Az 1950–53-as háború fegyverszünete után létrejött, és a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet a világ egyik legsűrűbben aknásított körzete.
A két ország között máig sincs békeszerződés, így a körzet állandó feszültségek színtere. Az elmúlt napokban a dél-koreai véderő több aknát gyűjtöttbe, amelyek feltehetően a Korea-közi határról, a monszunesők nyomán mosódtak át tengerparti területükre – közölték az illetékesek pénteken.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Yonhap hírügynökség által idézett katonai adatok szerint mintegy 800 ezer akna lehet elásva a környéken; sok még a háború idejéből származik, és a telepítés az utóbbi években is folytatódott.
Choi Young-ran, Dél-Korea északnyugati határán fekvő Gwangwha megye polgári védelmének vezetője közölte, hogy 15 feltételezett észak-koreai aknát fedeztek fel a part menti területeken. Az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy az aknákat, amelyek „a monszunidőszakban és a közelmúlt heves esőzései során sodródtak el”, július 23. és augusztus 3. között találták meg.
A szigetcsoportból álló Gwangwha megye a Han folyó torkolatánál fekszik, amelyet Észak- és Dél-Korea határvonala szel ketté. A szöuli hadvezetés a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy a heves esőzések robbanóeszközöket sodorhatnak a határon átnyúló folyókba, amelyek az alsóbb szakaszokon felrobbanva komoly károkat okozhatnak.
A hadsereg közlése szerint 2015-ben két dél-koreai katona végtagjait vesztette el, amikor súlyosan megsebesültek egy észak-koreai akna robbanásában a zóna nyugati szektorában járőrözve. Július végén Gwangwha megye riasztásokat küldött a lakosoknak, figyelmeztetve az észak-koreai aknák jelentette veszélyre a part menti területeken.
A megyei tisztviselők szerdán közölték, hogy nem zárják ki a lehetőségét, hogy újabb aknák érkezzenek.
Park Heung-yeol, Gwanghwa egyik lakosa elmondta, hogy a 2015-ös akna-incidens után egy időre visszaesett a turisták száma, és a helyiek attól tartanak, hogy ez most megismétlődhet. A hőség ellenére „még mindig mintegy 300 ember kézzel ás aknákat” – mondta.
A természeti katasztrófák Észak-Koreát gyenge infrastruktúrája miatt a szokottnál is súlyosabban érintik. Az erdőirtások különösen kiszolgáltatottá tették az árvizekkel szemben.
A szakportálnak számító NK Pro csütörtökön arról számolt be, hogy július végén a heves esőzések és egy feltehetően átszakadt gát következtében több száz házat mosott el a víz egy nagy észak-koreai határ menti katonai bázison.
Műholdfelvételekre hivatkozva azt írta, hogy „legalább 380 földszintes sorház semmisült meg teljesen, miközben a helyszín állítólag egy fontos tüzérségi parancsnokság”.
A szigorúan őrzött határ mentén élő dél-koreaiak mindennapjait gyakori fennakadások és veszélyek terhelik. Phenjan szeméttel teli léggömböket enged át a határ fölött, és bizarr, nyugtalanító zajokat is sugároz a túloldalra.