A regionális biztonság erősítéséről szóló közös megállapodást írt alá Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Sehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök pénteken Mekkában az USA–Irán konfliktus eszkalációja után.
Pénteken Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán közös védelmi megállapodást írt alá, amely szerint az egyikük elleni támadást mindhárom ország elleni agressziónak tekintik – közölték illetékesek. A lépés tovább erősíti az együttműködést a három regionális hatalom között.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lépésre a háborúk, fegyveres konfliktusok és katonai feszültségek erősödése közepette kerül sor a térségben, különösen az Egyesült Államok és Irán közötti háború árnyékában, amely bevonta az öböl menti államokat is, és megzavarta a Hormuzi-szoroson és a Vörös-tengeren zajló hajózást.
A megállapodás kimondja, hogy a három ország bármelyike elleni fegyveres támadást mindegyikük elleni agressziónak kell tekinteni.
A dokumentumot a szaúd-arábiai Mekkában írták alá, a szaúdi trónörökös, Mohamed bin Szalmán, a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan és a pakisztáni miniszterelnök, Sehbáz Saríf találkozóján.
A közös közlemény szerint „a megállapodás célja a közös elrettentő erő megerősítése bármely agressziós aktussal szemben, és kimondja, hogy a három állam bármelyike ellen elkövetett fegyveres támadást mindegyikük elleni támadásnak kell tekinteni”.
„Emellett előirányozza a három állam közötti védelmi együttműködés minden elemének elmélyítését” – tette hozzá a közlemény, amely szerint a dokumentum neve „Mekkai Közös Védelmi Megállapodás”.
A megállapodás Szaúd-Arábia és Törökország közeledését jelzi
Korábban egy neve elhallgatását kérő forrás, akit a sajtó idézett, azt mondta, hogy a megállapodásról „hosszú ideje folynak az egyeztetések, de a térség legutóbbi fejleményei felgyorsították a folyamatot”.
A három ország hónapok óta találgatások tárgya egy lehetséges stratégiai szövetség kapcsán.
Pakisztán közvetítőként próbál fellépni az Egyesült Államok és Irán közötti háború lezárása érdekében, míg Törökország diplomáciai szerepet vállal a gázai háború lezárását célzó tárgyalásokon.
A megállapodásra emellett a Törökország és Izrael között a gázai helyzet és más regionális konfliktusok, köztük az Iránnal és Libanonnal összefüggő háború miatt fokozódó feszültség közepette kerül sor.
Az egyezmény jól mutatja, milyen mértékben rendeződött az utóbbi években a Szaúd-Arábia és Törökország közötti viszony, amely még néhány éve is fagyos volt, többek között Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró isztambuli meggyilkolása miatt, amelyet szaúdi ügynökök követtek el.
A szaúdi fél közleménye szerint a megállapodás nem minősül katonai szövetségnek, és nem érinti a királyság meglévő partnerségeit.
„A megállapodás nem irányul egyetlen katonai tengely vagy felekezeti/vallási blokk kiépítésére sem, és nincs köze sem nukleáris törekvésekhez, sem fegyverkezési versenyhez, hanem a fenntartható, önellátó képességek kiépítését szolgálja” – áll a közleményben.
„A megállapodás nem a Királyság stratégiai, erős kapcsolatai rovására született, sem az öböl menti, sem az arab, sem a nemzetközi színtéren.”
Egy török kormánytisztviselő „kizárólag védelmi jellegűnek” nevezte a megállapodást, mondván, a felek csak védelmi célú kölcsönös támogatásra vállaltak kötelezettséget.
Tavaly szeptemberben Szaúd-Arábia és Pakisztán közös védelmi egyezményt jelentett be, ami nagy visszhangot váltott ki, tekintve, hogy Pakisztán a muszlim világ egyetlen atomfegyverrel rendelkező állama.
Irán bírálja Szaúd-Arábiát a megállapodás miatt
Iránban Ebráhím Rezai, a parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának tagja az X közösségi oldalon bírálta a megállapodást, mondván, az nem hoz biztonságot Szaúd-Arábiának.
„A szaúdiaknak tudniuk kellene, hogy egy papíralapú megállapodás Törökországgal és Pakisztánnal nem hoz számukra biztonságot, ahogy az amerikaiak éveken át tartó, egyoldalú »fejése« sem hozott biztonságot. Változtassanak a politikájukon, hogy ne kelljen másoktól #BegForSecurity (biztonságért könyörögniük)” – írta.
A megállapodás az arab világ szunnita többségű államai közül három országot fog össze. Irán, amelynek lakosságának mintegy 90–95 százaléka síita muszlim, a világ legnagyobb síita többségű állama.