Egy évtizedes gazdasági reform átformálta Üzbegisztán befektetéseit, foglalkoztatását és pénzügyeit. A döntéshozók most azt vizsgálják, eljutnak-e az előnyök a vállalkozásokhoz és a háztartásokhoz.
Üzbegisztán legfrissebb gazdasági mutatói azt jelzik, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban továbbra is erőteljes a növekedés. A kormány figyelme azonban a GDP-n túl egyre inkább arra irányul, hogy ez a bővülés mennyiben fordul át beruházásokba, foglalkoztatásba és a háztartások jövedelmének emelkedésébe. Az ipar 8, a szolgáltatások 16,9, az építőipar 13,8, a mezőgazdaság pedig 4,7%-kal nőtt 2026 első felében. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a reál-GDP 2025-ben 7,7%-kal bővült, és 2026 első negyedévében éves összevetésben 8,7%-ra gyorsult.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az adatok a 2017-ben elindított reformok óta végbement átalakulás mértékét is jól érzékeltetik. 2016-hoz képest a nominális GDP mintegy 21 milliárd euróról körülbelül 130 milliárd euróra emelkedett, míg az export hozzávetőleg 2,3 milliárd euróról nagyjából 28,5 milliárd euróra nőtt. Üzbegisztán 2018 és 2026 között 66 helyet lépett előre az Economic Freedom Index rangsorában.
A tőke új forrásai
Az egyik jelentős változás a gazdaságba áramló beruházások forrásaiban következett be. Az állami kiadások mellett ma már egyre nagyobb részt vállalnak a gazdasági aktivitásból a magánvállalkozások, a külföldi befektetők és a kisvállalkozások.
Francis Malige, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénzügyi intézményekért felelős üzletágának vezérigazgatója és vezetője szerint a befektetők bizalmát többéves reformfolyamat alapozta meg.
„Az ország iránti bizalomnak több összetevője van, de mindenekelőtt az, hogy ez egy fiatal, növekvő népességű ország, sok vállalkozóval és nagyfokú dinamizmussal. A reformok jó irányba haladnak” – mondta Malige.
A Gazdaság- és Pénzügyminisztérium adatai szerint az elmúlt öt évben több mint kétszeresére nőtt a külföldi tőkét bevonó vállalkozások száma: 2020-ban mintegy 9 ezerről 2026 közepére csaknem 20 ezerre. A kisvállalkozások beruházásai 2016-ban körülbelül 1,5 milliárd euróról 2025-re mintegy 25,5 milliárd euróra emelkedtek, a start-upok finanszírozása pedig tavaly rekordot jelentő 290 millió eurót ért el.
Saidislom Saidkhonov, a Gazdaság- és Pénzügyminisztérium főosztályvezetője szerint a gazdaság szerkezete jóval diverzifikáltabbá vált.
„Üzbegisztán valamennyi ágazata bővül, a szolgáltatások és az építőipar vezetik az összesített gazdasági növekedést. A közvetlen külföldi tőkebefektetések jelentősen emelkedtek, miközben a szabad gazdasági övezetek, technológiai parkok és ipari klaszterek segítenek a magántőkét a feldolgozóiparba és az agrár-feldolgozásba terelni” – mondta.
A kormány szerint a vállalkozói szféra ellenállóbbá is vált. 2026 közepére több mint 1,24 millió vállalkozás működött Üzbegisztánban, mintegy 55 ezerrel több, mint az év elején. Az exportőrök száma csaknem 6 ezerre nőtt, miközben a kisvállalkozások a teljes export több mint 42%-át adták.
Növekedés és munkaerőpiac
A gazdasági növekedés önmagában nem feltétlenül jár együtt az életszínvonal emelkedésével. A közelmúltbeli reformok másik fő célja ezért a foglalkoztatás, a munkaerőpiac fehéredése és a háztartások jövedelmének növelése.
Marat Jurajev, a Szegénységcsökkentési és Foglalkoztatási Minisztérium első helyettes minisztere szerint az informális foglalkoztatás visszaszorítását és a vállalkozásélénkítést célzó programok nemcsak az állások számát, hanem minőségét is javítani hivatottak.
„Más tárcákkal és ügynökségekkel közösen célzott programokat és kutatásokat hajtunk végre az informális foglalkoztatás csökkentése érdekében. Több mint kilencmillió embert emeltünk ki a szegénységből, és ambiciózus célt tűztünk ki magunk elé: a közeljövőben meg akarjuk szüntetni az abszolút szegénységet” – tette hozzá.
A friss kormányzati adatok fokozatos elmozdulást jeleznek a stabilabb, beágyazottabb vállalkozások felé. Tovább nőtt a nyereségadó-fizető cégek száma, és emelkedett a több mint tíz éve működő vállalkozások aránya is. Bővültek a 11 és 99 fő közötti létszámmal működő közepes vállalkozások, ami arra utal, hogy a növekedés túlmutat a mikrovállalkozások körén.
A munkaerőpiaci reformok másik célja a gazdasági aktivitásban részt vevők körének szélesítése.
Akiko Fujii, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) üzbegisztáni állandó képviselője szerint a jogszabályi reformok új lehetőségeket nyitottak a nők számára.
„A nők előtt álló lehetőségek köre gyökeresen megváltozott az Üzbegisztánban végrehajtott legutóbbi jogszabályi reformoknak és a vállalkozásfejlesztési támogatásoknak köszönhetően. Bevezették az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bér elvét, és megszüntették a nők foglalkoztatására vonatkozó korlátozásokat számos ágazatban” – mondta az Euronewsnak.
Pénzügyi változások a mindennapokban
Sok háztartás és vállalkozás számára ugyanakkor a gazdasági reformok legszembetűnőbb hatása a pénzügyi rendszerben érzékelhető.
Miután 2017-ben liberalizálták a devizapiacot, Üzbegisztán egységes árfolyamot vezetett be, bővítette a valuta konvertibilitását, és rugalmasabb árfolyamrendszer felé mozdult el. A Nemzetközi Valutaalap ma már lebegő árfolyamrendszerként sorolja be Üzbegisztán rendszerét.
A Központi Bank adatai szerint a devizaműveleteket végző vállalkozások száma 2019-ben mintegy 29 ezerről 2025 végére hozzávetőleg 90 ezerre emelkedett.
Fajoz Gafurov, a Monetáris Műveletek Főosztályának vezetője szerint ez a pénzpiac fejlettebbé válását tükrözi. Mint mondta, a devizaügyleteket folytató vállalkozások száma több mint a háromszorosára nőtt. „A piaci infrastruktúra és a szereplők számára biztosított feltételek javulása hozzájárult a rugalmasabb árfolyamkörnyezet kialakulásához” – fogalmazott Gafurov.
A pénzügyi reformok a fogyasztók fizetési szokásait is átalakították. A mobilbankolás, a bankkártyák és a QR-kódos fizetések a digitális fizetési infrastruktúra bővülésével párhuzamosan egyre elterjedtebbé váltak.
Dzsamshid Uszmanov, a Központi Bank Fizetési Rendszerek Fejlesztéséért Felelős Főosztályának igazgatója szerint az egyik zászlóshajó-projekt az univerzális QR-kódrendszer bevezetése volt.
„A Központi Bank lépésről lépésre hajtja végre a fizetési ökoszisztéma fejlesztését célzó reformokat. Az egyik zászlóshajó-projekt az univerzális QR-kódrendszer, amely lehetővé teszi új digitális szolgáltatások hatékony tesztelését, miközben fokozza a versenyt és javítja a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat” – mondta Uszmanov az Euronewsnak.
Ahogy Üzbegisztán a növekedés következő szakaszára készül, a figyelem egyre inkább a növekedés üteméről arra terelődik, hogy a reformok mennyire következetesen eredményeznek erősebb vállalkozásokat, jobb munkahelyeket és szélesebb körű gazdasági lehetőségeket.