Oroszország és Észak-Korea a 2022-es, Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta jelentősen erősítette katonai és gazdasági kapcsolatait, együttműködését.
Észak-Korea az Oroszországgal közös, keskeny határán átívelő első közúti hidat a szorosabbra fűződő kapcsolatok kézzelfogható jelének nevezte – jelentették az állami médiumok –, miközben Phenjan egyre több előnyt kovácsol hatalmas szomszédaiból, Moszkvából és Pekingből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szakértők szerint a Tumen folyón Oroszország felé átvezető híd, illetve a jelenleg épülő, Kínába tartó átkelő egy olyan irányváltás része, amely a nyugati szankciók sújtotta Phenjannak régen áhított gazdasági és stratégiai mozgásteret kínál.
Észak-Korea „egyszerre két fontos szárazföldi útvonalat biztosít majd magának, amelyek Oroszországhoz és Kínához kötik, így versengésre ösztönözheti a két országot, és maximalizálhatja a hasznát” – mondta Lim Eul-cshol, a Kjungnam Egyetem professzora.
Rámutatott, hogy a hidak „üzenetet is hordozhatnak az Egyesült Államok felé: azt, hogy Észak-Koreának semmi oka Washingtonhoz könyörögni a szankciók enyhítéséért, vagy engedményeket tenni a denuklearizáció terén a tárgyalásokért cserébe” – tette hozzá Lim.
Oroszország közölte, hogy a hidat úgy tervezték, hogy kezelni tudja az áruforgalom bővülését: naponta akár 300 jármű áthaladására alkalmas, kiegészítve a két szomszéd közötti meglévő vasúti és légi összeköttetéseket.
Az ukrán Truth Hounds jogvédő szervezet ugyanakkor korábban arra figyelmeztetett, hogy az új híd „közvetlen ütőérként szolgálhat az észak-koreai csapatok, építőbrigádok és katonai tisztségviselők Oroszországba juttatásához, miközben az ellenkező irányba orosz technológia és erőforrások áramlanak”.
A hétfői avatási ceremónia, amellyel megnyitották az új hidat, azt követően zajlott, hogy Oroszország és Észak-Korea azóta jelentősen erősítette katonai és gazdasági kapcsolatait, hogy Moszkva 2022-ben megindította Ukrajna elleni, teljes körű invázióját.
Észak-Korea 2024-ben több ezer katonát küldött Oroszországba, hogy segítsen elhárítani egy ukrán betörést a Kurszki területre, miközben Kijev azzal vádolja Moszkvát, hogy rendszeres rakétatámadásaihoz észak-koreai rakétákat használ.
Dél-Korea központi bankja júliusban úgy becsülte, hogy Észak-Korea gazdasága 2025-ben már harmadik egymást követő évben nőtt több mint 3 százalékkal, és Oroszországgal bővülő gazdasági együttműködését „fő hajtóerőként” említette.
A jegybank egyik illetékese azt is közölte, hogy Észak-Korea bruttó nemzeti jövedelmét „meglendítette a devizabevételek éles növekedése” is, amely a csapatok Oroszországba vezényléséhez kapcsolódik.
Peking–Moszkva–Phenjan-blokk
„A híd elkészülte jelentős esemény, amely új lendületet ad az átfogó kétoldalú együttműködésnek” – mondta Pak Thae-szong észak-koreai tisztviselő az állami KCNA hírügynökség által közölt nyilatkozatában.
Észak-Koreát és Kínát már most is összeköti a kínai–koreai Barátság híd, amelyen rendszeresen járnak személyszállító vonatok, kapacitása azonban korlátozott.
Hosszú leállás után a híd az idei év elején részben újra megnyílt, és helyreállt a napi személyvonat-közlekedés Kínával, de az ország még nem kezdte újra kiadni a turistavízumokat a kínai állampolgároknak, akik egykor külföldi látogatóinak döntő részét adták.
Észak-Korea régóta szigorúan ellenőrzi a külföldi látogatókat, és a COVID–19 világjárvány kezdeteakor, hat évvel ezelőtt gyakorlatilag hermetikusan lezárta határait.
A szakértők szerint még az idén befejezhetik az Új Jalu-folyó-hidat, amelyet a kínai–koreai Barátság híd alternatívájaként és későbbi kiváltására szánnak.
A híd befejezése „politikai és geopolitikai üzenetet küld, amely az »Észak-Korea–Kína–Oroszország szárazföldi háromszög-blokkja« kialakulását demonstrálja” – mondta Lim.