Több ezren készülnek megfigyelni az augusztus 12-i napfogyatkozást, ezért a szemész szakértők arra kérik a nézőket, hogy megfelelő védőszemüveget viseljenek, elkerülve a súlyos látáskárosodást.
Európában augusztus 12-én ritka égi jelenségnek lehetünk tanúi: a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és árnyéka a kontinens egyes részeire vetül.
A teljes napfogyatkozás Grönlandon, Izlandon, Spanyolországban és Portugália északkeleti részének egy kisebb területén lesz látható.
Spanyolországban a fogyatkozás nyugatról kelet felé szeli át az országot, majd továbbhalad a Baleár-szigetek fölött. Ez lesz az első, Spanyolország szárazföldi részéről is látható teljes napfogyatkozás 1905 óta, valamint az első azon három közül, amely 2026 és 2028 között lesz megfigyelhető az országból.
„Ilyen típusú napfogyatkozás viszonylag gyakran előfordul a Földön, csak mindig más-más helyszínen. Egy adott helyen viszont csak nagyjából 400 évente történik meg” – mondta Philippe Escoubet, az Európai Űrügynökség plazmafizikusa az Euronewsnak. „Ha tehát egy napfogyatkozás áthalad az ön faluján vagy városán, legközelebb csak 400 év múlva tér vissza, vagyis szinte egyszeri, egész életre szóló élményről van szó, amit érdemes megnézni.”
A fogyatkozás biztonságos megfigyeléséhez azonban megfelelő szemvédelemre van szükség.
Milyen szemüveget érdemes használni?
A jelenséget megfigyelni készülők számára a szemészeti szakértők azt javasolják, hogy kizárólag olyan védőszemüveget viseljenek, amely megfelel az ISO 12312-2 nemzetközi biztonsági szabványnak.
Gabriëlle Janssen, az Európai Optometriai és Optikai Tanács (ECOO) elnöke az Euronewsnak azt mondta, a vásárlóknak nem szabad kizárólag a terméken feltüntetett ISO-számra hagyatkozniuk.
„A szemüvegen szereplő ISO-szám önmagában még nem jelenti azt, hogy a terméket megfelelően bevizsgálták” – fogalmazott.
Janssen azt tanácsolta a nézőknek, hogy napfogyatkozás-néző szemüveget megbízható forgalmazótól vásároljanak, és használat előtt ellenőrizzék, nincs-e rajta karcolás, lyuk vagy egyéb sérülés.
A szemüveget még azelőtt fel kell venni, hogy az ember a Nap felé nézne, és csak akkor szabad levenni, amikor már elfordította a tekintetét.
„A gyerekeket különösen gondosan kell felügyelni” – tette hozzá.
Akiknek nincs megfelelő napfogyatkozás-néző szemüvegük, ne nézzenek közvetlenül a Napba; a jelenséget inkább élő közvetítésen keresztül kövessék, például az Európai Déli Obszervatórium (ESO) streamjén.
A hétköznapi napszemüveg nem jelent biztonságos alternatívát, még akkor sem, ha nagyon sötétnek tűnik, mivel »nem nyújt megfelelő védelmet a Nap erős látható, ultraibolya és infravörös sugárzásával szemben« – figyelmeztetett Janssen.
Mi a helyzet a fényképezőgépekkel, távcsövekkel és teleszkópokkal?
A Nap megfigyelése fényképezőgépen, távcsövön vagy teleszkópon keresztül szintén veszélyes lehet, ha az eszközre nem szereltek kifejezetten erre a célra tervezett napfóliát.
„Az sem elég, ha napfogyatkozás-néző szemüveget visel, miközben ezeken az eszközökön keresztül nézi a Napot, mert a koncentrált napfény a szűrőt és a szemet is károsíthatja” – mondta Janssen.
Kerülni kell azokat a régebbi, olykor még mindig ajánlott módszereket is, mint például a CD-lemezek vagy a fényképezési negatívok használata.
„Nem szűrik ki eléggé a fényt, így annak egy része átjut rajtuk, ami rendkívül veszélyes lehet a szemre” – magyarázta Escoubet.
Miért fontos védeni a szemét?
Bár a teljes napfogyatkozás fázisa csak néhány percig tart, a Napba való közvetlen belenézés maradandó károsodást okozhat a retinában – a szem belső hátsó falát borító, vékony, fényérzékeny szövetrétegben.
A közvetlen napba nézés úgynevezett szoláris retinopátiát okozhat, vagyis fotokémiai sérülést a retinaszövetben. Különösen veszélyeztetett a makula, a retina azon része, amely az éles, részletgazdag központi látásért felel.
„A retinában nincsenek fájdalomérzékelő receptorok. Ez azt jelenti, hogy a károsodás fájdalom nélkül következhet be, és az érintett eleinte nem is feltétlenül veszi észre, hogy baj van” – mondta Janssen, hozzátéve, hogy a tünetek gyakran csak több órával később válnak észrevehetővé.
A szoláris retinopátia tünetei közé tartozhat a homályos vagy csökkent központi látás; sötét, elmosódott vagy vakfolt a látótér közepén; torz látás, amikor az egyenes vonalak görbének tűnnek; a színlátás megváltozása; illetve a fényérzékenység fokozódása.
„Akinek a Napba nézés után homályos, csökkent vagy torz látása jelentkezik, kerülje a további napfény-expozíciót, és mielőbb kérjen vizsgálatot optometristától, szemésztől vagy más, megfelelő szakorvostól” – tanácsolta Janssen.
Aki csak enyhe károsodást szenved, általában »fokozatos javulást tapasztal az azt követő hetekben vagy hónapokban«, de a teljes felépülés »nem garantált« – jegyezte meg.
Ha a retinasejtek maradandóan sérülnek, a központi vakfolt, a csökkent látásélesség vagy a torz látás tartósan fennmaradhat – tette hozzá –, és jelenleg »nem létezik olyan igazolt kezelés, amely visszafordítaná a napfény okozta retinakárosodást«.
„Éppen ezért alapvető fontosságú a megelőzés, vagyis a megfelelő szemvédelem” – hangsúlyozta.