak végre (például a Killnet – a szerk.); a litván adatközpontok IT-architektúrájának sebezhetőségeit feltérképező próbálkozások, valamint Oroszország rádióelektronikai hadviselési rendszereinek aktivizálása a Kalinyingrádi területen, ami tömeges GPS-zavarokat okoz a polgári repülésben és a kereskedelmi hajózásban. Több esetben az orosz rádióelektronikai zavarás miatt az ukrán felderítő drónok letértek a pályájukról, és belerepültek Litvánia légterébe (forrás: orosz).
Külön fejezet a moszkvai és minszki vezetés közös művelete a mesterségesen fenntartott migrációs válság, amikor a Közel-Keletről és Afrikából érkező illegális bevándorlókat a litván határra gyakorolt nyomás eszközeként használják. A litván határőrök rendszeresen rögzítették a határkerítések megrongálására irányuló kísérleteket, valamint migránscsoportok erőszakos áttörési próbálkozásait a belarusz biztonsági erők közreműködésével.
Az orosz lépésekkel szembesülve a térség államai gyakran közösen vagy hasonló módon reagálnak. Lengyelország például 2,3 milliárd eurót kíván fordítani védelmi létesítmények, lövészárkok és árkok építésére az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határa mentén. A balti államok szintén bejelentették a tervet, hogy a közös Balti védelmi vonal részeként több mint ezer betonbunkert és kilométernyi szögesdrótot húznak fel keleti határaikon.